A KSH gyorsbecslése alapján Magyarország GDP-je 2014 második negyedévében 3,9 százalékkal nőtt év/év alapon, azaz sikerült továbd fokozni a tempót az előző negyedévi 3,5 százalék után. A növekedést alapvetően az ipar és az építőipar nemzetgazdasági ágak teljesítményének növekedése húzta.

Ilyen gyors tempóra legutóbb 2006. első negyedévében volt példa, akor 4,5 százalékkal pörgött a magyar gazdaság. Mindez nem véletlen, 2006. június 27-én, az elhíresült OÉT-ülésen döntöttek a Gyurcsány Ferenc-féle megszorítási időszak első elemeiről.

Kapcsolódó

Év/év változás (szezonálisan és naptárhatással igazítva, százalék)
Év/NegyedévI.II.III.IV.I-II.I-III.I-IV.
20112,21,51,21,41,81,61,6
2012-1,2-1,4-1,6-2,5-1,3-1,4-1,7
2013-0,30,51,82,90,10,71,2
20143,23,7--3,5--
Forrás: KSH

Így az első idei első félévben a magyar gazdaság nyersen, illetve a naptárhatás kiszűrésével számolva 3,7 százalékkal bővült, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján is 3,5 százalék a hathavi tempó.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal növekedett a GDP. Ez az adat viszont kissé rosszabb lett az első negyedév 1,1 százalékánál, viszont job a piaci 0,7 százalékos konszenzusnál.

Negyedéves dinamika (százalék)
Év/NegyedévI.II.III.IV.
20111,2-0,30,00,5
2012-1,4-0,5-0,2-0,4
20130,80,31,10,7
20141,10,8
Forrás: KSH

A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek - írt a a KSH. A részletes adatokat szeptember 3-án publikálják.

Mi hajtja a gazdaságot?

Az első negyedévihez hasonlóan a magyar gazdaságot minden bizonnyal most is leginkább az ipar, azon belül is a feldolgozóipar, méghozzá az autógyártás húzza maga után. Az első három hónapban sokat hozzátett mindehhez az építőipar is, míg a a kiskereskedelmi forgalom szerepe felemás.

Az első negyedévben ugyanis az ipar hozzáadott értéke 6,7, ezen belül a feldolgozóiparé 9,6 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Ezen belül a közútijármű-gyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok nőttek jelentősen. A tavalyi csökkenés után a gyógyszergyártás is növekedett, az építőipar teljesítménye pedig 25,2 százalékkal emelkedett. Az építőiparon belül elsősorban az épületek és az egyéb építmények építése bővült. A mezőgazdaság hazai teljesítménye a 2013-ast magas bázist követően 5,8 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke is érdemben, 1,5 százalékkal nőtt az első negyedévben. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás pedig 3,5 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,0 százalékkal nőtt, összhangban az ipar teljesítményével. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye viszont 2,1 százalékkal csökkent, ebben szerepet játszott az, hogy mind a vállalatok, mind a lakosság ebben a negyedévben is nettó hiteltörlesztő maradt, gyakorlatilag több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek. Emellett a biztosítók tartalékainak növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy teljesítményük elmaradt az előző évitől.