Alacsonyabb lett a júliusi árindex, mint a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők jósolták, és az előző havi szinthez képest is süllyedt a mutató. Júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, szemben az előző havi 1,9 százalékkal. A Napi Gazdaság konszenzusa 2,1 százalékos pénzromlást jelzett. Az alacsony éves árnövekedés fő oka a háztartási energia árak jelentős mérséklése. A tartós fogyasztási cikkek körében szintén árcsökkenés történt, mialatt a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és a szolgáltatások átlag felett drágultak egy év alatt - tette közzé legfrissebb számait a KSH.

Mit vártak az elemzők?

Kapcsolódó

A Napi Gazdaságnak korábban nyilatkozó elemzők felfelé várták az infláció alakulását, mint jósolták, az idén 2 százalék körül fog végig ingadozni a mutató, és jövőre a rezsicsökkentések kifutásával ismét a 3 százalékhoz lehet közelebb az átlag. A hónap során - a gyengébb forint miatt - picit emelkedtek az üzemanyag árak, ám ezt a bázishatás valamelyest tudta ellensúlyozni. A legtöbb szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzati intézkedések mozgatják az árakat, ami miatt nehéz előre számolni a pályát. Az idei egész éves átlagra  2,1 százalékos drágulást jósoltak, igaz nagy szórás mellett. Volt olyan prognózis, amely a decemberi éves értéket 1,3 százalékra taksálta. Az biztos, hogy jövőre a választások után a bázishatás miatt erőteljes lesz a mutató emelkedése, elképzelhető, hogy tartósan is a jegybank 3 százalékos célja fölé korrigáljon vissza.

Csökkent az élelmiszerek ára

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Ezen belül az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 11 százalékos árcsökkenésének következménye. Szintén mérséklődött a tojás (3,4 százalék), a liszt (3,2 százalék), a párizsi, kolbász (1,7 százalék) és a cukor (1,4 százalék) ára. Drágult a sertéshús (2,1 százalék), a csokoládé, kakaó (1,6 százalék) és a sajt (1,4 százalék).

A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek drágultak (ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, jármű üzemanyagok, valamint kulturális cikkek), 0,6 százalékkal, ezen belül a jármű üzemanyagokért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni. Szintén árnövekedés volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások (0,3-0,3 százalék) esetében. Ez utóbbin belül, az üdülési szolgáltatások 6,7 százalékkal drágultak, mialatt a szemétszállítás csoportjában 5,9 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető, a kéményseprés és a szennyvízszippantás díjának júliusi csökkentése nyomán. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért átlagosan 2,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Csökkent a háztartási energia ára is, 0,4 százalékkal, ezen belül a palackos gázért 6,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek esetében kisebb mértékű, 0,3 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

Csökkennek még a közmű-díjak

A víz, a csatorna, valamint a szemétszállítás díjának júliustól hatályos csökkentése az augusztus-szeptemberi árindexben fog megjelenni, míg a palackos gáz, a szennyvízszippantás és a kéményseprés esetében már a júliusi árindex tartalmazza azt. Ennek oka, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor kerül kimutatásra az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni. A palackos gáz esetében a tavaly decemberi árakhoz képest, míg a víz- és csatornadíjak, valamint a szennyvízszippantás díja a januári összeghez képest csökkentek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.

Tavaly júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (11,1 százalék) ára, valamint a sertéshús (6,8 százalék), a sajt (5,7 százalék), az étolaj (4,9 százalék) és a száraztészta (2,9 százalék) is drágult. Árcsökkenés következett be többek között a tojás (11,5 százalék) és a cukor (6,8 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,5 százalék), ezen belül a helyi tömegközlekedés ára 5,3 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek átlag alatt drágultak (1,7 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 2,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia esetében szintén árcsökkenés (8,8 százalék) volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a palackos gázért 7,4, a vezetékes gázért, az elektromos energiáért és a távfűtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly júliushoz képest

Következő hónapok

Az árindexet számos kormányzati intézkedés fogja még mozgatni az év hátralevő részében. A következő hónapokban elképzelhető, hogy nőni fog az infláció, hiszen a dohánytermékek árrésének emelése, a telefonadó és a tranzakciós illeték növelése mind megjelenik a fogyasztói árakban - figyelmeztetnek a szakemberek. Ezt azonban némileg ellensúlyozza a bázishatás, hiszen tavaly ősszel volt a legmagasabb a fogyasztói árindex (szeptemberben 6,6 százalék). A trafiktörvény változása mellett az elektronikus útdíj nyomhatja majd később még felfelé a mutatót (utóbbi hatás várhatóan a dohányáruk drágulásához képest kisebb mértékű lesz). Az őszi hónapokban azonban jöhet egy újabb rezsicsökkentés, amely, ha bekövetkezik, akkor túlkompenzálhatja az árdrágító tényezőket, ezért év végére 2 százalék közelében ragadhat az éves mutató. Ami viszont a jövő évet illeti, év végére már ismét magasabb szintekre emelkedhet a fogyasztói árindex, mert az idei év alacsony bázisához képest jöhet egy nagyobb emelkedés. Az infláció jövő év végére várhatóan magától megindul, hiszen kifutnak a rezsicsökkentő lépések.

Monetáris hatás

Az MNB legutóbb azt jelezte, hogy kicsit háttérbe szorítja az inflációs célt, és előtérbe helyezi a gazdaságösztönzést. A jegybankra a piaci hangulat várhatóan jobban hat, mint a rövid távú inflációs kilátások, ezért további enyhe kamatcsökkentés jöhet a következő hónapokban. Ennek azonban feltétele, hogy a piaci hangulat ne romoljon el, és a Fed ne kezdje el idő előtt csökkenteni az eszközvásárlásokat.