A felmérésben három évfolyamot a 2008-ban, a 2010-ben, és a 2012-ben végzetteket kérdezték meg. Ebből kiderült, hogy a 2012-ben végzettek körében fél-egy évvel a diplomaszerzést követően a foglalkoztatottak aránya 69,4 százalék, a nappali tagozatos hallgatók aránya 22,7 százalék, a munkanélküliek aránya 3,6 százalék, az egyéb inaktívak aránya 0,7 százalék volt. A foglalkoztatottak aránya az egy évvel korábban mért értékhez képest lényegében nem változott. (Az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája 2013. második negyedévében 3,2 százalék volt.)

A 2010-ben végzetteknél a korábbi felméréshez képest a foglalkoztatottsági arány nőtt, miközben a munkanélküli státuszban lévők aránya jelentősen, 5,8-ről 1,8 százalékra csökkent, ami ez jelentősen kisebb, mint az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája.

A 2008-ban végzettek esetén a korábbi felméréshez képest a gyesen, gyeden lévők aránya nőtt, a munkanélküliek aránya a korábbi felmérések adataihoz képest nem változott, de kisebb mint az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája.

Az elhelyezkedéshez szükséges idő

A felmérésben megnézték, hogy mennyi idő alatt sikerült elhelyezkedniük a lediplomázott hallgatóknak. Eszerint a 2012-ben végzett a válaszadók 25,8 százaléka, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon (GTK) végzettek 37,4 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett teljes állású munkaviszonnyal, és további 12 százalékuk, a GTK-n végzettek 14,6 százaléka pedig rögtön az abszolutórium megszerzését követően. Az abszolutórium megszerzése után még munkát keresők 37,7 százaléka azonnal, vagy egy hónapon belül talált állást, további 37,9 százaléknak pedig fél éven belül lett állása.

Jövedelmi viszonyok

A jövedelmi adatok vizsgálatánál csak a "jelenleg is dolgozók" adatait elemezték. A kérdőívben a 2008-ban, a 2010-ben és a 2012-ben végzettek esetén is rákérdeztek a főállásból származó havi nettó (adózás utáni) keresetére valamint a fő- és a mellékállásból származó havi nettó (adózás utáni) keresetére. A felmérésből kiderült, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban álló szellemi foglalkozásúak (a KSH-terminológia szerint számított) havi nettó átlagkeresete 2013. második negyedévében 202 611 forint volt. Az átlagos országos helyzethez képest tehát átlagos végzettjeink továbbra is kedvező helyzetben vannak, azaz a BME-diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is.

A munka szakmaisága

A pályakezdők munkaerő-piaci helyzetét az is jellemzi, milyen mértékben sikerül a végzetteknek jelenlegi munkájukban használni a tanulmányaik során elsajátított tudást, megszerzett készségeket. A felmérés eredményeiből az állapítható meg, hogy a végzettek munkájának és tanulmányaiknak kapcsolódása egyértelműen kimutatható: mindhárom évfolyamon a végzettek közel 50 százaléka jelezte, hogy a munkakörük teljesen vagy nagymértékben kapcsolódik tanulmányai során elsajátított tudáshoz, megszerzett készségekhez, ami megegyezik az előző évek adataival.

A tanulmányaiktól eltérő munkakörben dolgozók aránya az átlagnál a nagyobb létszámú karok közül főként a Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, esetén jelentősen magasabb, ami az utóbbi esetén annak tudható be, hogy ide, főleg az MBA szakra a legkülönfélébb munkaterületekről várják a hallgatókat. Ők a munkakörükben más szakterületek ismeretének fontosságát is kiemelték - állapítja meg a felmérés. A csak saját szakterületükhöz kapcsolódó tanulmányokat kiemelten fontosnak az építészmérnökök tartották.