Jön a meglepetés - az Ön zsebe is megérzi

Idén májusban 2,1 százalékos lehetett a fogyasztói infláció. Elemzők szerint idén történelmi mélyben, két százalék környékén horgonyozhat le a ráta, mivel a nemzetközi nyersanyagárak mérséklődése mellett gyenge marad a belső kereslet.
Gerőcs Tamás, 2013. június 7. péntek, 13:47

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Éves alapon átlagosan 2,1 százalékos drágulást jósoltak idén májusra a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik az előző hónaphoz képest 0,2 százalékos havi változást várnak. Jövő kedden teszi közzé a legfrissebb adatokat a KSH. A szakértők az év második felére a bázishatás változása miatt hullámzó inflációs pályát várnak, ezzel együtt a ráta egész évben a 2 százalék körüli szinten ingadozhat. A jegybanknak marad tehát elég muníciója, hogy folytassa a monetáris lazítást.

Májusban két ellentétes hatás alakíthatta az indexet − mondta lapunknak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere. Egyfelől a jövedékiadó-emelés hatása emeli a havi számot, a benzinárcsökkenés viszont lefelé nyomja. Az élelmiszerárak alakulása bizonytalan, a régiós adatok eltérő képet festettek májusra. A kilátásoknál továbbra is komoly bizonytalanságot jelent a további rezsicsökkentés időzítése és mértéke − véli Bebesy, aki 2013 egészére 2 százalékos inflációs rátát vár.

A bázishatást emelte ki lapunknak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója is. Véleménye szerint áprilisig lefelé húzta az éves mutatót a tavalyi viszonylag magas bázis, ám ez a hatás éppen májustól nem érződik. Technikai értelemben van egy hullámzás az árindexben, viszont a fundamentumoknál a külső és belső hatásoknak köszönhetően Forián Szabó is nyomott inflációs környezetet lát. A nemzetközi nyersanyagárak süllyedése mellett a gyenge belső kereslet miatt nincs a rendszerben inflációs nyomás. Az áprilisi kiskeradatok ugyan a lakossági kereslet némi élénkülésére utaltak, ám komolyabb következtetést ebből még nem lehet levonni, ahogy abból sem, hogy a benzináresés hatására érezhetően nőtt az üzemanyag-fogyasztás. A prognoszta szerint az év hátralévő részében az év/év infláció alulról súrolhatja a jegybank háromszázalékos célját, bár a rezsicsökkentés folytatása még lejjebb nyomhatja.

Inflációs oldalról tehát folytathatja a lazítást a jegybank, ám eközben a pénzügyi stabilitást és a kockázati elvárásokat egyre nagyobb mértékben kell figyelembe vennie. Már csak azért is, mert a fejlődő piacokon májusban egy korrekciós hullám alakult ki, amely elérte Magyarországot is − mondta az elemző. Bár ez nem országspecifikus jelenség, s várhatóan még nem akasztja meg a kamatpálya további ereszkedését, ám egy újabb erőteljes piaci hullám nyomán az MNB Monetáris Tanácsának érdemes volna elgondolkoznia a monetáris enyhítés végének kommunikációjáról. A forint utóbbi hetekben tapasztalt ingadozásának nem lehetett hatása az importált inflációra, éppen a nyersanyagárak mérséklődése miatt − tette hozzá Forián Szabó, aki szerint egy-két vágás még benne van a rendszerben, és 3,5 százalék környékén lehet a kamatciklus vége.


Napi grafikonok

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

juliann, 2013.06.10 18:58

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Vagymiiljics, 2013.06.08 13:07

@waszabi:
Gondolom ez igaz az EU-ba még vagy 20 országra is! Ugye??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2013.06.08 10:53

@melos: ja, egy mondat lemaradt. Azért nincs forgalom, mert nem vásárolsz már így sem, mivel túl drága bármi. Ha emelkednének az árak, akkor még kevesebbet vásárolnál. Ez ilyen egyszerű.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2013.06.08 10:52

@melos: a mostani infláció pont nem jó jel. Mert csak a gazdaság két szélső állapotában alacsony: a topon és a gödör alján.
Gondolom az egyébkörülményekből egyértelműen látszik, hogy most hol vagyunk épp:) Szóval, ez semmi jót nem jelent. Ugyanis most azért ilyen alacsony, mert nincs forgalom sem, sőt, folyamatosan csökken. A cégek szenvednek, ezért nem emelnek árat. Most még a túlélés, a piacon való megmaradás érdekében bevállalják a veszteséget is, átmenetileg, de tartósan nem fogják veszteség rovására alacsonyan tartani áraikat. Nem tudják, különben csődbe mennek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

waszabi, 2013.06.08 10:44

@Zodiakus: zseni nem vagyok, de talán meg tudom világítani az okokat.
A betéti kamatlábat befolyásolja a jegybanki alapkamat, értelemszerűen, ha a jegybank alacsonyat fizet a nála kötelezően elhelyezett kerbankos pénzre, akkor azok sem fognak magasabbat fizetni.
A bankhitel mögött viszont nem áll ott az MNB. Annak kamatlábát tehát a piaci kockázat fogja meghatározni elsősorban. Tekintve a magyar cégek és lakosság tőkehiányát, a nem fizető, bedőlő hitelek aránya magas. Ezt a kockázatot fizeted meg egyfelől a magas kamatban, másfelől pedig nyilván a bank költsgégeit és hasznát is. Jelzem, ezutóbbi nem oly sok, mint ahogy azt közhelyszerűen szeretik hinni az emberek.
A teljes bankszektor tavalyi adózás utáni eredménye 73 milliárd forint volt. Ennek fele az OTP-nél keletkezett, a többiek között sokan veszteségesek voltak. (Forrás: itt is megjelent erről tudosítás kb. egy hete)

Egyébként, a magyar gazdaság valós teljesítményét legpontosabban a nem jelzálog alapú forint hitelkamatok alakulása jelzi, bármiféle politikai vagy statisztikai mókolással szemben.
1994-ben mondjuk 40-50 % környékén volt, 2000-ben 27-30%, a kéetzres évek közepére-végére le tudott menni 15-20% közé is. Az, hogy most újfent 25-30 körül van, az pontosan azt jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye az első Orbán kormány szintjére zuhant vissza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html