Az MNB előző  2012 májusában megjelent kivetítése óta mind az elsődleges egyenleg-, mind az adósságpályánk kedvezőtlen irányba változott. Az elsődleges többlet csökkenésében meghatározó szerepe van a nyugdíjkiadások emelkedésének, valamint a kedvezőtlenebb növekedési környezetnek  - olvasható az MNB Elemzés az államháztartásról című jelentésben.

A 2012. május óta bejelentett költségvetési intézkedések és a költségvetési törvény összességében nem javították az egyenlegpályát - olvasható a jelentésben. Az év során bejelentett bevételnövelő intézkedések arra voltak elegendőek, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv egyenlegrontó hatását és a költségvetési kiadások tervezett növekedését semlegesítsék. Egyes intézkedések ugyanakkor csak átmenetileg javítják az egyenleget. Ezek kiesésével a bejelentett intézkedések és a költségvetési törvényben megjelenő többletkiadások enyhén mérséklik az elsődleges (kamatkiadások nélkül számított államháztartási)  egyenleg többletét.

Kapcsolódó

Az MNB szerint államadósság-ráta 2027-ben még mindig meghaladhatja mind a maastrichti szerződés szerint elvárt 60 százalékos szintet, mind pedig az Alaptörvényben meghatározott 50 százalékos adósságcélt, de az adósságpálya trendjét tekintve azok felé tart. A fenti kritériumok teljesítéséhez vagy a  feltételezettnél tartósan magasabb növekedésre, vagy a finanszírozási költségek csökkenésére, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség.

Az elemzés szerint a GDP-arányos államadósság a kivetítési horizonton fenntartható pályán alakul: 2015-2017-ben átmenetileg emelkedik, majd 2018-tól kezdődően gyorsuló ütemben csökken. (Ez azt is jelenti, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - lásd keretes írásunkat - gyakorlatilag feleslegesen ment neki az MNB-jelentésnek, egy nappal a publikálás előtt.)

2027-ben 66 százalékos adósságráta alakulhat ki, ami 13 százalékponttal alacsonyabb a 2012. évi kiinduló értéknél. Az adósságpálya felfelé tolódása elsősorban az elsődleges egyenleg változására, másodsorban a kedvezőtlenebb növekedési pályára vezethető vissza. A 2012-ben feltételezettnél tartósan alacsonyabb forrásköltség ezzel szemben mérsékli az adósságráta emelkedését.

Az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges többlete átmeneti csökkenést követően trendszerűen javul, és a horizont végén a GDP 2 százaléka felett alakulhat. Az elsődleges egyenleg idővel képes ellensúlyozni a feltételezéseink szerint 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet csökkenő mértékben meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta fokozatos csökkenését.

Az elsődleges többlet átmeneti mérséklődését továbbra is döntő részben az EU források csökkenése és az újonnan megjelenő kiadások, így a pedagógus életpálya-modell megvalósítása okozzák. Az MNB 2014 és 2016 között enyhén magasabb veszteségtérítési igénye átmenetileg ugyancsak az elsődleges egyenleg romlása irányába hat, hosszabb távon azonban  a jegybanki nyereség tartós bevételt jelenthet a költségvetésben.

Középtávon jelentős mértékű egyenlegjavulást okoz a nyugdíjkiadások csökkenése. Bár a nyugdíjkiadások szintje rövid távon jelentősen meghaladja korábbi várakozásunkat, a nyugdíjrendszer reformjai következtében a kiadások az elkövetkező 15 évben számottevően, a GDP arányában 2,7 százalékkal mérséklődnek - olvasható az elemzésben.

Magyar Nemzeti Bank egy olyan elemzést készített, amelyet talán a következő napokban publikál, amely szerint a következő években Magyarországon újból nő az államadósság. Ez példátlan" - fejtette ki véleményét Matolcsy György az MNB péntek 10 órakor publikálandó "Elemzés az államháztartásról - kivetítés a költségvetési egyenleg és az államadósság alakulásáról (2013-2027)" című jelentéséről már csütörtökön. "Ez súlyosan etikátlan és árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak". "Az államadósság csapdájából mi kikerültünk, ezért érdemes és lehetséges víziókról beszélni" - mondta Matolcsy.