Az intézet konjunktúrajelentésének hétfői budapesti tájékoztatóján Vértes András jelezte: a GDP-arányos államháztartási hiány az idén 2,7, jövőre 3 százalék lesz, az infláció idén 4,7 százalék, jövőre 5 százalék lehet. Az idei költségvetést a kormány 0,5 százalékos GDP-növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval készítette. A GKI szerint 2013-ban a fogyasztás egy százalékkal, a beruházások 2 százalékkal csökkennek. A jegybanki alapkamat a jövő év elején 5,5 százalékra, a jövő év végére 5 százalékra csökkenhet, az euró árfolyama 285 forint körül várható IMF/EU megállapodás nélkül a GKI konjunktúrajelentése szerint - írja az MTI.

A GKI már 2011 szeptemberében - az előrejelző intézmények közül elsőként - visszaesést prognosztizált 2012-re azzal, hogy szükségessé válhat egy új IMF-megállapodás megkötése is. 2011 decemberétől a mostanival azonos, 1,5 százalékos 2012. évi visszaesést valószínűsített, s már 2012 márciusában jelezte, hogy a kormány valójában nem akar megállapodást az IMF-fel és az EU-val. A 2012. évi folyamatok lényegében a GKI által vártnak megfelelőek. Ugyanakkor a 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8 százalékos növekedést a GKI most stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt.

A magyar GDP 2012-ben az EU átlagánál (0,3%) lényegesen nagyobb mértékben, 1,5 százalékkal csökken. Noha a visszaesésből a mezőgazdaság mintegy 0,7 százalékpontot magyaráz, a magyar visszaesés enélkül is jóval nagyobb az EU átlagánál. A beruházások 4 százalékkal, a fogyasztás 2 százalékkal esik vissza. A magyar bankrendszerből a 2012 szeptemberét megelőző egy év alatt 2300 milliárd forint külföldi forrás tűnt el, ez 28 százalékos csökkenés. Ezt a bankok nagyrészt hitelleépítéssel, kisebb részben betétgyűjtéssel ellensúlyozták. Miközben az anyabankok folyamatosan vonják ki forrásaikat a perspektívátlan magyar piacról, az előírtnál is nagyobb tőkeemelést hajtottak végre magyarországi leánybankjaiknál. A 2012 őszén viszonylag kedvező hazai pénzügyi folyamatok nagyrészt a bő nemzetközi likviditásnak és a magas magyar piaci kamatszintnek köszönhetők. Ezért - a nemzetközi intézmények kritikáit és leminősítését is figyelembe véve - a viszonylag erős forint és a kamatcsökkentési folyamat tartóssága kétséges.

Nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna kudarcos gazdaságpolitikáján, mely a jogbiztonság hiánya, a kiszámíthatatlanság és a hibás adópolitika miatt akadályozza a növekedést, az elvárt államháztartási hiányt pedig csak újabb és újabb megszorításokkal tudja elérni - olvasható az előrejelzésben. A kormány gazdaságpolitikájának 2012 tavaszától egyetlen valós célja a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, s ezzel a kohéziós alapokhoz való hozzáférés biztosítása, mindehhez a 3százalék alatti államháztartási hiány elérése. Méghozzá oly módon, hogy eközben ne kelljen feladni az egykulcsos adórendszert.

A gazdaságpolitikát a hatalmi-politikai céloknak való alárendelődés, az állami terjeszkedés és a rögtönzés jellemzi. (Például a 10 százalékos energiaár-csökkentés vagy a felsőoktatási keretszámok ügyében.) Eközben gyorsulva folytatódik a nagy társadalmi rendszerek - az egészségügy és az oktatás - eróziója. Ez a reáljövedelmek csökkenése és a differenciálódás fokozódása mellett súlyos társadalmi feszültségek forrása. A tőke és a munkaerő lábbal szavaz. A kormány láthatóan nem akar megállapodni az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Bár 2012-13-ra várhatóan teljesül a GDP 3 százaléka alatti államháztartási hiány, a folyamat fenntarthatatlansága miatt egyáltalán nem biztos, hogy Magyarország 2014-ben kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. További bizonytalanságot kozna, ha 2013 második felében esetleg választási gazdaságpolitika indulna be.

A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat a fő számok nyári parlamenti megszavazása után szinte teljesen átíródott, de a bejelentett kormányzati intézkedések és főleg a költségvetési kihatások jelentős része igen bizonytalan. A bejelentések összesen 824 milliárd forintról szóltak - ezeknek csak mintegy egynegyede érinti a kiadásokat, a többi az adókat -, de a hatás reálisan csak mintegy 500 milliárd forint. Ráadásul számos más területen is komoly negatív eltérések lehetnek az előirányzatokhoz képest. (Különösen a közoktatás finanszírozása és az e-útdíj bevezetése kapcsán, de az Európai Bíróság ítéletei is 200 milliárdos egyenlegromlást okozhatnak). Ezért a 2012 decemberében megszavazott költségvetési törvény 2013-ban is (többször) változni fog.