A várakozásoknál is nagyobb mértékben estek augusztusban az árak. Havi alapon 0,3 százalékos volt a árcsökkenés, míg az éves árindex rekord alacsony szintre, 1,3 százalékra zsugorodott, elsősorban a nyári rezsicsökkentésnek és a tavalyi magas bázisnak köszönhetően.

Szakértők előzetesen már jelezték, hogy hó/hó alapon is csökkenhetett az átlagos árszínvonal, a Napi Gazdaság konszenzusa havi alapon 0, éves alapon pedig 1,65 százalékos drágulást jelzett. Szinte minden elemző azt mondta, hogy az év végéig megmarad a kedvező tendencia, vagyis 2 százalékot nem meghaladó árindexszel érdemes kalkulálni, ám ennek néhány kedvezőtlen hatására, így a kieső költségvetési bevételekre is érdemes lesz odafigyelni.

Augusztusban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ennek oka a háztartási energia árak, a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak, valamint a tartós fogyasztási és a ruházkodási cikkek árcsökkenése volt - hívja fel a figyelmet a KSH jelentése.

Egy hónap alatt, tavaly júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára 1 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 10,1 százalékos árcsökkenésének következménye. Szintén mérséklődött az étolaj (2,3 százalék), a liszt (2,0 százalék), a cukor (1,4 százalék) és a száraztészta (1,1 százalék) ára. Drágult a tej (2,5 százalék), a sajt (1,9 százalék), valamint a sertéshús (1,4 százalék).

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk (0,9 százalék) és az egyéb cikkek (0,3 százalék) drágultak, ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek. Ezen belül a járműüzemanyagokért 1,0 százalékkal kellett többet fizetni. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért átlagosan 2,1 százalékkal kellett kevesebb fizetni. Szintén árcsökkenés volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek (0,4 százalék) és a szolgáltatások (0,3 százalék) esetében. Ez utóbbin belül a víz- és csatornadíjak átlagosan 9 százalékkal csökkentek, a szemétszállítás csoportjában 7,7 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

Bázishatás érződik

Tavaly augusztushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a sajt (10,0 százalék), az idényáras élelmiszerek (7,8 százalék), a sertéshús (6,4 százalék) és a liszt (5,8 százalék) ára. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (12 százalék) és a cukor (8,2 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (2,9 százalék), ezen belül a víz- és csatornadíjak átlagosan 9 százalékkal csökkentek, mialatt a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek átlag alatt drágultak (0,4 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,5, a tartós fogyasztási cikkekért 2,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia esetében is árcsökkenés (8,7 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a palackos gázért átlagosan 6,1, a vezetékes gázért, az elektromos energiáért és a távfűtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2012 augusztusához képest.

Árhatás összetevői

Augusztusban összességében a dohánytermékek árrésének emelése felfelé, a víz-, csatorna-, szemétszállítási díjak csökkentése lefelé hatott az inflációra, amelyek hatásai többé-kevésbé ellensúlyozták egymást, így leginkább bázishatások határozták meg a folyamatokat. A pénzügyi tranzakciós illeték augusztusi emelésének hatása az éves indexre nem volt túl jelentős. Az év vége felé a bázishatás már magasabb éves inflációt hozhat, amit viszont ellensúlyozni fog a novemberi újabb várható rezsicsökkentés.

Kilátások

Az alacsonyabb infláció miatt ugyan elmarad néhány területről az adóbevétel, ezt azonban részben ellensúlyozhatja, hogy az év végére a pedagógus- és egészségügyi béremelések, valamint akár az 1 százalék alá süllyedő infláció hatására 5-6 százalékra gyorsulhat a nettó reálbér-növekedés, ami már érdemben gyorsíthatja a háztartások fogyasztásának növekedését.

Jövőre a most még rendkívül alacsony infláció vélhetően emelkedni fog, ráadásul a jegybanki cél fölé. A szíriai helyzet miatt esetlegesen kialakuló magasabb olajár jelenthet még felfelé mutató inflációs kockázatot. Az sem látszik még pontosan, hogy a nyári szárazságnak lesz-e érdemi hatása a terméseredményekre, várható-e emiatt egy jelentősebb élelmiszer-áremelkedés. Az átlagos infláció azonban továbbra is 3 százalék, azaz a középtávú cél alatt várható. Nagy kérdés például, hogy a jövő évben milyen árfolyamszintek lesznek; ha a forint érdemben gyengül, magasabb is lehet az infláció. Bár az alacsony infláció miatt várhatóan lesz még kamatcsökkentés, ennek tere az utóbbi hónapokban egyre jobban szűkült.