Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A növekedés visszatért, beleértve a legtöbb olyan országot is, amelyet a válság keményen érintett. Most már valamennyi EU-tagállam növekedési pályára állt, kivéve Ciprust és Horvátországot, ahol idén még zsugorodik a gazdaság -  mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke az országspecifikus jelentések bemutatásakor. Az EB elnöke elmondta: az egyes tagállamoknak szóló gazdaságpolitikai ajánlások a tavalytól tapasztalható gazdasági élénkülés megerősítését hivatottak biztosítani. Az ajánlások az országok helyzetéről készült részletes elemzésen alapulnak és iránymutatást nyújtanak a növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés 2014-2015-ös fellendítéséhez.

Az államháztartások javulása folytatódik, 2014-ben a költségvetési hiány az EU egészében várhatóan 3 százalék alá esik, a válság kitörése óta először. Az államadósság viszont valószínűleg idén fog tetőzni, és elsősorban Belgiumban, Írországban, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson és Portugáliában kell mihamarabb csökkenő pályára állítani, mivel ezekben az országokban túllépi a GDP 100 százalékát.

Az Európai Bizottság hétfőn úgy döntött, hogy az Európai Tanácsnak hat ország - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia és Szlovákia - esetében javasolja a túlzottdeficit-eljárás (edp-eljárás) lezárását. Lengyelország és Horvátország esetében pedig megállapította, hogy a Tanács ajánlásaira megfelelő és hatékony lépéseket tettek az edp-eljárás alatt.

Jelenleg 17 tagállam áll edp-eljárás alatt, ami azt is jelenti, hogy ha a fent említett hat ország esetében is lezárul az eljárás, akkor a 2011-es tavaszi helyzethez képest, 24-ről 11-re esik az eljárás alatt álló tagállamok száma - jelentette be Barroso. A bizottság Finnország esetében megállapította, hogy a tagállam államadóssága a szerződésben rögzített referenciaértékének (a GDP 60 százaléka) fölé került, ám az e mögött meghúzódó okok között azt valószínűsíti, hogy nem indokolt a túlzottdeficit-eljárás megindítása, mivel az adósságtöbblet Finnországnak az euróövezeti országokra vonatkozó szolidaritási műveletekhez való hozzájárulásának tudható be.

Az EB-elnöke szerint a legsérülékenyebb országokban a reformok végrehajtása kezdenek beérni. Példaként Írországot, Spanyolországot és Portugáliát említette, amelyek már kikerültek az úgynevezett programországok közül. Görögország 2014-ben várhatóan növekedni kezd, és Ciprus helyzete is stabilizálódott. A gazdasági reformok elkötelezett végrehajtásának eredményeként Lettország januárban beléphetett az euróövezetbe.

Az egyensúly is folyamatosan javul, a folyófizetésimérleg-pozíciók több országban kedvezőbb képet festenek. 2014 márciusában a bizottság a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás bevezetése óta első alkalommal állapíthatta meg, hogy két országban (Dániában és Máltán) megszűnt az egyensúlyhiány, Spanyolország helyzetét pedig már nem jellemzi túlzott egyensúlyhiány.

Barroso megemlítette, hogy a foglalkoztatás terén is javulás várható idén és jövőre a munkanélküliségi ráta 10,4 százalékra csökkenhet. Több országban reformok több országban is ellenállóbbá tették a munkaerőpiacot, ideértve Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot és Franciaországot. A munkanélküliség azonban még így is magas, ezért további foglakoztatáspolitikai reformokra van szükség, egyúttal az oktatási és jóléti rendszerek lefedettségét és teljesítményét is javítani kell. Kiemelt figyelmet érdemelnek az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre - főként az ifjúsági garancia végrehajtására - vonatkozó ajánlások - tette hozzá Andor László, foglalkoztatásért felelős uniós biztos.

A válság folyamán sok ország a kiadások lefaragása helyett inkább az adóemelésre támaszkodott, aminek következtében nőttek az adóterhek. Mivel az államháztartást illetően igen szűkös a mozgástér, számos ajánlás szorgalmazza, hogy mozdítsák el az adózás súlypontját a munkát terhelő adóktól a rendszeresebb ingatlan-, fogyasztási vagy környezetvédelmi adók irányába, ezáltal javítva az adószabályok betartását és előmozdítva az adócsalás elleni küzdelmet - hangzott el a bizottsági sajtótájékoztatón.

A bizottság szerint Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Litvániában, Szlovéniában, Horvátországban és Cipruson változatlanul nehéz banki finanszírozáshoz jutni, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Az ajánlások hangsúlyozzák, hogy folytatni kell a bankszektor stabilizálását és támogatni kell az alternatív finanszírozási lehetőségeket, így például a hitelgarancia-rendszereket vagy a vállalati kötvényeket.

A bizottság ugyanakkor arra is rámutat, hogy a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú ágazatok strukturális reformja terén 2013-hoz képest meglehetősen szerény előrelépések születtek, ezért a testület 2014-ben számos ajánlásában kiáll a szolgáltatási szektor, az energia- és közlekedési infrastruktúra, a k+f-rendszerek és a versenyjog további reformja mellett.

Nem tartható a magyar középtávú cél

Magyarországot illetően az Európai Bizottság megemlíti, hogy a magyar költségvetési stratégia a 2014-es Konvergenciaprogramban meghatározott idei, 2,9 százalékos GDP-arányos áht-hiányt a programozási periódus (2017) végére 1,9 százalékra csökkenti, amelyet egy erős konszolidációs pályával kíván elérni, miközben a hiánycélt az előző programhoz képest jelentősen megemelte. A konvergenciaprogram megerősíti az 1,7 százalékos középtávú GDP-arányos hiánycél elérését, ami összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktummal. A bizottság azonban megjegyzi, hogy a strukturális egyenleg újraszámolására alapozva a középtávú cél várhatóan nem teljesül a programozási időszak végére, miután a bizottság szerint a felvázolt cél 2014-ben 1,5 százalékponttal eltér a középtávú céltól és 2015-ben stabilizálódhat, a GDP arányában 0,5 százalékkal elmaradva a javulás elvárt mértékétől. Sőt, miután a kiadási benchmarkokban is jelentős eltérés várható 2014-ben és 2015-ben is, így az újraszámolt strukturális deficit is jelentős eltérést mutathat 2016-ban és 2017-ben.

A bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy az államadósság fokozatosan csökken, a tavalyi 79 százalékról 75 százalék körüli szintig 2017-ben. A bizottság szerint a költségvetési kivetítés a konvergenciaprogramban felvázolt makrogazdasági pálya alapján nagyjából elfogadható a 2014-16-os időszakra, az idei 2,3 illetve a jövő évi 2,5 százalékos növekedéssel számolva, szemben a bizottság tavaszi előrejelzésében feltüntetett 2,3 illetve 2,1 százalékos növekedéssel.

Ugyanakkor a bizottság megjegyzi, hogy a 2017-re szóló magyar konvergenciaprogram túl optimista: növekvő kockázatokra hivatkozva - amelyek között elsősorban a tervezett kiadáscsökkentés módját jelöli meg - a bizottság úgy véli, hogy 2015-től a hiányszámok a célnál magasabb szinten teljesülhetnek. A bizottság a tavaszi előrejelzésre hivatkozva úgy véli, hogy idén és jövőre a program által megjelölt cél teljesül, de az idei 2,2 százalékos GDP strukturális hiány jövőre 2,3 százalékra emelkedhet, és a mostani jelentés megerősíti azt a tavaszi előrejelzésben megfogalmazott megállapítást, hogy 2014-től jelentős a kockázata annak, hogy a középtávú cél nem teljesül. Emellett a bizottság szerint idén és jövőre az államadósság-csökkentő célszámok sem teljesülhetnek.

Magyarországot illetően az Európai Bizottság a következőket javasolja a 2014-15-ös időszakra:

1. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése alapján határozottabb költségvetési lépéseket kell tenni idén az adósságcsökkentő szabály teljesítése érdekében, amelyet a Stabilitási és Növekedési Paktumban megjelölt küszöbértékhez képest 0,9 százalékkal magasabb várható GDP arányos értékkel indokol. 2015-ben és azt követően ezért határozott lépések szükségesek költségvetési stratégiában a strukturális hiány középtávú célja (a GDP -1,7 százaléka) elérésének biztosítására, az adósságcsökkentő követelmények teljesítése érdekében, valamint hogy az államadósság fenntarthatóan csökkenő pályára álljon. Emellett a bizottság javasolja a középtávú büdzsé teljesülésének rendszerszintű utólagos ellenőrzését és a korrekciós mechanizmusok használatát. Továbbá javítani kell az államháztartás átláthatóságát, amelynek érdekében - immár többedjére - a Költségvetési Tanács mandátumának kiszélesítését javasolja.

2. Ösztönözni kell a hitelezés normál pályára állását, amelynek érdekében többek között a pénzügyi intézményekre nehezedő adóterhek csökkentését és átalakítását javasolja. Nevezetesen a pénzügyi tranzakciós adó megváltoztatását és az elektronikus fizetés ösztönzését javasolja. A bizottság a portfóliótisztítást akadályozó tényezők megszüntetését is kívánatosnak tartaná, egyebek mellett az átstrukturált hitelekre vonatkozó tartalékolási szabályok szigorításával, a fedezetül szolgáló ingatlanok árverését akadályozó szabályozások feloldásával, valamint a fizetésképtelenségi eljárások felgyorsításával és hatékonyabbá tételével. Ennek érdekében a bizottság hangsúlyozza az érintettekkel való szoros konzultációt egy új szakpolitikai javaslatról, valamint nyomatékosítja annak fontosságát, hogy az intézkedés megfelelően célzott legyen és ne növelje a hitelfelvevők körében az nemfizetésre vonatkozó erkölcsi kockázatot. A bizottság ezen túlmenően a pénzügyi szabályozás és felügyelet további megerősítését is javasolja.

3. A társasági adórendszert kiegyensúlyozottabbá kellene tenni, beleértve a torzító hatású adók kivezetését. Adózás terén emellett az alacsony jövedelműek adóékének csökkentését javasolja, többek között a környezetvédelmi adók hatékonyságának növelésével ellensúlyozva. A bizottság az adómorál javítása érdekében tett lépésere is felszólítja a kormányt - különösen az áfacsalások terén.

4. Erősíteni kellene a jól célzott, aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, egyebek mellett a bizottság sürgeti annak a rendszernek a bevezetését, amelynek során a foglalkoztatási szolgálat személyre szabott ajánlatokat kínálhat az álláskeresőknek, emellett a fiatalok számára létrehozott mentorhálózat kialakítását, valamint annak a helyi oktatási intézményekkel és a munkáltatókkal való együttműködését szorgalmazza a rendszer hatékonyságának növelése érdekében.

A bizottság a közmunkaprogram hatékonyságának felülvizsgálatát javasolja, miután úgy ítéli meg, hogy 2013-ban csak az abban résztvevők 10 százaléka tudott később a munkaerőpiacon is elhelyezkedni, holott a program felemészti a munkahelyteremtésre szánt költségvetési pénzek jelentős részét.

A szegénység enyhítése érdekében korszerű és integrált szakpolitikai intézkedéseket szorgalmaz, különösen a roma gyerekek körében tapasztalt szegénység jelentős csökkentése érdekében.

5. Brüsszel szerint stabilizálni és erősíteni kell a szabályozási környezetet a piaci verseny terén, a szolgáltató szektorban lévő korlátozások megszüntetésével. Megjegyzi, hogy a jogszabályi környezetet gyakori változások jellemzik, az állam egyre több területen korlátozza a versenyt. Azokban a szektorokban, amelyeket különadó terhel, különösen nagy mértékben esett vissza a beruházás. Az energiaszektorban 44 százalékkal, a pénzügyi szektorban 28 százalékkal, a távközlésben pedig 18 százalékkal, miközben mindent egybevetve a beruházások 3,4 százalékkal emelkedtek. A bizottság határozott lépéseket javasol a verseny és az átláthatóság növelése érdekében a közbeszerzések terén is, amelynek érdekében egyebek mellett az elektronikus közbeszerzés bevezetését sürgeti, valamint a korrupció és a bürokratikus terhek további visszaszorítását szorgalmazza.

6. A korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a szegregáció visszaszorítása érdekében nemzeti stratégia elfogadását sürgeti a bizottság, hogy minél szélesebb tömegek számára váljon elérhetővé az oktatás a hátrányos helyzetű csoportok, így a romák számára is. A bizottság rámutat, hogy Magyarországon emelkedik a korai iskolaelhagyók aránya, a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák hozzáférése az oktatáshoz pedig továbbra is problémás. Emellett a bizottság szorgalmazza a különböző képzési szintek és a munkaerőpiac közötti átmenet támogatását, valamint a szakképzési reform bevezetésének szoros figyelemmel követését. A bizottság emellett olyan felsőoktatási reform végrehajtását is javasolja, amely növeli a felsőfokú végzettségűek számát, különösen a hátrányos helyzetű diákok körében.

7. Felül kell vizsgálni az energiaárak szabályozását, az  áram- és gázpiacon történő befektetésösztönzés és a verseny szempontjából. Brüsszel úgy véli, hogy a rezsicsökkentés és az energiacégeket sújtó különadók miatt romlott e vállalatok költségeinek, beruházásainak és karbantartási intézkedéseinek megtérülése. A bizottság szerint a fajlagos energiafelhasználás tekintetében a magyar háztartások az elsők között vannak az unióban, és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésével is jelentős megtakarítást lehetne elérni. A bizottság emellett további lépéseket szorgalmaz az energiahivatal függetlenségének biztosítása érdekében a hálózathasználati díjak és azok feltételeinek megállapítása terén.

Brüsszel továbbá a közlekedési rendszer fenntarthatóságának további javítását javasolja, többek között az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatoknál a működési rendszer költségeinek csökkentésével és a tarifarendszer felülvizsgálatával.

Következő lépések

Az uniós vezetők és uniós miniszterek júniusban megvitatják az országspecifikus ajánlásokat, majd a Pénzügyminiszterek Tanácsa július 8-án hivatalosan elfogadja őket. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy végrehajtsák az ajánlásokat és beillesszék őket a 2015-ös nemzeti költségvetésre, illetve az egyéb jelentős szakpolitikákra vonatkozó terveikbe. A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében készült ajánlások megvitatására és elfogadására az uniós pénzügyminiszterek tanácsának június 20-i ülésén kerül sor.