BUX
37575

Jó tanácsok a karácsonyi bevásárláshoz - bukik néhány tévhit

Összeszedett pár jótanácsot a Budapesti Békéltető Testület a karácsonyi ajándékvásárlással kapcsolatban. Mire érdemes figyelni? Milyen jogaink vannak?

Szász Péter, 2017. december 6. szerda, 15:19

Egyre többen szerzik be az ajándékokat az internetről, amelynek megvannak a maga lehetséges kockázatai - írja a testület.

Honnan rendeljünk?

Az első és legfontosabb eldönteni, hogy az Európai Unión kívülről vagy pedig európai uniós tagállamból, esetleg belföldről rendelnek. A közelebbi földrajzi hely önmagában is nagyobb biztosíték arra, hogy időben megkapják az árucikket.

Utána kell nézni a webáruház honlapján közzétett szállítási határidőnek, hiszen ezen a területen rendkívül nagy a szórás. Van olyan cég, amely néhány napon belül szállít, de olyan is, amely akár 30-60 munkanapos kiszállítással dolgozik. Ezek az információk az általános szerződési feltételekben vagy külön menüpontban találhatóak meg általában.

A legnagyobb védelemben akkor részesülnek a fogyasztók, ha belföldről vagy pedig valamelyik más európai uniós tagállamból rendelnek az interneten. Ilyenkor ugyanis meggondolhatják magukat tizennégy napon belül, a termék átvételétől számítva. Ez azt jelenti, hogy nem kötelesek a termék átvételére sem és a megrendelést követően, még az átvétel előtt is bármikor elállhatnak indokolás nélkül.

Ugyancsak érdemes elolvasni az interneten elérhető véleményeket az áruházról (Google, Facebook).

A kormány is segít
Sokan nem tudják, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is vezet listát a jogsértő webáruházakról.

Meggondolhatja magát

Előfordulhat, hogy már az online megrendelés után, de még az átvétel előtt gondolják meg magukat a fogyasztók vagy azzal szembesülnek, hogy késik az internetről megrendelt ajándék.

Ilyenkor - Európai Unión belüli vásárlás esetén - azt lemondhatják és nem kötelesek a terméket átvenni sem később. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mivel találkozott a testület olyan esettel, amikor a fogyasztótól megkövetelték az átvételt, és csak ezt követően gyakorolhatta volna - a webáruház szerint - az indokolás nélküli elállást. Ez azonban jogszabálysértő és nem lehet ilyen feltételt támasztani.

Legalább ilyen fontos, hogy ha a belföldi vagy uniós vásárlás ellenére már látni lehet, hogy a webáruház nem tud határidőben szállítani, úgy a fogyasztók ne telefonon, hanem írásban, mondják le a rendelést, kifejezetten az indokolás nélküli elállási jogukra hivatkozva. Vita esetén ugyanis nekik kell bizonyítani, hogy ez valóban megtörtént.

Ha esetleg a vételárat már előre kifizették az interneten, úgy a webáruháznak haladéktalanul, de legkésőbb az elállás kézhezvételétől számított tizennégy napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget vissza kell fizetnie. Nem hivatkozhat tehát például arra, hogy adminisztrációs hiba vagy egyéb banki folyamatok miatt az átutalás késik. Az ilyen és ehhez hasonló esetek kivédésére a legjobb, ha a fogyasztók az utánvétes fizetési módot választják, hiszen ez esetben csak akkor kell kifizetni a terméket, ha már kiszállították.

Pixabay

A tizennégy napos lemondási lehetőség csak az EU-ból történő vásárlásra vonatkozik és nem igaz már abban az esetben, ha az Unión kívülről rendelték meg online az adott terméket. Ilyenkor ugyanis nem alkalmazandóak a szigorú uniós előírások és még inkább előtérbe kerülnek az általános szerződési feltételek (ÁSZF).

Az ÁSZF-ek tartalmazzák ugyanis azokat az eseteket, amikor esetleg mégis mód nyílik, nyílhat a termék árának visszautalására és a visszaküldésre, vagy épp az egyéb fogyasztóvédelmi problémák kezelésére. Már csak emiatt is igaz, hogy ha valaki például az USA-ból vagy Kínából rendel, fokozott körültekintéssel kell eljárnia, érdemes utánanézni az ÁSZF-ben tett vállalások mellett az érintett internetes oldal pozitív és negatív értékeléseinek, más fogyasztók tapasztalatainak vagy éppen annak, hogy milyen vámszabályok érvényesülnek.

Ha nem tetszik az ajándék

Számolni kell azzal is, hogy esetleg az ajándék időben megérkezik, de az mégsem tetszik a megajándékozottnak. Ilyenkor, ha internetről történt a vásárlás az EU-ból, az átvételtől számított tizennégy napig még vissza lehet küldeni (saját költségen), ha viszont az már letelt, úgy a kereskedő az egyébként hibátlan terméket nem köteles kicserélni, sem a levásárlást biztosítani, sem a pénzt visszaadni.

A fogyasztókat ugyanis ekkor már csak hibás termékek esetén illetik meg különleges jogok (elsősorban az ingyenes kijavítás vagy kicserélés, ennek hiányában pedig vételár-leszállítás vagy a teljes vételár visszafizetése). Hibás például az árucikk, ha az elromlott, be sem kapcsol vagy tönkrement. Egy ruha esetében ez azt jelentheti akár, hogy elszakadt, holott azt rendeltetésszerűen hordták, vagy anyaghiba miatt foszlik.

A vásárlástól számított hat hónapon (bizonyos vételár feletti tartós fogyasztási cikkeknél ez egy év a kötelező jótállás miatt) belüli hiba esetén az eladónak kell azt bizonyítani, hogy az átadáskor még nem volt hibás a termék, ennél későbbi hibánál viszont már a fogyasztónak szükséges azt igazolni, miszerint eleve rossz (például: gyártási hibás) árucikket kapott. Összességében pedig két évig lehet reklamálni az átvételtől számítva a termék hibája miatt.

Amennyiben boltban történt a vásárlás és nem az interneten, akkor csak a hibás terméket lehet visszavinni és ekkor ismét a fenti jogokat lehet érvényesíteni. Azaz elsősorban kijavítást vagy kicserélést, ennek hiányában pedig a vételár leszállítását vagy pedig a teljes vételár visszafizetését lehet kérni. Ez esetben tehát, ha a megvett termék egyébként hibátlan, és azzal csak az a probléma, hogy nem tetszik a megajándékozottnak (például a mérete vagy a színe miatt vagy pedig másféle ajándékra vágyott), ugyanúgy nem köteles a vállalkozás visszaadni a pénzt, biztosítani a levásárlást vagy éppen a cserét.

Van olyan tévhit, hogy 72 órán vagy három napon belül még a terméket bármilyen okkal és mindig ki lehet cseréltetni avagy a pénzt vissza lehet kérni. Ez nincs így.

- hívja fel a figyelmet a szervezet.