Jelentősen szűkülnek a magyar élelmiszer-exportőrök ukrajnai lehetőségei

A magyar feldolgozott élelmiszerek exportjának jövője nem igazán kecsegtető, vegyesvállalatok alapításával viszont komoly pozíciók építhetők ki az ukrán piacon - derült ki az ITDH Kht. által rendezett, s minden eddiginél nagyobb érdeklődéssel kísért kijevi ukrán-magyar üzleti fórumon. A rendezvényen ötven magyar cég - köztük három tőzsdei társaság (Mol Rt., Zalakerámia Rt., Richter Gedeon Rt.) - és mintegy 400 ukrán vállalat képviseltette magát.
Ádám Viktor, 2002. május 28. kedd, 13:20


Úgy tűnik, a magyar vállalatok egyre inkább felismerik az ukrán piacban rejlő lehetőségeket, bár az biztos, hogy a lengyelországi vállalkozók - komoly állami segítséggel - már régebb óta és sokkal erőteljesebben nyitottak Ukrajna irányába.
A vállalatok kellemesen csalódtak az ukrán üzleti lehetőségekben, meglepődve tapasztalták, hogy a sokak által már leírt ukrajnai piac többé-kevésbé működik, s a valóságos helyzet jobb annál, mint amit az ország külső arculata sugall - mondta Palásti István, az Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) kijevi kereskedelmi szolgálatának vezetője.

Az Ukrajnába szállítóknak kedvező fejleményt jelentett az ukrán nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya felértékelődése és stabilizálódása. A magyar kivitelben meghatározók a feldolgozott termékek, a gépek és gépipari berendezések, ezen belül pedig egyre nagyobb igény mutatkozik a különböző gyártó és csomagoló gépsorok iránt. A korábban hagyományosan közismert magyar élelmiszer-ipari cikkeket viszont kiszorították a belföldi áruk, a minőségi termékek iránti, jelenleg kialakulóban lévő kereslet pedig elsősorban a nyugati termékek felé irányul.
Több magyar élelmiszer bevitelét komoly vámok is sújtják, ám ezeknek nem a piac szabályozása a feladatuk, hanem elsősorban fiskális okokból vetették ki őket - jelentette ki Berki Tamás, a kijevi magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A feldolgozott élelmiszerek - különösen a zöldségkonzervek tekintetében - nem rózsásak a magyar exportőrök kilátásai, éppen a magas vámok akadályozzák a piacra jutást, a közeljövőben pedig - mint az a tejipar esetében már meg is történt - a helyi termelés felfutása okozhat fejfájást. Berki szerint ebben a helyzetben vegyesvállalatok alapítása jelenthet megoldást, s e cégeknek a siker érdekében - mivel a most meglévő fizetőképes kereslet már foglalt - a piaci rések megtalálására, az Ukrajnától északra és keletre elterülő, mintegy 250 milliós piac különleges igényeinek kielégítésére kell törekedniük.

Tavaly a magyar-ukrán áruforgalom értéke több mint 25 százalékkal bővülve meghaladta a félmilliárd dollárt, miközben az ukrajnai adatokban 670 millió dolláros volumen szerepel. Volodimir Bezrutcsenko, az ukrán gazdasági és európai integrációs minisztérium helyettes államtitkára a két ország statisztikai rendszerének eltérésével indokolta a differenciát, míg Berki Tamás, a kijevi nagykövetség kereskedelmi tanácsosa azzal magyarázta a különbséget, hogy a magyar kimutatás nem tartalmazza az ukrán export magyarországi vámszabadterületre szállított egyes tételeit.
Az Ukrajnába irányuló magyar export az elmúlt évben 209 millió dollárt tett ki, az import értéke 300 millió dollár volt. Az idei első negyedévben a Gazdasági Minisztérium adatai szerint 126,4 milliós behozatallal szemben 42,1 millió dollárnyi magyar áru került az ukrán piacra, az import megugrásáért főként az energiahordozók drágulása volt felelős.

2002. január 1-ig több mint 300 magyar vállalat fektetett be Ukrajnában, összesen 58 millió dollárt. Ebből 34 millió dollár vegyesvállalati formában érkezett, ezzel Lengyelország mögött a második legjelentősebb kelet-közép-európai befektetőként tartják számon Magyarországot. Ukrajnába összességében sem áramlott igazán külföldi tőke, eddig mintegy 4,5 milliárd dollárnyi invesztíció valósult meg.
Az ukrán gazdaság hosszú ideig tartó mélyrepülés után 2000-től kezdve ismét bővül, az ipari termelés növekedése pedig már 1999-ben elkezdődött, s üteme meghaladja a GDP emelkedésének gyorsaságát. Mindez azonban nem jelenti a helyzet gyökeres javulását, hiszen az elmúlt évtizedben szinte teljesen szétzilálódott a gazdaság. Az iparon belül elsősorban a közel ötvenmilliós lakosság alapvető szükségleteit kielégítő iparágak fejlődtek a legjobban, míg a várakozások szerint a legtöbb befektetés a jövőben a közlekedésbe, illetve - az állami monopolszolgáltató privatizálását követően - a távközlésbe áramlik majd. Ez utóbbit a nagy külföldi telekomcégek már ugrásra készen várják.

A vállalkozók nagy reményeket fűznek a most hivatalba lépő magyar kormányhoz, hiszen nagy szükség van arra, hogy a puszta szavakon túl valódi eszközök is rendelkezésre álljanak a keleti piacok sokat emlegetett visszaszerzésére. A kht. az év második felében is rendez egy ukrán-magyar üzletember-találkozót Kelet-Ukrajnában, a tervek szerint Dnyepropetrovszkban, Ukrajna harmadik legnagyobb ipari központjában. A dnyepropetrovszki régió a teljes ukrán export mintegy 18 százalékát adja, s az import 9 százalékát bonyolítja le.

HOZZÁSZÓLÁSOK