A pénztár honlapján szereplő friss adatok szerint ugyanis áprilisban 73,71 százalék volt az arány, majd a május 27-én 11 óra 30 percig beérkezett befizetések figyelembe vételével készült statisztika alapján a májusi érték 71,13 százalék lett.

Mivel a pénztár rendszeres (állandó meghatalmazásos) átutalást kért tagjaitól, Lehoczky László ügyvezető igazgató optimistán tekint a következő hónapokra, azaz az ominózus 70 százalék a következő hónapokban is várhatóan teljesül. Nem érezzük, hogy rezeg a léc, annak ellenére, hogy az MKB-ban a legmagasabb a kötelező havi tagdíj - fogalmazott az ügyvezető. A pénztár a tagdíj beérkezését követően havonta (a hónap második felében pedig naponta) újraszámolja és a honlapon közzéteszi a fizetők arányát.

A friss számok azért fontosak, mert a Világgazdaság szerdai írása szerint két magánnyugdíjpénztár (MKB és a Szövetség) a tagjai is minden hónapban izgulhatnak, meglesz-e a 70 százalékos tagdíjfizetési arány, amellyel elkerülhetik a kényszerű végelszámolást. Az MKB múlt pénteken 66,3 százalékon állt, a Szövetség május 18-án 63 százaléknál tartott.

A másik két kasszánál (Horizont és a Budapest) azért nincs folyamatos figyelési kényszer, mert azt kérték tagjaiktól, hogy az éves tagdíjat előre, egy összegben fizessék be, és február második felére el is érték a 70 százalékos tagdíjfizetési rátát erre az évre (jelenleg a Horizont 82, a Budapest 81 százaléknál tart).

A pénztáraknak kedvez az MNB

A kötelező magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó, több ponton is homályosan fogalmazó jogszabály jegybanki értelmezése a korábban vártnál megengedőbb - derül ki az MNB-nek az egyik pénztár kérdésére adott állásfoglalásából.

Eszerint a "megelőző hat hónap átlagában" kifejezést úgy kell érteni - ezt a szabályt az MNB először majd 2015. októberében vizsgálja, áprilisig visszamenőleg -, hogy az adott hónapra vonatkozó tagdíjat megfizető pénztártagok számát el kell osztani az összes pénztártag hó végi számával, minden egyes hónapban. Ha pedig egymást követő két hónapban az így számított hathavi átlag 70 százalék alá esik, az MNB-nek vissza kell vonnia az érintett magánnyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét, a pénztár közgyűlésének pedig döntenie kell a végelszámolásról.

A tagdíj pedig nem lehet nulla forint, azt úgy kell meghatározni, hogy - a pénztár egyéb bevételeivel együtt - elegendő forrást biztosítson a pénztárszervezet folyamatos és biztonságos működtetésére. A jegybanki állásfoglalásban pedig a legfontosabb annak kimondása, hogy - amennyiben a pénztár szervezeti és működési szabályzata lehetővé teszi - a tagdíj előre történő (esedékesség előtti) megfizetésének gyakorlatát az MNB elfogadhatónak tartja (az utólagos megfizetést viszont nem). (Sőt a tag helyett más is átvállalhatja a tagdíjfizetést.) Ez ugyanis összhangban áll azon polgári jogi alapvetéssel, miszerint a jogosult a pénztartozás teljesítési idő előtt felajánlott teljesítését köteles elfogadni. Az előre tagdíjat fizetők tehát  beszámítanak a "70 százalékos tört" számlálójába és nevezőjébe egyaránt.