BUX
37943

Itt a meglepő fordulat - Mi lesz a magyar kórházakkal?

Nem volt túl jó ómen az újraszervezett egészségügy indulására szánt április 1-jei dátum, amelyet az átalakítási tervek, pontosabban az ezt vezérlő OEP módszertani útmutatója ismeretében sokan amúgy is a rossz viccnek tartottak.

Szepesi Anita, 2015. április 1. szerda, 11:15

Új, az eddigieknél takarékosabb és hatékonyabb struktúra bevezetéséről egyelőre szó sincs, még a tervezet kormány elé vitelét is április 8-ra tolták a Népszabadság szerint, noha maga az államtitkár pár napja még mindig április elsejei indulásról beszélt egy tévéműsorban. Az új egészségügyi rend része lenne az adósságkonszolidáció és az orvosi életpályamodell bevezetése is.

Döntés mellett információk sincsenek: az elsődlegesen érintetteknek - a kórházi menedzsmenteknek, szakmai szervezeteknek, háziorvosoknak - március 31-én még fogalmuk sincs arról, hogy milyen kapacitás-átrendezési, finanszírozási változásokkal kell napokon belül szembe nézniük. Az államtitkárságnak feltett kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig mi is hiába vártunk választ.

Hivatalosan utoljára a múlt év végén kaptak utasítást a kórházvezetők, amikor a nullszaldós működés kötelezettségéről tájékoztatott mindenkit Zombor Gábor államtitkár, ennek az elvárásnak alárendelve kellett a szakmai programokat elkészíteni. A 80 milliárd körüli adósságállományt felhalmozó kórházi szektor vezetőinek úgy kellett a kapacitásracionalizálási terveket megalkotni, hogy ha nem sikerül a nullszaldót kihozni, miniszteri biztos vezeti tovább az intézményt.

Így hathat a nullszaldós program

A szakmai programok végül határidőre a megyei egyeztető bizottságok birtokába kerültek, amelyek a terveket tizenhárom megyében továbbgondolásra, hatban további egyeztetésre tartották érdemesnek - idézte Mészáros János kabinetfőnök egy szakmai konferencián erről tartott előadását a Népszabadság.

Mészáros szerint valamennyi kórház teljesítette azt a költségvetési tervet, amelynek során képesek az "üzemgazdasági nullszaldót" elérni. Visszajelzést e karcsúsított szakmai programokról az intézmények eddig nem kaptak, információink szerint azonban nem egy kórházvezető épp attól retteg, hogy komolyan veszik az ellátást és a betegbiztonságot súlyosan veszélyeztető, nullszaldós programját.

Nem mindegy, mikor konszolidálnak

A nullszaldós működésre tett javaslatokat nem mellesleg sokan azért is komolytalannak tartják, mert a tervezéshez azt is pontosan tudni kellett volna, mikor következik az ígért 60 milliárdos konszolidációra. A kamatok és folyamatosan növekvő adósság miatt nem mindegy, már áprilisban vagy esetleg hónapok múlva indulhatnak a nulláról az intézmények.

A kórházvezetőknél is jobban várják a 60 milliárdos adósságrendezést a beszállítók, ám a Mészáros János kabinetfőnök által múlt hétre ígért egyeztetésnek egyelőre semmi nyoma - tájékoztatta a Napi.hu-t Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Így a kifizetés is egyre távolabbra tolódik, mivel a Miniszterelnökség alá rendelt céltartalék egészségügyhöz kerülése egy erről szóló döntés után is többlépcsős folyamat eredménye lehet csak.

Kérdőjelek az alapdíjemelés körül

A Magyar Kórházszövetség elnökének sincs érdemi információja az új rendszer indulásáról. Velkey György lapunknak elmondta: a Kórházszövetség kérte az egészségügyi államtitkárságtól, hosszabbítsák meg a megyei egyeztető bizottságok működését, illetve tegyék rendszeresség a konzultációkat. A szövetségnek nincs rálátása a kórházak által leadott szakmai programokra és az azokról folytatott egyeztetésekre sem.

A kórház-konszolidációra megígért 60 milliárdot nagyon várják az intézményvezetők - hangsúlyozta Velkey. Az alapdíjak napokban elhangzott emelési terveire úgy reagált: a részletektől függ ennek értékelése. A fő kérdés, hogy nő-e az összbüdzsé, vagy a tvk (teljesítményvolumen korlát) csökkentésével, a költségvetés átszerkesztésével teremtődik meg a forrás a 150 ezer forintról 180 ezer forintra emelésre. Meghatározó, hogy a korábbi béremeléseket magában foglalja-e az alapdíj emelése, mert ha igen, akkor valójában inkább technikai változásról van szó, hiszen a béremeléseket eddig külön tételként kapták meg az intézmények. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke sem tud többet a készülő átalakításról, az alapdíjemelésről szóló előterjesztésról szólva azonban felveti, a költségvetésben erre nem látszik forrás.

Bezárás nélkül nem megy

Továbbra is rengeteg a kérdés a kapacitás- és forrásátrendezés körül, a budapesti és Pest megyei rendszerből való 12 milliárdos tervezett kivonás az érintettek szerint előre elképzelhetetlen eredményt hoz majd, összevonások, osztályok bezárása nélkül nem lehet megvalósítani.

Az összevonások vezetőcserét is jelentenek, információink szerint az e téren zajló csatározások is okai az átalakítás késlekedésének. További bizonytalansági tényező, hogy a költségvetési intézményként működő kórházak összevonását a jelenlegi szabályozás, az államháztartási törvény szerint csak év végével lehet végrehajtani.

Egyelőre nem változik a beutalási rend

Változatlan beutalási renddel dolgoznak a háziorvosok, a  kórházak közötti megállapodásokról, esetlegesen változó betegutakról eddig nem kaptak értesítést - mondta lapunknak Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ alapellátó orvosok szövetségének elnöke.

Noha a beharangozott kórházi átrendezés markáns hatással lesz a járóbeteg-szakrendelőkre is, a szakmai szövetség nem tud olyasmiről, amire fel kellene készülnie - tudtuk meg Pásztélyi Zsolt leköszönő elnöktől. Pásztélyi szerint ha a kórházak működésénél a tényleges nullszaldó lesz a cél, az a jelenlegi adósság mértékével csökkenő finanszírozást jelent, az pedig nem oldható meg bezárások nélkül.

Csak a bizonytalanság a biztos

Április 1-ig az egészségügyben csak a bizonytalanság biztos, ami a rendszer oszlopos tagja, a rektorváltás előtt álló Semmelweis Egyetemre mostanság különösen igaz. Információink szerint halaszthatatlanul át kell szervezni az intézmény külső klinikai tömbjének (Üllői úti klinikák) orvosszakmai programját. Tizenhatmilliárdos beruházással elkészült ugyanis a Korányi-projekt, amely - a Napi.hu korábban megírta - a sürgősségi ellátás állatorvosi lova lehet, s noha augusztusban megnyitóra készülnek, azt még mind a mai napig nem tudni, milyen szakmai programmal töltik ki az új épületet.

A sürgősségi ellátás legújabb fejlesztési koncepciója április 1-jétől 6 sürgősségi centrummal számolt Budapesten: Uzsoki kórház, Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Szent János Kórház, Honvédkórház, Péterfi Sándor utcai Kórház és a Semmelweis Egyetem. Sürgősségi centrum csak olyan intézmény lehet, amelyben 24 órában biztosítják a sokszakmás sürgősségi ellátást.

A Korányi-tömb sürgősségi ellátási képessége ugyanis csonka. Két apróság hiányzik: 70 ágynyi traumatológiai kapacitás és az önálló sürgősségi egység napi működtetéséhez szükséges plusz forrás. Más ötlet hiányában egyelőre a sürgősségi egység működését a vele közös telephelyen működő többi klinika költségvetéséből kellene biztosítania az egyetemnek. Az előzetes szakmai egyeztetéseken az államtitkárság elvileg támogatta a 70 ágyas trauma egység létrehozását, de konkrét lépéseket nem tett a megvalósítás érdekében, a felmerülő kérdések megválaszolásától pedig elzárkózott. Az új épület önálló fővárosi sürgősségi centrumkénti működése így veszélybe került. A jelenlegi bizonytalanság szélsőséges esetben akár az egyetem külső klinikai tömbjének elcsatolásával, azaz a Semmelweis Egyetem szerkezetének, kapacitásainak gyökeres változásával is járhat.