A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2014 és 2018 közötti időszakban megújítja a jelenleg forgalomban lévő bankjegysorozatot, s újratervezett, továbbfejlesztett, a hamisítás ellen az eddiginél jobban védett bankjegyeket bocsát ki - jelentette be Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. A hat címletet tartalmazó hazai bankjegysorozatból elsőként a megújított tízezer forintos bankjegy 2014. szeptember 2-től válik hivatalos fizetőeszközzé. Új címletet nem vezetnek be, a bankókon szereplő történelmi személyiségek is maradnak (azok cseréje nem merült fel), de a rajzolat változik.

A megújított bankjegy 2014 decemberétől fokozatosan, a készpénzellátási lánc szereplőinek megfelelő felkészülését követően jelenik meg a készpénzforgalomban, széleskörű elterjedése 2015 folyamán várható. A bankók cseréjének sorrendje később derül ki - derült ki Gerhardt szavaiból.

A jelenlegi tízezer forintos bankjegycímletek továbbra is forgalomban maradnak, bevonásukról a jegybank - átfogó készpénzszakmai szempontokat mérlegelve - később dönt. Az alelnök kérdésre elmondta: az euró bevezetésére nincs céldátum, ha a kormány eldönti, mikor akarja azt meglépni, akkor a készpénzlogisztikai szakemberek megtervezik a forgalombahozatal teendőit.

Így néz ki az új bankó:

Forrás: MNB
Kép: Napi.hu

Így pedig a régi:

Forrás: MNB
Kép: Napi.hu

A négy évi tartó bankócsere az MNB becslése szerint legfeljebb 20 milliárd forintba kerül úgy, hogy e költség 60 százaléka amúgy is felmerült volna, alapvetően az amortizáció miatt.

A tízezresből a jegybank adatai szerint jelenleg mintegy 110 millió darab van forgalomban, ezzel a teljes magyarországi bankjegyállomány harmadát teszi ki.

Forgalomban lévő bankjegyek (2014. március 31-én)
BankjegyekMennyiség (millió darab)Érték (milliárd Ft)Megoszlás (mennyiségi, %)Megoszlás (értékbeli, %)
Húszezres
96,81 935,528,559,3
Tízezres109,51 094,732,333,6
Ötezres23,5117,56,93,6
Kétezres21,142,26,21,3
Ezres54,354,316,01,7
Ötszázas34,217,110,10,5
Összesen339,33 261,2100,0100,0
Forrás: MNB

A jegybanki szerint a nemzetközi gyakorlatban - a biztonságosan működő készpénzforgalom fenntartása érdekében - a jegybankok jellemzően 10-15 évente bocsátanak ki megújított, továbbfejlesztett bankjegycímleteket. A jelenleg forgalomban levő forint bankjegysorozatot az 1997-2001 között eltelt időszakban bocsátotta ki a jegybank (ekkor Surányi György volt az MNB elnöke - a szerk.), így - a készpénzforgalmi igényeknek megfelelően - a sorozat megújítása időszerű. A korszerűsített bankjegyeket a feldolgozó és elfogadó automaták is egyszerűbben és gyorsabban tudják majd kezelni - fogalmaz a dokumentum.

Eddig is alig hamisították a magyar bankókat

Az MNB a mai bejelentésen elismerte, hogy a bankjegyhamisítások mostanában nem okoznak komoly kárt.

A jegybank tavalyi éves jelentése szerint a forintbankjegyek hamisítása 2013-ban is a korábbi évek tendenciáját követte: a készpénzforgalomból kiszűrt 2448 darab hamisítvány 2012-höz képest 8 százalékos csökkenést jelentett. (Majd 2014. első negyedéve kis növekedést hozott, 597 darab hamisítvánnyal.)

Így a 2012-es 9-ről 7-re csökkent az egymillió darab forgalomban lévő valódi bankjegyre egy év során jutó hamis bankjegyek száma. Kismértékben, 30 millió forintra csökkent a hamis bankjegyekkel 2013-ban okozott kár értéke is.

Az MNB értékelése szerint ezek a - nemzetközi összehasonlításban is kedvező - adatok egyrészt a jellemző hamisítások ellen megfelelő védettséggel rendelkező forint bankjegyeknek, másrészt az MNB intenzív ismeretterjesztő tevékenységének köszönhetőek. A korábbi évek tendenciájával összhangban a lebukott hamisítványok többsége továbbra is a magasabb értékű címletek, főként a tízezresek és a húszezresek közül került ki, ezek az összes hamisítvány több mint 80 százalékát tették ki. Nem változtak jelentősen a hamisítási módszerek sem, melyeket továbbra is az irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, printerek) használata jellemez. Az esetenként megtévesztőnek bizonyuló hamisítványok a valódi bankjegyek jellemzőinek ismerete esetén egyszerű vizsgálatokkal (tapintással, fény felé tartva vagy mozgatással), pénztári körülmények közepette pedig kombinált, UV-A- és UV-C-lámpa alatti ellenőrzéssel kiszűrhetők.

Ezt tudja az új tízezres:

Technikai adatok:

Kibocsátás időpontja:  2014. szeptember 2.

Méret: hossza 154 milliméter, szélessége 70 milliméter.

Előoldali kép: Szent István király portréja.

Hátoldali kép:  Esztergom látképe.

  • Fény felé tartva. Bal oldalon Szent István király portréjának tükörképével egyező, sötét-világos átmenetekből álló vízjel látható, melynek része a papír alapszínénél világosabb tónusú, függőleges 10 000 értékjelzés. A bankjegy középvonalától kissé jobbra láthatóvá válik a papír anyagában található biztonsági szál, melynek felületét nagyítóval vizsgálva az ismétlődő MNB felirat és 10 000 értékjelzés olvasható. A bankjegy előoldalának jobb felső, hátoldalának bal felső sarkába nyomtatott ábratöredékek fény felé tartva H betűvé egészítik ki egymást.
  • Színváltó nyomat. A bankjegy előoldalának közepén található motívum mozgatás hatására aranyról zöld színűre változik, a két szín egyértelműen megkülönböztethető egymástól.
  • Hologramfólia. A bankjegy előoldalán a vízjelmező mellett jobbra található a tagolt formájú hologramfólia. Felületén az ismétlődő elemekben Magyarország címere, az MNB felirat és a 10 000 értékjelzés, valamint az egyes elemek között nagyméretű 10 000 értékjelzés található. A hologram egyes elemei UV-A fényben zöld színben fluoreszkálnak. A hologram fólia a bankjegypapír síkjából nem emelkedik ki.
  • Irizáló nyomat. A bankjegy hátoldalán, a vízjelmezőtől balra látható aranyszínű sáv, amelyben mozgatás hatására a 10 000 értékjelzés és az MNB felirat olvasható.
  • Rejtett kép. A bankjegy hátoldalának bal szélén található rozettában, a bankjegyet közel szemmagasságban tartva, síkban elforgatva egy H betű jelenik meg.
  • Metszetmély nyomtatás. A bankjegyek főbb nyomatain a papír síkjából kiemelkedő festékréteg található, mely érdes felületű, tapintással jól ellenőrizhető az alábbi helyeken: portré, értékjelzés számmal és betűvel, címer, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, a vízjelmező fölötti tagolt formájú, lila színű motívum, valamint a hátoldali kép.
  • Vakjel. A bankjegy bal felső sarkában jól tapintható, nagy festékréteg-vastagságú, címletspecifikus elrendezésű felületek, valamint a bankjegy jobb- és baloldalán dombornyomat is támogatja a vakok és gyengénlátók számára a bankjegy felismerését.
  • UV-A fény alatt. Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum - esztergomi bazilika kupolájának keretbe foglalt képe - és a 10 000 értékjelzések láthatók. A kupola, a keret és az alsó értékjelzés UV-A fényben zöld színű, míg az oszlopok és a felső értékjelzés barna színű. A hologram egyes elemei UV-A fényben zöld színben fluoreszkálnak. A bankjegy előoldalán található fekete színű sorozatszámok közül a jobb szélen található (függőleges) sorozatszám zöld színben fluoreszkál, míg a bal oldali (vízszintes) UV-A fényben nem világít. A bankjegyet UV-fényben vizsgálva, a papír anyagában mindkét oldalon kék és zöld színű jelzőrostok, valamint piros színű pöttyök fluoreszkálnak.
  • UV-C fény alatt. Az előoldalon a vízjelmezőben található motívum - esztergomi bazilika kupolájának keretbe foglalt képe - és a 10 000 értékjelzések láthatók. A kupola, a keret és az alsó értékjelzés UV-C fényben piros színű, míg az oszlopok és a felső értékjelzés barna színű. A bankjegy előoldalán található fekete színű sorozatszámok közül a jobb szélen található (függőleges) sorozatszám zöld színben fluoreszkál, míg a bal oldali (vízszintes) UV-C fényben nem világít. A bankjegyet UV-fényben vizsgálva, a papír anyagában mindkét oldalon kék és zöld színű jelzőrostok, valamint piros színű pöttyök fluoreszkálnak.
  • Mikroírás. A bankjegyet nagyítóval vizsgálva az elő- és hátoldalon több helyen, a bankjegy címletének megfelelő értékjelzés (10 000 FORINT, TÍZEZER FORINT), valamint a MAGYAR NEMZETI BANK felirat olvasható.