Itt az új javaslat a devizahitelesek megsegítésére

A Fidesz azt javasolja, legyen folytonos az árfolyamgátba való belépés lehetősége, vagyis bárki bármikor választhassa az árfolyamrögzítést - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
MTI, 2013. május 24. péntek, 16:45

A politikus elmondta, az indítványt vasárnap nyújtják be a parlamentnek, és javasolják, hogy a Ház még hétfőn fogadja is el.

Felidézte, hogy az árfolyamgát 2012. április 1-je óta érhető el, igénybevételének határidejét pedig már kétszer is meghosszabbították, legutóbb május 31-ig. Idén március végéig 150 ezer adós lépett be az árfolyamgátba, az összes jogosult egyharmada. A rögzítést választók eddig összesen 9,2 milliárd forint hitelkamat megfizetése alól mentesültek. Egy átlagos devizahitellel rendelkező adós az árfolyamgáttal évente 175 ezer forintot spórol - ismertette az adatokat Rogán Antal, hozzátéve, hogy ha minden jogosult csatlakozna a programhoz, akkor csaknem 200 milliárd forinttal csökkenne a lakosság devizahitel-állományból fakadó terhe.

Kérdésre válaszolva a frakcióvezető megjegyezte, arra kérte a szakminisztert, tájékoztassa az ügyben a bankszövetséget. Elképzelhetőnek nevezte ugyanakkor, hogy a bankszövetség vitatni fogja a lépés indokoltságát, a Fidesz azonban úgy gondolja, az érintett 300 ezer család szempontjai előbbre valók.

Az árfolyamgát keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik, amelyet legkésőbb 2017. július 1-je után kell kedvezményes feltételekkel törleszteni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gewinner62, 2013.05.25 09:27

ja , ja nesze semmi fogd meg jól , tudják,hogy a legkisebb szél is elfújja fel 300 fölé a ft-t ezért izgulnak , ez a mostani swapocska már egy fundanélküli ország valutája mögött könnyűnek fog találtatni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nyaa80, 2013.05.25 00:00

Fog történni végre majd valami érdemi is? Mert erre a szemfényvesztésre egyre kevesebb ember fogékony..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mjanos, 2013.05.24 19:22

Folyt.köv.3.:
... áramlása és teljesülnek az ún. befektetési hitelnyújtáson alapuló deviza határidős ügylet feltételei, amelyben a hitelező is részt vesz:

2007. évi CXXXVIII. tv. (Bszt.) 4.§ (2) 7. pont - befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában.

2007. évi CXXXVIII. tv. 59/D. § (1) A határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze az ügylet zárásáig mérlegen kívüli tételként kerülnek nyilvántartásra a szerződés szerinti kötelezettség összegében, a kötési (határidős) árfolyamon.

244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (R.) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól
6. § (2) Az intézmény a tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles értékelni.
(3) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni.
(4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.
(5) Az intézmény a kereskedési szándékkal tartott repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozícióit akkor tarthatja nyilván a kereskedési könyvben, ha azok megfelelnek a 3. §-ban foglaltaknak és minden repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozíciót a kereskedési könyvben tartanak nyilván.
17. § (1) A határidős deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidőre eladott és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidőre vásárolt.

Álláspontom szerint a Ptk. 522-528.§§ és a Htp. 212-214.§§ alapján fogyasztási kölcsön jogcímén kötött kölcsönszerződés a 2000. évi C. tv. (Szmt.) 3.§ (1), Bszt. 1-6.§§ fogalmi rendelkezéseivel leírt befektetési deviza határidős ügyleti tartalma folytán a Bszt. 42.§, 44-46.§§, 54.§, Hpt. 77.§ (1), R. 6.§ főszabályok megkerülésével az ügyfél jogokat kívánta jelentős mértékben korlátozni és a hitelezőt ellenszolgáltatás (devizakockázat vállalás) nélkül eltúlzott mértékű árfolyamnyereséghez juttatni. A pénz- és tőkepiacon kereskedő szakember hitelezőnek a magatartása a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdésében előírt jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétes és a Ptk. 5. § (2) bekezdésében meghatározott visszaélésszerű ? az adós ügyfél jogait, illetve törvényes érdekeit csorbító, továbbá a hitelezőt illetéktelen árfolyamrés és árfolyamkülönbözet előnyökhöz juttató - joggyakorlásnak minősül. A Bszt. ügyféljogokat és a befektetési szolgáltató transzparenciáját biztosító főszabályai megkerülésével kötött kölcsönszerződés ? mivel ahhoz külön törvény más jogkövetkezményt nem fűz, ezért ? a polgári jog alapján semmisnek kell tekinteni [Ptk. 200.§ (2)]. A lex specialis jogszabályok (Szmt., Bszt.) rendelkezései lerontják és megelőzik a Ptk. lex generalis alkalmazását. Kúria 2413/2011. GEH határozata kimondja, hogy valamely szerződést, akkor lehet jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek tekinteni, ha a feleknek a szerződésben rögzített ügyleti szándéka és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba (Ptk., Htp.), de a hitelező valójában a szerződéskötéssel egy jog által külön szabályozott
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mjanos, 2013.05.24 19:21

folytatása Kriston István írásának:
...senkit és semmit sem kell. Elegendő "simogatni", "cukros korbáccsal" ütni, mert ebből már volt része és már meg is szokta sajnos főként az a hitelfelvevő korosztály, akinek kétségtelenül pénzügyi felkészültsége nem volt és becsületesen megbízott az őt felvilágosítókban.
És akkor térjünk rá a szorosabban vett jogi részére ...

Alaptörvény 28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Jogvéleményem szerint a pénzügyi intézmények vélelmezhetően a Ptk. 5.§-ában tilalmazott visszaélésszerűen gyakorolták a Ptk. 231.§-ában foglalt átszámítás jogát.

Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
Ptk. 7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik.
Ptk. 231. § (1) Pénztartozást - ellenkező kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

A más pénznemben meghatározott tartozást lehet a fizetés helyén és idején érvényben lévő árfolyamon átszámítani. A deviza alapú hitel esetén ? mivel az nem devizahitel, hanem forintban meghatározott és ennek átszámításával devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett forinthitel, ezért ? a más pénznemben tartozás fogalmilag kizárt. A polgári jogi norma más idegen pénznemben meghatározott, tehát devizahitel esetében engedi meg a tartozás árfolyamon történő átszámítását. A pénzügyi intézmények vélelmezhetően visszaéltek ezzel és egy ?pénzügyi trükkhöz? folyamodtak, nevezetesen a forintot átszámították devizára (denominálták) és úgy kezelték, mintha devizában, vagyis az adós más pénznemben tartozna és így már megnyílt a lehetőség arra, hogy a ?fiktív devizát?, mint más pénznemben nyilvántartott tartozást vételi/eladási deviza árfolyamon átszámítsák a fizetés helyén és idején érvényben lévő forintra. Ezt a jogot a pénzügyi intézmények arra használták fel, hogy a nyújtott forinthitelt úgy tüntették fel mintha devizában nyújtották volna, mintha átváltották volna devizára, holott erről szó nincsen. Az átváltás (devizakereskedési művelet) és az átszámítás (denominálás) két egymástól teljesen eltérő pénzügyi és jogi fogalom. A pénzügyi intézmények csak devizahitel esetén tarthatnának igényt arra, hogy az általuk beszerzett és az adós rendelkezésére bocsátott deviza árfolyamának változásához árfolyamrés költséget (árrés) és árfolyamkülönbözet (árfolyamváltozás) követelhessenek. Ehhez képest átváltás nem, hanem csak átszámítás történt, és itt álljunk meg. Az átszámítás folytán azonban a pénzügyi intézmény már "helyzetbe hozta magát" és megtoldhatta egy pénzügyi művelettel. A forinthitel átszámított deviza-ellenértéke már működhetett mint deviza pénzügyi eszközre vonatkozó deviza határidős ügylet, mert annak kifejezetten nem feltétele a deviza megléte, elég a deviza fiktí
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mjanos, 2013.05.24 19:13

Dr. Kriston István állampolgár:

A DEVIZA ALAPÚ HITELKONSTRUKCIÓ FIKTÍV ("MINTHA") TÁRGYÁRÓL, AZ ORSZÁGGYŰLÉS MULASZTÁSÁRÓL, AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÉSLEKEDÉSÉRŐL ÉS JOGPOZITIVISTA SZÜRKE VAKSÁGÁRÓL, A DEVIZAHITELES EGYSÉGPÁRTRÓL.

A szerződéseket nem az elnevezésük, hanem a valós tartalmuk szerint kell minősíteni. Lassan jutunk el a névleges kölcsönszerződéstől a valós tartalmának megfelelő befe...ktetési hitelezéssel vegyes deviza határidős ügylet felismeréséig. A felismerések nézetem szerint az igazságszolgáltatásban is késnek. Egy joghallgatót kivágnak a vizsgáról, ha nem ismerné fel, hogy ez nem egy kölcsönszerződés. Egy szakembernek kézen fekvő és látnia kell azt, hogy a deviza alapú kölcsönszerződések nem a Ptk. 523.§ alá vonhatók, mert annak tartalmi elemei meghaladják a nevesített kölcsönszerződés fogalmi ismérveit. A kölcsön (Ptk.), a befektetési hitel (Bszt.), a deviza határidős ügylet (Bszt.) elemei tisztán fellehetők. A jog ezt vegyes szerződésnek mondja, amikor a törvényekben nevesített szerződéstípusok keverednek egy szerződésben. A lényeg azonban talán nem is a szerződés minősítése, hanem az, hogy szerintem ezek tilos szerződések, mert a jog által tilalmazott céllal a befektetési jogszabályok - az ügyféljogok félretételére és a hitelezők átvilágáthatóságát (transzparenciáját) biztosító befektetési főszabályok megkerülésére irányultak, ezért tilos szerződések (semmisek). Mindazonáltal a megkötött mitegy 500.000 jelzáloghitelszerződés és mintegy 2.000.000 db fogyasztási kölcsönszerződés érvényes mindaddig, amíg érvénytelenségét bíróság meg nem állapítja. A törvényhozó hatalom hallgat, sőt törvénybe iktatta a "deviza alapú" fogalmat, hatályon kívül helyezte a szankciós semmisséget biztosító fogyasztóvédelmi Hpt. 213.§ (1) bekezdés szabályát is. Az igazságszolgáltatás a kölcsön fogalmi mezsgyéjén - szerintem tévutakon - jár. Hiányoznak az interdiszciplináris megközelítésektől sem visszariadó, enciklopédus nagy tudású ítészek, akik felismernék és kimondani mernék, hogy ez Ptk. 4.§ (1), 5.§ (2) és 200.§ (2), mert kölcsön jogcímén megkerüli az ilyen ügyletkötésekre vonatkozó jogilag szigorúan szabályozott befektetési hitelezési és deviza határidős ügyleti tartalom miatt 2007. után a Bszt. vagy előtte a Tpt. törvények főszabályait.

A "lakossággal tőzsdézés" mámorában senki nem gondolt a nemzetgazdaság megkárosodására, emberi életek tönkremenetelére, és az extraprofitot még ma is szakítják és ünneplik a "chamber" és a "club" tagjai.

Kérem mindenki aki tehet valamit - így a jobbik is - reszeli a semmit, és zsírozza a reszelőt. A többi párt meg hallgat. Kérem a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyelete látszat törvényjavaslat, itt vannak, ki nem mennek, 2.500.000 db szerződést már megkötöttek. Mit fog ellenőrizni a kiegészítő pénzügyi felügyelet? Legfeljebb azt, hogyan hajtják be a 2,5 millió szerződésből eredő extraprofitot. Ugyan kérem. Hol az a törvény, hol az a törvényhozó, aki a szerződéseket jogalkotással módosítaná, hogy enyhüljön a magyar lakosság szorongatása. Na ilyet senki nem nyújt. Ott van a törvényjavaslatom hónapok óta minden országgyűlési képviselő asztalán. Nagy a pártfegyelem, mintha az átkosban élnénk (van elég szavazatunk, hallgasson és ne kérjen a nép).

És látom, hogy a devizahitelesek senkinek nem kellenek, mert szétszavaznak. Készül a "külföldi tőkepártok a magyar parlamentben ..." írásom és teszek még egy utolsó kísérletet egy Devizahiteles Egységpárt létrehozására. A pártok felmérték, hogy ez a kb. 1 millió ember és családjaik révén 4 millió választó ugyanúgy fog szavazni, ahogyan eddig, ezért "beáldozni
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html