Az év elején megszokott, hogy nő a munkanélküliségi ráta − alapvetően a kifutó közfoglalkoztatásnak és más szezonális hatásoknak betudhatóan −, ám ennek üteme márciusban nagyobb volt az előző évieknél, így az áprilisi - szezonálisan megszokott - javulás is nagyobb lett a korábbi éveknél. Így idén február-áprilisban a 15−74 évesek körében átlag 11,0 százalékra esett a ráta a KSH mai közlése szerint (az előző havi 11,8 százalékról, ami hároméves csúcsnak felelt meg); ez egy negyedév alatt 0,2 százalékpontos javulás, illetve ez a szint 0,5 százalékponttal kisebb egy évvel, illetve 0,4 százalékponttal a két évvel korábbinál.

Az idei negyedik hónapban − az előző havi 6,8 ezres emelkedés után − 32,5 ezerrel csökkent az állástalanok száma, így most 476,2 ezren vannak, míg a foglalkoztatottaké alig 51,5 ezerrel, 3,869 millió főre nőtt. Az utóbbi egy évben 58 ezer fővel lett több foglalkoztatott, míg állástalanból 19,7 ezerrel kevesbbet a KSH.

Uniós kortársaikhoz hasonlóan a magyar fiatalok közül is sokan vannak állás nélkül: a KSH friss számai szerint a munkanélküliek 17,2 százaléka a munkaerőpiacon amúgy csak kis létszámban jelen lévő 15−24 éves kor­osz­tály­ból ke­rül ki. E korcsoport 27,5 százalékos munkanélküliségi rátája magasabb a tavalyinál. Ugyanakkor a 25-54 évesek - az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak - mun­ka­nél­­­kü­liségi rátája 10,1 százalék volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája 1,0 százalékponttal, 7,9 százalékra csökkent. A munkanélküliek 47 százaléka legalább egy éve keresett állást. A munkanélküliség átlagos idő­­­­­­tartama 16,7 hónap volt.

Piaci vélemények szerint a következő hónapokban azonban csak minimális további javulás várható, így egy-két évig valószínűleg marad a 11-11,5 százalék körüli munkanélküliségi ráta. Az aktívak száma a következő hónapokban is nőhet a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt. Ráadásul a közmunkaprogramok statisztikajavító hatása idén nem látszik majd, a létszám a 2012-es nagy bővülés után aligha nő tovább. A konszenzus szerint a munkanélküliek létszáma akkor csökkenhetne, ha érdemben beindulna a növekedés − ez azonban idén egyelőre kétséges; sok függ attól, hogy milyen mértékben talál magára a magyar gazdaság 2013 második negyedévében, illetve mekkora lesz az első félévi mínusz.