A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2015. január 27.-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat - közölte az MNB.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint valószínűleg továbbra is tartja magát a tanács ahhoz a véleményhez, amit január közepén megfogalmazott: az inflációs cél teljesülni fog 2016 második felében, így nem indokolt az alapkamat változtatása. Márciusban teszi közzé a legfrissebb inflációs előrejelzését az MNB, amiben már jelezheti az MT, hogy szükségesnek ítél-e további lazító lépéseket. Az infláció pályáját továbbra is lefelé mutató kockázatok övezik (pl. deflációs európai környezet, csökkenő üzemanyagár és annak másodkörös hatásai, stb.). A márciusi időpont mellett szól az is, hogy az EKB akkor kezdi el eszközvásárlási programját, ami megágyazhat az MNB számára, hogy neki vágjon egy újabb kamatcsökkentési ciklusnak.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere úgy látja, hogy a decemberi inflációs jelentés óta eltelt időszak a tartósan alacsonyabb olajár irányába mutat, így az MNB alternatív forgatókönyve, amely esetében a jegybank a lefelé mutató inflációs kockázatokról és a monetáris kondíciók enyhítéséről beszél, feltehetően  közelebb áll a valósághoz. A kedvezőbb hazai inflációs folyamatok mellett a nemzetközi környezet is támogatóbbá vált decemberhez képest. Az év végi kockázatkerülés után januárban az ECB bejelentéseit követően ismét megjött az étvágy a piacokon. Az ECB és a japán Jegybank intenzívebb eszközvásárlásai jelentős likviditás többletet jelentenek a globális tőkepiacoknak, bőven ellensúlyozva Fed vásárlásainak leállását.

Bebesy szerint a hazai piac mindezek tükrében beárazta a további kamatcsökkentést, a három éves állampapír hozama a jegybanki alapkamat alá esett januárban. A jegybanki döntéshozók ennek ellenére eddig nem változtattak a kommunikációjukon, úgy tűnik, a további enyhítést egyelőre nem az alapkamat vágásával, hanem inkább a növekedési hitelprogram kiterjesztésével próbálják meg elérni. Az év végén és január első felében tapasztalt jelentősebb forintgyengülés és volatilitás óvatosságra inthette az MNB-t. A hazai deviza árfolyamának esetleges stabilizációja, a meglepően alacsony inflációs számok, és a régiós jegybankok további enyhítései azonban itthon is könnyen újraindíthatják a kamatvágást - véli a portfóliómenedzser.

A kamatdöntés előtt elemzők úgy vélték, hogy bár az Európai Központi Bank (ECB) múlt csütörtökön bejelentett likviditásbővítő intézkedése jelentősen megnövelte a valószínűségét a magyar kamatcsökkentésnek, ennek nem most van itt az ideje. Úgy látták: az ECB döntése nyomán erősödött ugyan a forint, és a továbbra is visszafogott infláció is teret enged a monetáris lazításnak, az MNB azonban egyelőre óvatos marad.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője a következő néhány hónapban komoly esélyt lát a kamatcsökkentésre, piaci árazások alapján akár többször is sor kerülhet 10 bázispontos mérséklésre.

Londoni pénzügyi elemzők csaknem konszenzusos előrejelzése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idei első félévben, sőt várhatóan már az első negyedévben ismét csökkenti alapkamatát. Egyes elemzői vélemények azt sem zárták ki teljesen, hogy a tanács már idei első kamatdöntő ülésen lazításról dönt.