BUX
39279

Itt a kormány adócsomagja - adóemeléssel

Beterjesztette a parlamentnek a kormány a szociális hozzájárulási adó (szocho) és a társasági adó (tao) csökkentéséről szóló javaslatát. Az újabb adócsomag több száz ponton hozzányúl az adórendszerhez, sőt még adóemelést is sikerült a csomagba csempészni.

Papp Zsolt, 2016. december 5. hétfő, 13:53

Orbán Viktor miniszterelnök bő két hete - november 17-én - jelentette be váratlanul a társasági adó 19, illetve 10 százalékos kulcsának egységesen 9 százalékra való csökkentését 2017 januárjától. Ezt követően a munkaadókkal és szakszervezetekkel november 24-én írták alá a minimálbér emeléséről, a munkaadói tb-terhek (szocho) öt százalékpontos csökkentésről szóló megállapodást, ám két hétnek kellett eltelnie, hogy a javaslat a parlament elé kerüljön. Így az a példa nélküli helyzet állt elő, hogy a parlamentnek a nagyszabású adócsökkentés elfogadására alig néhány napja maradt, hisz a tervek szerint a törvényeket két héten belül ki is hirdetik.

A most beterjesztett, 31 oldalas törvényjavaslat összesen 21 törvény módost több száz ponton, így - az átlátható jogalkotás és az adóbürokrácia csökkentés jegyében - újabb csomagot "csempész" a kormány a cégek képzeletbeli karácsonyfája alá.

Csökken a tao, a szocho, a kiva

A javaslat fő csapásiránya - természetesen - a tao és a szocho csökkentése, de számos újdonság is bekerült a salátába. A szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 22 százalékra való csökkentésével párhuzamosan ugyanígy csökken az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke is. Majd a szocho 2018-tól 20 százalékra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan a kisvállalati adó (kiva) 16 százalékról 14 százalékra csökken - ezen cégek így kapják meg az általuk nem fizetett szocho-csökkentést.

A kormány ma beterjesztette módosítójának első pontja a tao-csökkentés anomáliát igyekszik föloldani. Azzal ugyanis, hogy Magyarországon a társasági adó mértéke 9 százakra mérséklődik, a legkedvezőbb lesz Európában - miközben a magyar adótörvények szerint ez a szint már adóparadicsominak minősül. A magyar adójog ugyanis minden 10 százalék alatti társasági adóztatású országot annak tekint, az ott működő cégektől viszont a magyar adószabályok megvonnak, mivel ezt szintet már adóelkerülésnek tekintik.

Jön a plakátadó

Az adócsomag kiterjeszti az önkormányzatok által kivethető építményadót a területi reklámhordozókra, vagyis hirdetőoszlopokra, óriásplakátokra. A javaslat 12 ezer forintban maximálja a hirdetőfelületek négyzetméterenkénti éves adóját, ám a helyi önkormányzat "a helyi sajátosságokat mérlegelve" akár nulla forintban is megszabhatja az adó mértékét.

A javaslat megnyitja a személyi jövedelemadó (szja) törvényt is: a jövőben bármely ingatlan öt évvel a megszerzést követően már adómentesen értékesíthető a, míg a nulla-öt év közötti időszakban egyre kisebb mértékű adóalapot állapítanak meg. Az egyéni vállalkozókat is érinti a 9 százalékos társasági adó, mégpedig úgy, hogy a javaslat a vállalkozói szja-t is erre a szintre csökkenti, a mostani 10 százalékról.

Kivételes eljárásban tárgyalják a csomagot
A nemzetgazdasági tárca azt szeretné, ha a parlament - várhatóan kivételes eljárásban - már a jövő héten elfogadná a csomagot - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján.A kormány a vállalkozói világ minden szegmensében adócsökkentést kíván végrehajtani, így egyebek mellett a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. Így a kabinet várakozásai szerint 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál - emelte ki. Az egyéni vállalkozók közterhe is csökken, a csökkenés több mint 180 ezer egyéni vállalkozót érint - tette hozzá.

Mivel a tao mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik, ami számos más változást indukál az adórendszerben. Így például módosul a kultúra- és sporttámogatásra felajánlható adó mértékének kiszámítás, míg a pótlólagos sport- és kultúrafejlesztési adófelajánlás megszűnik. A javaslat kezeli a 19 százalékos tao-kulcs alá tartozó cégek adóelőleg-mérsékléséről is.

Plafont szabnak a Rogán-adónak

Eredetileg az energetikai cégek informatikai rendszereinek auditálását írta elő a parlament, ami ellen az érintettek tiltakoztak. A kormány a feleslegesnek tűnő informatikai auditálást egy korábbi döntésével a  bankokra is kiterjesztette. Az auditálásra továbbra is egyetlen cég alkalmas, amely Rogán Antal miniszter egyik "feltalálótársához" köthető. Most a bankok kilobbizták, hogy az értelmetlen audit árát a kormány maximálja, erre is javaslatot tesz a mostani adócsomag, pontosabban, hogy a nemzetgazdasági miniszter ezt egy rendeletben megtehesse.