A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Az egyetemes szolgáltatás alapdíjainak megváltoztatása nélkül nem képzelhető el az energiaárak "normalizálása". Szakértők szerint a mostani általános, 10 százalékos − információink szerint a szolgáltatóknak az árképzés során elismert költségek körét szűkítő − csökkentéssel szemben fenntartható viszonyokat csak a differenciálás alkalmazása hozhat. A magyarországi energiaárakat a szociális támogatási elem torzítja, a mostani árcsökkentéssel pedig a korábban belengetett sávos árváltozással szemben minden egyetemes szolgáltatásbeli fogyasztó tizedével olcsóbb gázra, áramra és távhőre számíthat januártól − vagyis a legnagyobb állami támogatást a legtöbbet fogyasztók kapják majd a rászorulók helyett.

A KSH adatai szerint tavaly 3,3 millió gázfogyasztó átlagosan 935 köbméter gázt fogyasztott, ez a statisztikai hivatal által regisztrált, 10 köbméterenként 1270 forintos vezetékesgáz-árral számolva közel 400 milliárd forint kifizetését jelenti. Az 5,1 millió háztartási áramfogyasztó átlagosan 2147 kilowattórát használt el, ami a 10 kilowattórára számolt KSH-áradat szerint 510,4 milliárd forintot jelentett. Az átlagos lakossági gázfogyasztás 2005 és 2011 között 35 százalékkal, az áramfelhasználás pedig mintegy 5 százalékkal csökkent ez idő alatt. Az elosztói tarifa 86 százaléka forgalmi alapú, vagyis az elosztott energiamennyiség csökkenésével az ezekből befolyó szolgáltatói bevételek is csökkennek, miközben a rendszerek fenntartása ugyanannyiba kerül, mint korábban. Az elosztott mennyiség (azaz a fogyasztás) csökkenése a fajlagos elosztói tarifát több mint 10 százalékkal növelte meg az elmúlt időszakban, amit a végfogyasztói ár 5 százalék körüli emelése kompenzálhatott volna. (Az áram árának csak kevesebb mint fele a termék díja, a fennmaradó részt az egyéb tételek, illetve az áfa adja.) Egyelőre az sem világos, hogy a kormány árcsökkentése csak az áram árára vonatkozik vagy a számla végösszegére.

Úgy tudjuk, piaci szereplők egy olyan javaslatot juttattak el az azóta lemondott Holoda Attila energetikai helyettes államtitkárnak, amelyben a rendszerhasználati díjak 17 százalékos emelését indítványozták az évek óta veszteséges egyetemes szolgáltatás helyzetének javítása érdekében. Ezzel szemben úgy tudni, kormányzati körökben felmerült, hogy a jelenleg 7,8 százalékos elismert tőkeköltséget is csökkentsék (bár számítások szerint az adóterhelés növekedése miatt a 2007-es szint megtartásához ennek jelenleg 10,7 százalékon kellene állnia).

Egy megoldási javaslat szerint például az alapdíjak differenciálásával az átlagosnak számító, évi 2,1−2,4 ezer kilowattóra áramot fogyasztóknál a számla végösszegét reálisan is 5 százalékkal lehetett volna csökkenteni, miközben a rendszer is fenntarthatóbbá vált volna, az alacsonyabb és magasabb tartományokban pedig ezt 10-15 százalékos árnövekedés ellensúlyozta volna. A rászoruló fogyasztóknak pedig egy "villanyfillér" bevezetése jelentene segítséget, ami − a Vértesi Erőművet életben tartó szénfillér, illetve a távhőrendszer támogatását szolgáló kapcsolt fillér analógiájára − egy, az áramfogyasztók által fizetett alapból finanszírozná a szociális támogatást.

Éves átlagos háztartási fogyasztás
Gáz (m³)Áram (kWh)
20051 456,62218,3
20061 372,52223,0
20071 164,22177,0
20081 152,62233,6
20091 087,62231,0
20101 067,52172,0
2011935,32147,0
Forrás: KSH