A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Akadozva indulnak a helyi bértárgyalások, nagy a tanácstalanság a munkaadók és munkavállalók körében is. A szakszervezetek szerint az országos bérajánlás hiánya, az egyes ágazatok, illetve vállalkozások anyagi helyzete és gazdasági környezete közti eltérések nagyon megnehezítik a tárgyalások megkezdését. A munkáltatók viszont éppen az ilyen eltérések miatt sem tartják célravezetőnek az országos bérajánlást, miközben a szakszervezetek továbbra is szeretnék újranyitni erről a vitát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Az általános tapasztalat mindenesetre az, hogy a minimálbér-emelésen túl másra nincs hajlandóság, a cafeteriakereteket is inkább szűkítenék, ráadásul sok helyütt kezdik kihasználni az új Munka törvénykönyvében (Mt.) rejlő fizetéscsökkentési lehetőségeket.

Mindenhol fennakadásokat okoz az országos bérajánlás hiánya − mondta lapunknak Fiedler Péter, a Liga Szakszervezetek szóvivője, a konföderáció a VKF-en belül szeretné újrakezdeni az erről szóló egyeztetéseket (először a munkaadókkal akarnak megállapodni). Számukra a reálbér megőrzése a legfontosabb; szerintük erősíti a tárgyalási pozícióikat, hogy a rezsicsökkentés miatt alacsonyabb lehet az idei infláció. Tagszervezeteik azt tapasztalják, hogy a munkáltatók is kivárnak, a legtöbb helyen most zajlik az új adó- és cafeteriaszabályok hatásának felmérése, illetve az, hogy az Mt. milyen lehetőségeket ad a munkáltatóknak.

Szinte nem is lehet bérfejlesztésről beszélni

A családi adókedvezmény és az egykulcsos adó miatt szinte nem is lehet egységes bérfejlesztésről beszélni, ráadásul egyelőre semmi sem teljesült a minimálbér-megállapodás mellett kiadott ajánlásainkból, ezért szeretnénk, ha újra napirendre kerülne az eredetileg 5,5 százalékos országos bérajánlás − mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Sok helyről azt a visszajelzést kapták, hogy alig van hajlandóság a minimálbér és a bruttó 200 ezer forint közötti keresetűek reálkeresetének rendezésére, efölött pedig a szuperbruttó kivezetéséből fakadó keresetnövekedéssel tudják le a bérfejlesztést. Számos munkáltató emellett egyre inkább áttér a 4 hónapos munkaidőkeretre − így nem kell a túlórákat megfizetniük −, terjed a túlóra ellentételezése szabadnapkiadással és az éves túlmunkakeret kihasználása.

Azzal, hogy 2013-ra nem állapodtunk meg országos bérajánlásban, jeleztük: a versenyszférában nem látunk lehetőséget a két kötelező bérelemen felüli bérfejlesztésre, de nem látjuk ennek racionalitását sem − közölte Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Már az is nagy dolog lenne, ha a cafeteriánál a tavalyi bázis megmaradna. A cégek számára továbbra is a túlélés, a piacszerzés, az exportlehetőségek felkutatása a fő prioritás, de ő személy szerint csak biztatni tudja a sikeres ágazatokat, vállalkozásokat az emelésre, mivel az segítené a lakossági fogyasztás, így a gazdaság növekedését. Tapasztalataik szerint a vállalkozások jelenleg lázasan számolnak, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeit mennyiben tudják kihasználni.

Nincs értelme egységes bérajánlást tenni

Annyira különböző még az egyes ágazatokon belül is a vállalkozások helyzete, hogy nincs értelme egységes bérajánlást közzétenni, a kétoldalú béralku egyébként is helyi ügy, ami a céget leginkább ismerő felek megállapodása kell legyen − mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Szerinte még azt sem lehet megmondani a cégeknek, hogy a bérkompenzációval vagy a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeinek igénybevételével járnak-e jobban.