Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kormány pénteken elküldte Brüsszelnek és nyilvánosságra hozta a konvergenciaprogramot. A tervezet nagyrészt a Széll Kálmán Tervre épül, ám az eddigi sarokszámokat részletesebben kidolgozták a dokumentumban. A kormány két makropályát vázolt fel a tervekhez kapcsolódóan, közölt néhány részletet a jövő évek költségvetési tervezéséről és a devizahitelesek megsegítését érintő programokról is néhány újabb intézkedésre derült fény.

Így alakítják át a nyugdíjrendszert

A nyugdíjrendszert illetően a kormány újból bevezeti a tisztán infláció alapú indexálás rendszerét - ezzel a tervek szerint jövőre 3, 2013-ban 6 milliárd forint takarítható meg. A korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakításával és a fegyveres testületeknél szolgálók korai nyugdíjazásának megszöntetésével a tervek szerint 2012-ben 1,5, 2013-ban 5,5 milliárd forint lesz megtakarítható. A nyugdíjrendszer legnagyobb átalakítása kétségtelenül a rokkantnyugdíjak rendszeréhez kapcsolódik: már idén 12 milliárd forint megkatarítást remél itt a kormány, ami jövőre 88, 2013-ra pedig 117 milliárd forintra hízik.

Csak angolul publikálták a programot

A kormány egyelőre nem publikálja a Konvergencia Program magyar nyelvű változatát - mondta Vetter Szilvia a nemzetgazdasági tárca sajtóosztályának vezetője. Arra felvetésre, miszerint a kormány sem az angol nyelvű változatott tárgyalta a szóvivő úgy nyilatkozott, hogy jelenleg ez az álláspontja a tárcának.

Komoly változások lesznek a munka világában

A munkaerőpiacot érintő átalakítások jelentős része a munkanélküli segélyezés rendszerét érinti. A különböző támogatások, segélyek szigorításával jövőre közel 110 milliárd forintot spórolna meg a kormány évente - a munkaerőpiacot érintő összes lépés együttesen 195 milliárdos megtakarítást eredményez. A különböző szociális és családtámogatási juttatások befagyasztását és szigorítása is a tervek része: az itt elérhető megtakarítás 2012-ben több mint 30 milliárd forint, ami 2013-ra közel 50 milliárdra hízik.

A közmunkaprogramokkal kapcsolatban is több részlettel szolgál a program - itt három típusu megoldást képzel el a kormány. Az alacsony képzettségűek számára rövid távú közmunkaprogramot biztosítanak, amit a helyi önkormányzatok, az egyházak, illetve a civil szervezetek biztosítanának. Ez napi négyórás munkát biztosítana és lehetőséget adna a munkavállalónak a munkapiacra való visszatérésre. A bér a tervek szerint legfeljebb a mindenkori minimálbér 95 százaléka lenne - időarányosan -, amit kiegészítenének különböző támogatások.

A hosszú távú programok célja a helyi közösség számára fontos feladatokra csoportosítana munkaerőt - itt 6-8 órás foglalkoztatásról beszél a kormány, a bér pedig a minimálbér 70-100 százaléka lenne. A nemzeti munkaprogram pedig megoldást kínál a munkaerőpiac változási folyamatainak lekövetésére és a vis maior helyzetekre való felkészülésre. A programban dolgozók részt vennének az ár- és belvízi védekezési programokban, a köz- és vasutak építésében, valamint az energiahatékonysággal és a megújuló erőforrásokkal kapcsolatos munkákban. A támogatás 12 hónapra járna és a minimálbér 100 százalékát tenné ki. A tervek szerint már idén 190 ezer főt foglalkoztatnának a rövid távú programokban és 15-20 ezer embert a hosszú távúakban.

A dokumentumban sok új információ nem szerepel az adózásról, egyedül a dohányáruk jövedéki adójának emelése tűnik új részletnek. Ezek szerint júliustól újra emelik ezt az adónemet, amit évente fokozatosan további emelések követnek, egészen addig, míg az uniós szintre nem kerül a jövedéki adó mértéke - erre várhatóan 2018 januárjában kerül sor.

Szigorítás nyugdíj- és táppénzfronton

2011 végéig elkészülnek a nyugdíjrendszer strukturális reformjához szükséges törvények. A cél, hogy konzisztens és átlátható szabályok
rendelkezzenek a nyugdíjszámítás módjáról, továbbá különválasszák a biztosítási, szolidaritási és szociális elemeket. Az új nyugdíjrendszer 2012 januárjától indul. A korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörökben dolgozók számára a kormány olyan modellt akar kidolgozni, amely figyelembe veszi és elismeri az egyes munkahelyek speciális körülményeit. 2011 júliusáig felülvizsgálják mind a korai nyugdíjazás, mind a rokkantnyugdíjazás szabályait.
Hozzányúlnak a táppénzek rendszeréhez is azt követően, hogy márciusban már csökkentették az ellátás maximális összegét, a minimálbér
négyszereséről kétszeres értékre. A jövőben e téren erősítenék a biztosítási elvet, a táppénzen lévőket egészségi állapotuktól függően korai rehabilitációra küldenék. Megszüntetnék az ún. passzív táppénzt is - ez jelenleg annak jár, aki a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik.

Jelentősen megvágnák a támogatott hallgatók számát

A felsőoktatásban az államilag finanszírozott helyek jelentős csökkenésére készül a kabinet: a tervek szerint a 2011-es 53 ezer fős kvóta 2014-re 30 ezerre csökkenne. Ezt azonban fokozatosan vinnék véghez, ezért már jövőre 12 milliárdot szeretne megspórolni a kormány a felsőoktatásban, ami 38 milliárdrra hízna 2013-ra.

A közösségi közlekedésben - ahogy már eddig is tudtuk - jövőre 45, 2013-ban 60 milliárd forintot takarítana meg a kormány. A részleteket illetően azonban új információ, hogy már jövőre öt milliárd forint megtakarítást érne el a kabinet a MÁV és a Volánok összevonásával, ami 2013-ra 15 milliárdra hízna. Évi 10 milliárd forint megtakarítást remélnek a jegyártámogatások rendszerének csökkentésétől.

Tovább terhelik a gyógyszercégeket

A gyógyszerkasszánál továbbra is tartja magát ahhoz a kormány, hogy 2013-tól már évi 120 milliárd forintot - a teljes összeg harmadát - kívánja megtakarítani. Ebből 15-16 milliárd forintot a gyógyszercégekre kivtetett különadó 12 százalékról 18 százalékra való feltornázása fedezne, míg a generikus készítmények előtérbe tolásával 20 milliárdot terveznek megtakarítani. A kasszán belül rengeteg apróbb megtakarítási tétel található - a különböző célú készítményekre juttatandó támogatások szigorítása, a szabályozott árak rendszerének áttekintése - ám a legérdekesebb az a tétel, ami szerint további hosszú távú intézkedésekkel és amennyiben szükséges, egyéb a gyógyszercégekre kivetendő terhekkel szeretne további 25 milliárd forintos megtakarítást elérni a kormány 25 milliárd forintot.

Kontroll alatt tartják az önkormányzatokat

Az önkormányzati szektortól is komoly megtakarításokat vár el a kabinet. Egyrészt a kötelező feladatok átvállalásával, az operatív intézkedésekre történő hitelfelvétel megtiltásával és a beruházási célú hitelfelvétel állami kontrolljával jövőre 15, 2013-ban 100 milliárd forintot lehetne spórolni. Az adózási fegyelem növelésével és az adózás egyszerűsítése 5-10 milliárdos megtakarítást hozhat, míg az önkormányzati intézmények működésének racionalizálása és a feladatok kiszervezésének megtiltása 12 milliárdos megtakarítást eredményezhet évente.

A Strukturális Reformprogram intézkedéseinek egyenlegjavító hatása
(milliárd forint)201120122013
1. Foglalkoztatás3195213
Munkanélküli segélyezés rendszere0111,1111,1
Aktív munkaerő-piaci eszközök040,540,5
Táppénz szigorítások31010
Egyes szociális juttatások szigorítása01515
Családtámogatások nominális befagyasztása01836
2. Nyudíjrendszer reform1293129
Infláció alapú indexálás036
Korengedményes és -kedvezményes nyugdíjazás szigorítása01,55,5
Rokkantnyugdíjazás átalakítása1288117
3. Közösségi közlekedés04560
Közlekedési holding megtakarításai0515
MÁV átstrukturálása03035
Ártámogatás átalakítása01010
4. Felsőoktatás01238
Hallgatók számának csökkentése05,415,5
Kapacitások csökkentése06,622,5
5. Gyógyszerkassza083120
Gyógyszervállalatok befizetéseinek növelése01615
Generikus program támogatása02021
6. Önkormányzatok032122
Kötelező önkormányzati feladatok átvétele és a hitelfelvételek kontrollja015100
Adózási fegyelem javítása0510
Racionalizálás, kiszervezések tiltása01212
Államadósság-csökkentő alap befizetései090220
Elektronikus útdíj00100
Bankadó0900
Társasági adó csökkentésének elhalasztása00120

Forrás: NGM

A kormány szerint is több kell még

Amint arról már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán beszámolt, a kormány két makropályát - egy konzervatívatés egy dinamikusat - vázolt fel.

A konvergenciaprogram GDP pályái
százalékos növekedés,
előző évhez képest
20112012201320142015
Konzervatív pálya3,133,23,33,5
Dinamikus pálya3,23,64,85,25,5

Amennyiben nem viszi véghez a strukturális reformokat a kormány, akkor kétségtelenül nem lehet arra számítani, hogy a válság utáni növekedés meg tudja haladni a recesszió előtti évek dinamikáját, hiszen azt a hitelboom segítette. Az intézkedések nélkül ezért egy 2,5-3 százaléknál magasabb potenciális növekedés nem képzelhető el.

Foglalkoztatás - határ a csillagos ég?

A dokumentum szerint a konzervatív makrogazdasági szcenárió alapján a20-64 éves korosztályt tekintve 66,3, a dinamikus forgatókönyv alapjánpedig 69,1 százalékra nőhet 2015-ig a jelenlegi 60,6 százalékról.2020-ig 75 százalékot irányoz elő a program, összesen egymillió újmunkahellyel együtt.

A konzervatív pálya úgy számol, hogy a foglalkoztatottság bővülése és a beruházási aktivitás is csak mérsékelt marad. A dinamikus szcenárió szerint ugyanakkor öt év alatt 400 ezer munkahely létesül, amennyiben a struktuális reformtervek és további - itt nem részletezett - intézkedések megvalósulnak. Ezen felül feltétel, hogy a terv implementálása nyomán az ország kockázati prémium csökkenése és hitelességi növekedése további beruházások és termelőkapacitások létrehozatalához járul hozzá, ami tovább emeli a foglalkoztatottak számát.

Nem nőnek a rezsiköltségek

Az infláció alakulását illetően a kormány szerint idén 4 százalék, jövőre átlagosan 3,4 százalékra lassulhat a drágulás üteme. Hosszú távon elérhető a három százalékos inflációs célszint. A belső fogyasztás csak fokozatosan tér magához, ezért a maginflációra ható nyomás nem várható. Idén nem várható árnyomás a szabályozott árak oldaláról sem, mert a kormány elkötelezett amellett, hogy alacsonyan tartja a lakhatási költségeket. Az önkormányzatok által regulált áraknál az év elején már megtörténtek az emelések - ezek nem haladták meg az infláció mértékét, ezért innen sem várható nyomás.

A kormány is lát költségvetési kockázatokat

A nyugdíjrendszeri vagyonok átpumpálásával és a fokozatosan javuló államháztartási egyenleggel a GDP-hez viszonyított államadósság már rövid távon is csökken. A 80,2 százalékon a csúcsát elérő adósságráta a számítások szerint 2015-re a GDP 65 százaléka alá csökken.

Az idei államháztartási egyenleg a nyugdíjpénzekkel együtt 4 százalékos többletet produkálna, ám a MÁV és a BKV adósságának átvállalásával, valamint az egyes PPP-projektek kivásárlásával ez 2 százalékra csökken. Mindezek ellenére, a kormány célja, hogy elérje a vállalat, 2,94 százalékos hiánycélt az egyszeri hatások nélkül - ennek oka a 250 milliárdos zárolás elrendelése.

A zárolás másik célja, hogy az előre nem látható, külső fejlemények okozta veszéyek elől is védelmet nyújtson, amik főleg a bevételi oldalt érinthetik. Ahogy a 2010-es költségvetésben is látható volt, az adóbevételeket alultervezték - főként a bázishatások miatt. Idén a legnagyobb kockázat - 2010-hez hasonlóan - a társasági adót érinti. A többi, kisebb kockázatot is figyelembe véve, a konvergenciaprogram úgy számol, hogy a zárolt 250 milliárd forintot nem szabadítják fel.

A közszférában jövőre sem lesz még fellendülés

A 2012-es költségvetést a kormány 2,5 százalékos hiánnyal tervezi - ez már tartalmazza a struktuális átalakítások által megspórolt összegeket, ám a célszám tartásához további intézkedésekre lesz szükség.

Többek között ezért a közszférában a bruttó bérek 2012-ben sem fognak nőni - itt a nettó bérek növekedését a szuperbruttó fokozatos kivezetése biztosítja. A költségvetési szervek beszerzései pedig csak az infláció mértékével növekedhetnek jövőre. A szociális transzferek és a családi pótlék sem fog növekedni jövőre, ugyanakkor a családi adózás elismeri a gyermeknevelés költségeit.

Ezt kapják a deviza-lakáshitelesek

A kormány - fogalmaz a dokumentum - ez év tavaszán a hazai pénzügyi szektor képviselőivel olyan megállapodást készül kötni, amelynek részeként az árfolyamot a mostaninál valamivel kedvezőbb szinten fixálnák. (A korábbi értesülések szerint ez a svájci frank esetében 190 forint körül lehet.) Ezen elméleti és a valós árfolyam közötti különbözetet egy külön számlán tartanák nyilván, ami az árfolyam emelkedése esetén végső soron az adósságot növelné. A kormány addig, amíg ez az árfolyamfixálás él, a felhalmozódó veszteségekre teljes garanciát vállalna. (Az az anyagból nem derül ki, hogy az árfolyamrögzítés egy általánosan megszabott ideig, vagy a hitelek teljes futamidején keresztül élne. Lapinformációk szerint csak 3-4 évről volna szó.) E periódus után a garancia 25 százalékra csökken.

Amennyiben a bedőlt adós saját maga értékesíti ingatlanát, a bank átmeneti segítségként lakhatási támogatást nyújtana (a HVG információi szerint másfél-két évre átvállalná a lakásbérleti díj zömét), azt az adósságrészt, amelyet pedig nem fedez a befolyó vételár, elengedné. Ezzel egyidőben az állam kamattámogatást nyújtana azoknak a befektetőknek, amelyek megvásárolnák ezeket az ingatlanokat. A hetilap úgy tudja, az állami kamattámogatás legfeljebb 3 százalékpont lehet,
és 5 évre szólna, de a harmadik évtől már csökkenne a mértéke - mindez évi 15 milliárd forinttal terhelné a költségvetést.

A kormány mindezeken túl - a régóta húzódó terveket végre valóra váltva - felállítaná a Nemzeti Eszközkezelőt, amely árverésen vagy egyezség keretében megvenné a leginkább rászoruló családok hitellel terhelt ingatlanát, majd bérbe adná azt a volt tulajdonosnak.