Még 1962 decemberében írta alá a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió azt a szociálpolitikai egyezményt, mely szerint 1963 után, amennyiben a szovjet állampolgárok állandóan, életvitelszerűen átköltöznek Magyarországra és hazájukban lemondanak a nyugdíjukról, akkor a magyar jogszabályok szerint számolják ki a nyugdíjukat és a hazai ellátórendszert használhatják. A Szovjetunió hiába szűnt meg 1991-ben, az ukrán és orosz emberek a mai napig élhetnek a rendszerrel.

Tavalyi adatok szerint még kevesebb, mint 10 ezer kapott így nyugdíjat, de ez így is 1,12 milliárd forint költséget jelentett a magyar költségvetésnek 2015-ben - ahogy a Szon.hu korábbi cikkéből kiderül. A HírTV Célpont című műsora szerint a rendszer felpörgött, sokan visszaélnek vele és elindult a nyugdíjmigráció.

Ennek lényege, hogy az alacsony, néhány tízezer forintos ukrán juttatások helyett sokan hamis jövedelemigazolásokat vásárolnak Ukrajnában, amelyek gyár- vagy tsz-vezetői bérekről szólnak. Ezt követően bejelentkeznek egy magyarországi címre. A helyiek szerint sokszor egyáltalán nem beszélnek magyarul, azt sem tudják, hogy hol vannak, és csak akkor tartózkodnak azokban az ingatlanokban, ahova a lakcímkártyájuk szól, amikor hozzák a nyugdíjukat.

A riport szerint a nyugdíjturizmus demográfiai anomáliákat is okoz a statisztikákban: mintegy harminc településen nőtt a lélekszám a betelepülők miatt. A több ezer új lakos a keleti határ környéki falvakban bukkan fel. Emiatt van például 151 százalékos népességnövekedés Kispaládon, ahol a csatorna és a Magyar Nemzet is beszélt egy férfival, akinek 100 négyzetméteres háza 97 ember lakhelye. Be van jelentve hozzá "93 ukrán, akiket az életünkben nem láttunk" - nyilatkozta a lapnak.

Ukrajnában az átlagos nyugdíjak alig érik el a 20-50 ezer forintot, tehát megéri a magasabb jövedelemért átjárni. Ráadásul ugyanazért a munkáért, amelyet sokszor teljesen hamisan leigazolnak a számukra, magyarként nem kapnának több mint százezer forintot. Országos szinten romlott a nyugdíjasok kitettsége: egyetlen korcsoportban nőtt tavaly a szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel érintett személyek száma Magyarországon, a 65 felettieknél.