BUX
38778

Itt az MNB győzelmi jelentése

A magyar gazdaság tavalyi külső finanszírozási képessége a GDP 8,3 százalékára emelkedett, ami a folyó fizetési mérleg, illetve a tőkemérleg egyaránt 4,3 milliárd eurónyi többletéből alakult ki. A régiós országok között Magyarország fizetési mérlegének többlete a legmagasabb, amiben jelentős szerepe van az EU-transzferek kiugróan nagy felhasználásának és a cserearány javulásán keresztül az áru- és szolgáltatásegyenleg többletének is - hangsúlyozta csütörtökön kiadott összefoglalójában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

MTI-Eco, 2015. április 2. csütörtök, 10:49

A tájékoztatás szerint a negyedik negyedévben is magas külső finanszírozási képesség alakult ki, ami a külső adósság jelentős csökkenésével járt együtt, miközben nőtt az előző negyedévben is tapasztalt külföldi működőtőke beáramlás. Az év végi emelkedésében főleg a vállalati megtakarítások emelkedése, illetve az állam mérséklődő finanszírozási igénye játszott szerepet, de háztartási szektor magas szinten stabilizálódó pénzügyi megtakarítása is támogatta - közölte az MNB.

A külső egyensúly tavalyi, historikus csúcsot jelentő többletének kialakulását több kedvező folyamat tette lehetővé - hívta fel a figyelmet az MNB. Egyrészt a külső adósságráták folyamatos csökkenése és a mérséklődő kockázati prémium mellett süllyedő hozamokkal egyidejűleg tovább csökkent a jövedelem-kiáramlás. Másrészt a növekvő EU-lehívásoknak köszönhetően az átutalások többlete újabb csúcsra emelkedett. Végül a 2014-ben igen magas beruházási dinamika és a gáztározók feltöltésének importnövelő hatása ellenére szinten maradt a külkereskedelmi többlet, amihez hozzájárult a járműgyártás további növekedése, valamint a cserearány javulása. A szolgáltatásegyenleg mindemellett egész évben egyenletesen bővült - közölték.A finanszírozási folyamatok azt mutatják, hogy 2014-ben is folytatódott a közvetlentőke-befektetések beáramlása, így a számottevő mértékű külső finanszírozási képesség lehetővé tette, hogy Magyarország újra nagy mértékben fizesse vissza külső adósságát - áll a közleményben.2014-ben közel 7 milliárd euróval csökkent a nettó külső adósság a tranzakciókból eredően, amihez mindhárom szektor - a vállalatok, az állam és a háztartások - hozzájárult. Folytatódott a banki forráskivonás lassulása, amiben jelentős szerepet játszhatott a lakosság bankbetétek helyett állampapírokat és befektetési jegyeket preferáló portfólióátrendezése, illetve a jegybank önfinanszírozási programja és - a külföldiek bankrendszerbe áramló forrása miatt - az MNB-kötvény betétesítése is. Az említett folyamatok ugyanakkor ahhoz is hozzájárultak, hogy az államháztartás kevésbé támaszkodjon a külföldiek állampapír-vásárlásaira, ami a külföldiek államadósságon belül csökkenő részarányában is tükröződött. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy tavaly a vállalati szektor is nagymértékben fizette vissza külső adósságát. Az MNB azonban hangsúlyozza, hogy a gazdaság nettó külső adóssága továbbra is magasabb, mint a régiós országokban, azonban a különbség mértéke az elmúlt évben tovább csökkent. A finanszírozási folyamatok által meghatározott külső adósságráták 2014 folyamán tovább mérséklődtek, de a külső eladósodás csökkenését a GDP növekedése is nagyobb mértékben támogatta. Az ország külső sérülékenységének mérséklődését a hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósság jelentős csökkenése is segítette. A magyar gazdaság bruttó finanszírozási igénye 2015-ben jelentős mértékben elmaradhat a tavalyi értéktől - azonban ezzel együtt is Magyarország továbbra is rá van utalva a külföldi források megújítására - közölte az MNB. Az államháztartás finanszírozási igénye 2014-ben is a GDP 2 százaléka közelében alakult, amiben szerepe volt a jelentős gazdasági növekedés és bérdinamika következtében kedvezően alakuló bevételeknek, illetve az online pénztárgépek bekötése miatt az adóbeszedési hatékonyság javulásának. A vállalati szektor pénzügyi megtakarítása annak ellenére maradt igen magas, hogy a beruházási kiadásai nagymértékben emelkedtek, ami az emelkedő EU-támogatásokkal segített javuló jövedelmezőségre vezethető vissza. Az év során tovább emelkedett a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása, illetve folytatódott az állampapírokat és befektetési alapokat preferáló portfólióátrendeződés is, ami azonban az év második felében lelassult.