BUX
37575

Jöhet az újabb kamatemelés Magyarországon

A vártnál is jobban emelkedett az élelmiszerek és az üzemanyagok ára, a meglepően magas infláció miatt ismét nőtt a kamatemelés valószínűsége - vélik a lapunk által megkérdezett elemzők.

NAPI, 2011. január 14. péntek, 10:27

A ma reggel közzétett decemberi inflációs adat 4,7 százalék lett a várt 4,4-4,5 százalékos értékkel szemben.

A vártnál jobban drágultak az élelmiszerek és az üzemanyagokAz elemzők alulbecsülhették az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulását, ezért lett a vártnál magasabb a decemberi infláció - vélekedett Mináry Borbála, a KSH szakértője. Hozzátette: az üzemanyagok közel 0,3, az élelmiszerek pedig mintegy 0,1 százalékpontot jelentettek az árindexben. A ruházkodási cikkek decemberi drágulása eltért ugyan az eddigi trendtől, de miután e termékkör súlya kicsi a fogyasztói kosárban, nem hatott jelentősen az inflációra. Az élelmiszerek és a benzin jelentős drágulásán túl az importált iparcikkeknél is magasabb volt az emelkedés - kommentálta a KSH számait Samu János, a Concorde elemzője, aki szerint mintha kicsit erősödött volna az inflációs nyomás.Nem volt jelentős de a múlt évek értékét meghaladta a piaci szolgáltatások inflációja, amivel hosszútávú trend tört meg, hiszen ez a kategória eddig régóta lefelé nyomta az inflációt. Ezen belül az újságok és a könyvek kategória emelkedett váratlanul. Az elemző lát esélyt arra, hogy a piaci szolgáltatások árindexe nem marad tartósan alacsony, így nem fog már jelentős inflációmérséklő hatást kifejteni. Árokszállási Zoltán szerint összességében nem okozott nagy meglepetést az adat, az infláció főleg az élelmiszer és benzin drágulása miatt nőtt. "Mindkettő picit magasabb lett, mint amire számítottam" - fogalmazott az Erste elemzője. Kisebb meglepetés, hogy a ruházati termékek hó/hó alapon megugrottak decemberben. Ez szokatlan, de súlya miatt nem jelentős hatás. Emellett a szolgáltatások árának emelkedését lehet még megemlíteni az inflációt erősítő tényezők között.  Érik a kamatemelés

A decemberi, 25 bázispontos kamatemelés jegyzőkönyve szerint az akkori döntés során a tanácstagok kedvezőnek tekintették a korábbi várakozásaiknál mérsékeltebb élelmiszerár emelkedést, és az októberi visszafogott bérdinamikát. Ezt az álláspontot a friss áradatok ugyanakkor módosíthatják.

Árokszállási úgy véli, a 4,7 százalékos adat növelheti a kamatemelés valószínűségét. A héten napvilágot látott a monetáris tanács egyik tagjának, Csáki Csabának a kommentárja, ami arra utalt, hogy véget érhet a kamatemelési hullám. (Csáki nem szavazott a decemberi emeléskor, de jelezte, hogy nem áll a szigorítás pártján.) A ma reggeli inflációs adat miatt azonban újra viszafordulhatnak a kamatemelési várakozások, Árokszállási szerint január végén újabb 25 bázispontos emelés következhet.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-Ecónak azt mondta: bár a pénzromlás ütemén nem érződik keresletoldali nyomás, a vártnál magasabb infláció arra sarkalhatja a monetáris tanácsot, hogy a kamatemelés mellett döntsön januárban vagy februárban.

Az elemző szerint kissé zavartkeltő lenne, ha a tanács megállna az elindított kamatemelési sorozatában. Leszögezte: a kamatemelés várhatóan februártól, a monetáris tanács összetételének változásakor be is fejeződik.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint a vártnál kissé magasabb inflációs adat önmagában újabb kamatemelést indokolhat a monetáris tanács január 24-i kamatdöntő ülésén. A kamatdöntést ugyanakkor tágabb kontextusban az határozza meg, hogy hogyan alakul Magyarország kockázati profilja, piaci megítélése a kamatdöntésig, ez pedig a jelenlegi nyilatkozatok, CDS-felárak és devizaárfolyamok alapján pozitívnak tűnik, ami viszont nem feltétlenül indokol kamatemelést.

Beindulhatnak a húsárak isAz élelmiszerárak további alakulása szempontjából nem ígérnek sok jót a mezőgazdasági termelői árak sem. Eddig ugyan a húsfélék fogyasztói ára viszonylag nyomott maradt, a termelői árak viszont már növekedésnek indultak, nem beszélve a takarmányárak, az energia- és üzemanyagárak emelkedésének hatásáról.

A húsipar mindenesetre igyekezne emelni az árakon: a sertéshúst feldolgozók legkevesebb 10, míg a baromfiipar átlagosan 8-10 százalékos áremelést tartana reálisnak, illetve a működőképesség fenntartásához elegendőnek. Azt azonban még nehéz megítélni, ezt mennyire tudják majd érvényesíteni a láncokkal szemben, amelyek a cégek megítélése szerint már eddig is a feldolgozókra és a fogyasztókra hárított árrésemeléssel kompenzálták a válságadó terheit.