A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) alapításának lehetősége az ingatlanpiaci szereplők szerint jó irányú fejlődést indukálhat (Napi Gazdaság, 2011. június 5.). Lelkesebbnek tűnnek viszont a pénzügyi szolgáltatók. A privátbankárok között több is akad, aki rendkívül kedvező befektetési lehetőségeket vár az új instrumentumtól. Az OTP szakemberei szerint a szit versenyképes alternatívája lehet az offshore konstrukcióknak.

A javaslat jóváhagyását követően − mondták lapunk érdeklődésére az MKB Bank Zrt.-nél − megvizsgálják a konstrukció kibocsátásának lehetőségét. Az MKB stratégiai elemzője kifejtette, ez a megoldás számos országban bizonyult hasznos eszköznek az ingatlanbefektetési piac hatékonyságának javításában. Korábban, az ingatlanpiac felívelő pályáján már felvetődött a magyarországi bevezetés jogi lehetősége, de a hamar jött válság káros hatására akkor lekerült a napirendről.

Az elemző úgy véli, a szit az ingatlanpiaci kockázatokat nem, a piac likviditását és a stabil szabályozási környezetet azonban képes pozitívan befolyásolni. A jelenleg alacsony keresletű ingatlanpiacon persze ezek a társaságok sem képesek addicionális piaci likviditást generálni. Ugyanakkor a jogi lehetőség megteremtésének jó az időzítése, mivel a kereslet későbbre várható felfutását az új eszköz is képes lesz majd segíteni.

Az OTP-nél azért nem minden tekintetben lelkesednek az új lehetőség iránt. Úgy látják ugyanis, hogy bár a szit hasonló termék, mint az ingatlanalap, annál magasabb kockázatot takar, mivel az átláthatóság, a kontroll kevésbé érvényesül. A legfőbb probléma az ingatlanértékelő hiánya. Míg az ingatlanbefektetési alap portfóliójába tartozó ingatlanok rendszeres értékelését független ingatlanértékelő végzi, addig a szit, illetve a projekttársaság esetében maga a tulajdonos látja el ezt a feladatot. Különösen fontos, hogy az ingatlanok adásvétele esetén az ingatlanbefektetési alap számára értékesítéskor az eladási ár minimumát, illetve vásárlásnál a vételár maximális mértékét független, akkreditált ingatlanértékelő határozza meg. Ilyen független elem a szit és a projekttársaság tekintetében nincs. A szit-nél nem valósul meg a gazdálkodás folyamatos, PSZÁF általi ellenőrzése, mivel az az adóhatóság felügyeleti körébe tartozik majd a tervezet szerint. Mindezek miatt a szit mint befektetési termék csak a magasabb kockázatot vállaló befektetőknek ajánlott − nyomatékosították a banknál.

 

Hiánypótlás lehet

A tervezett törvény hiánypótló lesz hazánkban, külföldön régóta működik az úgynevezett REIT (Real Estate Investment Trust) intézménye, amelynek magyar megfelelője lenne a szit - emelte ki lapunk kérdésére az OTP. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a parlament még nem fogadta el a törvényt, a tervezet és a módosító indítványok pedig még nem adnak minden tekintetben tiszta képet a lehetőségekről. Jelen állás szerint a szit-et, illetve a projekttársaságot már nem illeti meg a kedvezményes, 25 százalékos illetékmérték (ez az általános illetékmérték negyede lett volna), ugyanakkor jelentős adóelőnyöket kínál a megoldás a tőzsdei bevezetést vállalóknak.