BUX
38286

Itt az újabb botrány - Nem léteznek paksi hatástanulmányok

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez derült ki annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért. Közben a Fővárosi Törvényszék közölte: június 20-án kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület keresetét, amelyet a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban közérdekű adat kiadása miatt indított az NFM ellen, mert a kért adatok nem léteznek. Az ítélet nem jogerős.

Napi.hu, 2014. június 23. hétfő, 17:33

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshozatali folyamat során a kormány még a saját maga által hozott jogszabályt sem tartotta be, mivel nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat - olvasható az Energiaklub és a TASZ közös közleményéből. Ez derült ki annak a pernek a pénteki tárgyalásán, amelyet az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.

A civilek közleménye szerint továbbra sincs ismeretünk arról, hogy a magyar kormány milyen számítások, elemzések, információk ismeretében döntött az új paksi atomerőműről. Ezen adatok nyilvánosságáról szóló pénteki perben a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, mivel a per során kiderült, hogy a kért információk nem is léteznek.

Ezért utasította el a keresetet a bíróság

Ezt a Fővárosi törvényszék hétfői közleménye is megerősítette. E szerint a bíróság azért utasította el a keresetet, mert a pert megelőző adatkiadási kérelem tárgya azon kormányhatározat alapján készült előkészítő anyagok kiadása volt, amelyek nem készültek el. A közérdekű adat kiadása iránti perben nem lehet utóbb a keresetben eltérni az előzetes adatkiadási kérelem tartalmától akkor sem, ha a per során - mint a jelen esetben - újabb, pontosabb információk merülnek fel. Ezért a bíróság a perben nem vizsgálhatta, hogy az Orosz Föderációval megkötött, illetve megkötendő szerződések kapcsán milyen előkészítő munka történt, és ha vannak ilyen anyagok, azok kiadhatóak-e vagy sem. Ez új adatkiadási kérelem tárgya lehet - írja a törvényszék.

Az Energiaklub az eredeti adatkiadási kérelmében több adat kiadását is kérte, majd a perben már csak egy pontban tartotta fenn a keresetét. A bíróságnak így ítéletében már csak a vonatkozó, 2012-es kormányhatározat I-V. pontjaiban elkészíteni előírt dokumentumok, javaslatok, előterjesztések, az egyes feladatok teljesítéséről szóló beszámolók és egyéb eredmények, valamint a kormánynak azokról született döntéseinek kiadásával kapcsolatban kellett döntenie.

A felperes által hivatkozott 1194/2012-es kormányhatározat a kormány egyes tagjainak a Paksi Atomerőmű telephelyén létesülő új atomerőművi blokkal (blokkokkal) kapcsolatos további feladatainak meghatározásáról szól. A legtöbb ebben meghatározott feladat címzettje a nemzeti fejlesztési miniszter. Ez a kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából.

A perben az alperes NFM úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el, mert egy későbbi döntés folytán nem írták ki ezt a nemzetközi pályázatot. A kormány nemzetközi szerződést kötött az orosz kormánnyal, amely alapján eldőlt, hogy bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben - a megvalósítandó blokkok típusán kívül - nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek. Ez a keretegyezmény már nyilvános.

Az egyezmény 8. cikke szerint a felek további, úgynevezett megvalósítási megállapodásokat kötnek, amelyek várhatóan tartalmazni fogják a részleteket. Ezekkel kapcsolatban az alperes csak annyit közölt, hogy a magyar és az orosz fél között készültek minden kötőerő nélküli, szándéknyilatkozathoz hasonló, úgynevezett term sheetek, de ezekkel kapcsolatban minden adat minősített adat, az is, hogy mely magyar szerv a tárgyaló fél.

Úgy szavaznak, hogy semmit sem tudnak

Az Energiaklub és a TASZ közleményükben úgy vélik, hogy Paks2 előkészítéséről ma szinte semmit sem tudunk, ahogy az Országgyűlés tagjai sem, pedig ők ma döntenek a 3000 milliárd forintnyi hitel felvételéről. Egy ilyen döntés nemcsak felelőtlen, de ellentétes is Magyarország érdekeivel.

A civilek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormány által 2 éve hozott határozat (1194/2012.) világosan megfogalmazta az új atomerőművel kapcsolatosan elvégzendő feladatokat. Ebben vizsgálatot írt elő többek között a létesítés finanszírozásával, műszaki tartalmával, beruházói forrásaival, az állam lehetséges szerepvállalásával (ún. pénzügyi hozzájárulás, állami kezességvállalás, garancia), valamint a radioaktív hulladék kezelésének stratégiájával kapcsolatban. Jelenleg úgy tűnik, hogy ezeket a vizsgálatokat nem végezték el sőt, a határidőket sem tartották be: a feladatokat 2012. június - 2012. október között kellett volna végrehajtani.

Az NFM a per során mindössze néhány jogszabály-módosításra és egyetlen elkészült vizsgálati dokumentumra hivatkozott, amelyek egyike sem érint lényeges kérdéseket, és a kormányhatározat előírásaitól függetlenül is elvégezték volna. Ellenben a határozatban felsorolt több mint tucatnyi vizsgálatról nem tudtak kézzelfogható anyagokat felmutatni - írják.

A civilek a közleményükben továbbá megjegyzik: Lázár János és Varga Mihály korábban azt nyilatkozták, hogy léteznek kormányzati számítások, és a kockázatokat is behatóan elemezték. A pert megelőzően az Energiaklub az NFM-től adatigénylés keretében kérte az előkészítő dokumentumokat, mivel 2012-es kormányhatározatok ennek a minisztériumnak a feladatkörébe utalják a paksi bővítés előkészítését. Mint írják, az illetékességüket támasztja alá továbbá az is, hogy az orosz-magyar államközi egyezményt Németh Lászlóné, akkori fejlesztési miniszter írta alá.

A közlemény szerint az NFM az adatigénylés elutasításakor még arra hivatkozott, hogy a kért adatok a döntés megalapozását szolgálják és így 10 évig nem nyilvánosak. Ezzel szemben a per során korábban az derült ki, hogy nem is az NFM az adatkezelő, és nincs is náluk olyan dokumentum, amire Lázár és Varga utalt korábban. Csakhogy a Miniszterelnökség a hasonló tárgyú adatigénylésben szintén úgy nyilatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek. Mindezek alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a számítások egyáltalán nem is léteznek, vagy ha mégis, akkor még az államigazgatási szervek sem tudják, hogy kinél - olvasható a közleményben.