Aki a magyarországi inflációs adatokat figyeli mostanában, az nagyon unatkozhat: a januári nullaszázalékos változás után februárban 0,1-0,1 százalékkal araszoltak feljebb az árak az év első hónapjához és 2013 februárjához képest - kezdi beszámolóját az FT blogja. A szezonálisan kiigazított adatok alapján számolt maginfláció - amely figyelmen kívül hagyja a változékony élelmiszer és üzemanyagárakat - mínusz 0,1 százalék volt havi és plusz 2,8 százalék éves összehasonlításban.

Korábbi elemzésünkben arra a következtetésre jutottunk, hogy az MNB monetáris tanácsa a makroadatokra alapozza következő kamatdöntését, és mivel az infláció továbbra is a mélyben van, várhatóan márciusban is folytatni fogja monetáris enyhítési ciklusát - derül ki az ING Bank vezető közgazdásza, Balatoni András értékeléséből. Az FT a fő okot a rezsicsökkentésben találja meg - a Napi.hu keddi cikkében emellett egyebek mellett szóba kerül a bázishatás és más tényezők is.

Fordulat vissza

A pénzügyi szolgáltatások árának 8,7 százalékos megvágása, ami a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre vezethető vissza, olyan tényező, amit Balatoni kiemelésre méltónak talált. A kedvező inflációs környezet és a GDP 2,7 százalékos negyedik negyedéves növekedése hátszelet ad Orbán Viktor populista miniszterelnöknek az április 6-ai választások előtt - véli az FT cikkírója.

Népszerűségének növelése érdekében a kormány az év hátralévő részére további rezsicsökkentési lépéseket is bejelentett. Az áprilisi és a szeptemberi intézkedések hatására az ING elemzőjének számításai szerint májusban és októberben 0,2-0,2 százalékkal mérséklődni fognak az árak. A távhődíj 3,3 százalékos októberi mérséklésének nem lesz hatása az inflációra.

Az idei év alapvető tendenciája az árindex normalizálódása lesz. Ez azt jelenti, hogy az infláció fokozatosan elindul felfelé a jegybank háromszázalékos célértéke felé. A folyamat lassú lesz, az áremelkedések üteme csak 2015-ben közelíti meg ezt a szintet.