A kormány az ideihez hasonlóan 2014-ben is a GDP 2,7 százalékára rúgó hiánycélt céloz meg - ez derül ki nemzetgazdasági tárca honlapjára feltett 2014-es költségvetés tervezési köriratából. A NGM az idei 1,9 százalékos várható infláció után annak megugrásával számol, így 2014-re 2,8 százalékos pénzromlást terveznek (hasonlóan a Reuters elemzői konszenzusához), szemben a jegybank 3,2 százalékos prognózisával. A tervezés során 295,1 forintos euróval, 225,9 forintos dollárárfolyammal és 239,2 forintos svájci frank árfolyammal számolnak. Ezek technikai számok - nem tekinthetőek kormányzati célnak vagy prognózisnak. A tervezési köriratról általánosságban elmondható, hogy visszafogott keretek között tervez - nem számolnak komolyabb megszorításokkal.

A jövő évi kiadásoknál az idei kiadások zárolás utáni összegét kell figyelembe venni a kötelező tartalékolásokkal, vagyis alapesetben a költségvetési támogatások reálértékét az infláció fogja megcsapolni. A közszférában változatlan létszámmal és változatlan illetményalappal kell megtervezni a béreket - dacára annak, hogy más forrásból tudható, hogy a kormány januártól 10 százalékos általános béremelést tervez közszférában. A tervezési körirat viszont számol az idei pedagógus és egészségügyi béremelés hatásaival, ezt figyelemben kell venni a 2014-es bérkiadásoknál. A köztisztviselők után fizetendő járulékok adók mértékét a hatályos szabályok szerint kell megtervezni, vagyis jelenleg a kormány nem számol ezek átalakításával. A dologi kiadásoknál sem számolnak változással: a tervezési bázis alapjául az idei kiadások zárolásokkal csökkentek mértékét kell figyelembe venni.

Az elkülönített pénzügyi alapoknál a körirat szigorításokat ír elő: a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál (munkanélküli ellátás, közmunka) 20 milliárd forintos hiányt engedélyeznek. A Paksi Atomerőmű majdani lebontási költségeire spóroló Nukleáris Alapnak - az alap természetéből adódóan - többletet kell tervezni, e többlet minimális mértékét 19,6 milliárd forintban szabta meg az NGM tervezési körirata - vagyis a két nagy alap kiegyensúlyozza egymást. Többletet kell tervezni a kulturális alapnál (2 milliárd), a Wesselényi árvízi alapnál (0,5 milliárd), illetve a Kutatás Technológiai és Innovációs Alapnál (5 milliárd forintot).

A tb-alapoknál a bevételek tervezésnél figyelembe kell venni "szabályozási sajátosságokat", ám komoly változások, itt sem várhatóak. A nyugdíjalapnál a nyugdíjak az inflációval megegyező mértékben emelkedhetnek, vagyis 2,8 százalékkal. Ha viszont a jegybanki prognózis 3 százalék feletti inflációs prognózisa jön be, az a nyugdíjak reálértékének csökkenését jelenti majd.

A körirat alapján kell a szaktárcáknák a jövő évi költségvetést megtervezni, amit az NGM összegez és augusztus végére a kormány elé terjeszt. A kormánynak egy hónapja lesz arra, az egész javaslatot újratárgyalja ugyanis a törvényjavslatot legkésőbb szeptember végéig a parlament elé kell terjeszteni az államháztartási törvény előírása szerint.