Az államadósság-mérőt a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által vezetett tárca hívta életre alig két éve, miután a kormány az államadósság elleni harcot tűzte zászlajára a 2010-es kormányváltást követően. Az államadósságot - a nyugdíjpénzek állami kasszába történő átirányítása ellenére - nem sikerült tartósan csökkenteni, aminek a legnagyobb oka a recesszió. Az adósságcsökkentés receptje ugyanis, az alacsony költségvetési hiány és a pozitív gazdasági növekedés.
Az első Orbán-kormány már 1998-2002 között jól teljesített, köszönhetően a szigorú költségvetési gazdálkodásnak - igaz akkor jutott a magyar gazdaság '90-es évek növekedési csúcsára, amit a rendkívül kedvező külső környezet, a gyors magyarországi tőkebeáramlás is fűtött. A szigorú költségvetési gazdálkodás azonban a recessziós környezetben jóval nehezebb. Bár a második Orbán-kormányak ezt is sikerült teljesíteni, az intézkedések rontottak a gazdasági növekedésen, ami az adósságpályára is rányomta bélyegét. (Cikkünk az infografika után folytatódik.)
A nettó adósságot mutató ábrához kattintson az infografikára, a kis karikába!
Infographics
2001 volt a mélypont
Mint az az MNB adataiból is kitetszik, a magyar bruttó államadósság mértéke 2001 második negyedében érte el mélypontját, miután az a '70-es évek közepétől fokozatosan emelkedett. 2001 második negyedében a bruttó adósság a bruttó GDP 52,7 százalékára rúgott, ám 2002 végére ez már 55,9 százalékra emelkedett, részint a MFB-be rejtett államadósság konszolidálása, részint az Orbán-kormány választások előtti költekezéseinek, illetve a Medgyessy-kormány 100 napos programja miatt. Mint látható, a kormányváltás idején így is bőven a maastrichti 60 százalékos követelmény alatt volt a mutató.
KSH, MNB, NGM, Eurostat - elvesznek az adósságszámok
Az NGM államadósság-mérője némileg rendet tett az államháztartási statisztikákban. A megszüntető közlemény az adósság elleni harc állása iránt érdeklődőket az Államadósság Kezelő Központ Zrt. honalapjára irányítja, ám az ÁKK csak a költségvetés adósságállományát közli, vagyis a tb-alapokét, az elkülönített alapokét illetve az önkormányzati alrendszerét nem.Az MNB viszont negyedévente publikálja a nemzetgazdaság pénzügyi számláit és ebben az adósságszámokat is. Ezen felül még a KSH is méri az adósságot, ugyanis az Eurostat felé a KSH jelent, ám a statisztikai hivatal az MNB számaira támaszkodik.
A 2000-es években azonban fokozatosan visszaesett a magyar gazdaság növekedése, az egymást követő MSZP-SZDSZ kormányok viszont expanzív költségvetési politikát folytattak. Ez volt a 13. havi nyugdíj és a nagy állami autópályaépítések ideje. Többek között emiatt 2008 III. negyedére az államadósság mértéke a GDP 66 százalékára növekedett. Ekkor sújtott le - az elsők között - Magyarországra a 2008-as pénzügyi válság: a magyar állam finanszírozási csatornái bedugultak az országgal szembeni pénzügyi és politikai bizalmatlanság miatt fizetésképtelenség fenyegetett.
És jött az IMF
A kormány ekkor az IMF-EU-Világbank-trióhoz fordult és három szervezett összehozta Magyarország pénzügyi mentőcsomagját, amely összesen 20 milliárd euróra rúgott. Az évek során a 20 milliárdos keretből 14 milliárdot hívott le a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány. Ezek kisebb része néhány magyar bank támogatására ment, a nagyobb része a lejáró adósság finanszírozására, illetve a jegybankhoz került, ahol a tartalékokat növelték belőle. A kereskedelmi bankok azóta törlesztették adósságukat az államnak, a tartalékban levő milliárdokhoz utoljára már az Orbán-kormány nyúlt - ebből finanszírozta ugyanis a Mol Nyrt. 21,2 százalékos részvénypakettjének megvételét.
Időközben megkezdődött az törlesztés az IMF és az EU felé, a Világbank viszont végül nem folyósította a maga egymilliárd euróját. A kormány a piacról finanszírozta az adósság megújítását, így a mutató érdemben nem tudott csökkenni. 2011 második negyedében, a kormányváltáskor, az államadósság a GDP 85,3 százalék volt, ami egy év alatt 78,7 százalékra csökkent, majd azóta újra 82 százalék közelébe emelkedett. A gyors csökkenés részben a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami lenyúlásának következménye volt - a 3000 milliárd forintos vagyonból 1851,5 jutott eddig az államadósság törlesztésére. A pénztárak vagyonából 316 milliárd van még az államnál, a hiányzó 700 milliárd forintot időközben fölélte a költségvetés - vagyis az állam.
Az alkotmány értelmében az államadósság mértékét a GDP 50, az uniós követelmények szerint pedig a GDP 60 százalékára kell csökkenteni. Az 50 százalékos szabály abból a szembotból fontos, hogy amíg ezt a mutatót el nem érjük, a mindenkori parlamenti többség bármilyen adót kivethet, azokat ugyanis, néhány kivételtől eltekintve nem semmisítheti meg az Alkotmánybíróság - legalább is az Alaptörvény szerint.
Az államadósság csökkentése hosszú játék lesz, részint a magyar gazdaság korlátozott növekedési kilátásai, részint az államadósság mértéke miatt. Az MNB idén februárban készült 15 éves kitekintésében azzal kalkulált, hogy a 2027-ben a várható államadósság meghaladja még a 60 százalékos maastrichti küszöböt, vagyis nagyon messze leszünk az 50 százaléktól. Az alappálya mentén az MNB szerint 2027-ben 66 százalékos adósságráta alakulhat ki, ami 13 százalékponttal alacsonyabb a 2012. évi kiinduló értéknél. (Az Európai Bizottság hasonló trenddel kalkulál, 2027-re Magyarország számára 62 százalék körüli GDP-arányos adósságot prognosztizál.)