BUX
38033

Itt a legújabb elemzés Magyarországról - nem túl szép a kép

Bár a különadókkal stabilizálta a költségvetést a Fidesz, számos más területen kell még előrelépni annak érdekében, hogy üzleti szempontból megfelelő környezetet teremtsen az országban - olvasható abban az elemzésben, melyet a TMF Group megbízásából az Economist Intelligence Unit (EIU) készített a közép- és kelet-európai országok üzleti kilátásairól.

Napi.hu, 2015. március 18. szerda, 19:15

A 2010-es hatalomátvétel óta a Fidesz bevezette a különadók rendszerét, amivel egyértelműen sikerült kontroll alatt tartani a költségvetési hiányt - ezek ugyanis mára már az állami bevételek több mint 5 százalékát hozzák -, így pedig kikerülhettünk az EU túlzottdeficit-eljárása alól és van rá esély, hogy a nagy hitelminősítőknél ismét a befektetésre ajánlott kategóriába kerül az ország - írják a kutatás szerzői.

Bár ezen hatások összességében egy stabilabb finanszírozási környezetet teremthetnek az országban működő vállalkozások számára, a tanulmány megjegyzi azt is, hogy a különadók főképp a külföldi tulajdonban lévő cégeket célozzák, illetve azt a célt is szolgálják, hogy konkrét vállalatokat hozzanak kedvező, vagy éppen hátrányos helyzetbe. (A Spar éppen amiatt készül most Brüsszelhez fordulni - erről ide kattintva olvashat bővebben.)

Régiós kitekintés:
Az üzleti környezet jelentősen javult a kis- és középvállalatok (kkv) számára a régió számos országában, legfőképpen Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a vállalkozásoknak az adminisztrációs, szabályozói és adózási környezet. A tanulmány megállapítja, hogy a régióban egyre népszerűbb a gyártási folyamatok és a szolgáltatások kiszervezése a közeli országokba, az úgynevezett "nearshoring", elsősorban Lengyelországba. A start-up vállalkozások főként Szlovákiára és Lengyelországra jellemzőek, a szolgáltató központok pedig az olyan országok számára jelentenek jó lehetőséget, mint Magyarország és Lengyelország. Ugyanakkor a régió gazdasági szereplőinek számos nehézséggel is szembesülniük kell. Ezek közül a tanulmány olyan pontokat emel ki, mint a túlzott bürokrácia és a szektoriális adóztatás. Továbbra is problémát jelent a közbeszerzésekhez kapcsolódó bürokrácia a régió több országában. Az alacsony társasági adókulcsok ellenére a térség országainak továbbra is átfogó adóreformokra lenne szüksége.

A szerzők szerint problémás az is, hogy az adózási, illetve a vállalatokat érintő törvényalkotási folyamatoknál a legtöbbször elmaradnak a konzultációk az érintettekkel, ahogy a hatástanulmányokat sem hozzák nyilvánosságra - már ha egyáltalán készülnek ilyenek. (Ez utóbbira jó példa a vasárnapi zárva tartás, melyre semmilyen tanulmányt nem készített a kormányzat - szerk.)

Márpedig ezek a folyamatok egyebek mellett a korrupciót is erősíthetik. További problémaként említi a tanulmány, hogy a Fidesz átvette a hatalmat az eredetileg független intézményekben (pl. Alkotmánybíróság, MNB), vagy pedig annyira legyengítette a hatalmukat, hogy azok kevésbé tudnak ellenőrizni és reagálni a kormányzati politikára.

A tanulmány ugyanakkor dicséri az alacsony magyar társasági adót, mint írják, ez az egyik legvonzóbb az EU-ban, ráadásul olyan adókedvezmények kapcsolódnak hozzá, amelyek segítik a kormány foglalkoztatás bővítési szándékát. Jó hírnek tartják azt is, hogy a kormány a következő években egységesítené a társasági adót - ma 10 és 19 százalékos sávok vannak -, ráadásul úgy, hogy az alacsonyabb tíz százalékos adókulcshoz közelítenének - ez pedig az adóterhek csökkenését jelentené a vállalatok többsége számára.

Jobb finanszírozás jöhet a kicsiknek

A kormány a legjobban a bankrendszer ügyeibe avatkozott be - állapítja meg az elemzés -, az összesen ezermilliárdos veszteséget okozó devizahiteles rendezés az idei második negyedévben zárulhat le.

A bankadó, illetve a tranzakciós illeték - melynek terhe főképp az ügyfeleken landolt - jelentősen korlátozza a bankok hitelezési képességeit 2015-ben. Ugyanakkor a devizahitelek rendezése, illetve a bankadó tervezett csökkentése után új fejezet nyílhat a bankok számára Magyarországon, amelyek a jövőben több hitelt adhatnak a kkv-knak, továbbá a hitelterhektől megszabaduló lakosság a többletbevételeket fogyasztásra költheti, ami lökést adhat a gazdasági növekedésnek.

Erre szükség is van, hiszen az utóbbi időszak növekedése főképp az országban jelen lévő autógyáraknak, illetve az nagy állami beruházásoknak volt köszönhető. Ide kapcsolódóan a tanulmány megjegyzi, hogy az 2014-2020-as időszakban az uniós források 60 százalékát tervezi a kormány gazdaságélénkítésre fordítani - ez pedig azt jelenti, hogy a kkv-k az eddigiekhez képest ötször akkora támogatást kaphatnak.

Romolhat a képzések hatékonysága

A kutatás megemlékezik arról is, hogy a Fidesz az újraiparosítás politikáját hirdette meg, amivel a gyártó tevékenységeket próbálja felpörgetni. Az oktatáspolitika átalakításával - például azzal, hogy erőteljesen támogatják a mérnökök képzését, de visszafogják a nyelvoktatást -, elképzelhető, hogy néhány iparágban megoldják a szakképzett munkaerő hiányának problémáját, de ez a politika hosszú távon ronthatja a munkaerő-piac minőségét.

A fizikai munkákat végzőknél például továbbra is gondot fog jelenti a minimálbér, illetve ezzel párhuzamosan az adók nagysága, így pedig várhatóan folytatódni fog a külföldre vándorlás, amit már eddig is közel félmillió magyar megtett. Ide kapcsolódóan a tanulmány megemlíti, hogy a kormány elkötelezett a szolgáltatóközpontok támogatása mellett, remélve, hogy számos ilyen központot tud az országba csábítani, amelynek érdekében adókedvezményeket ugyanúgy adnak, mint munkahelyteremtési támogatást.