BUX
38287

Juttatások a béren felül - szigorítás után

Az eddigi tapasztalatok szerint a cégeknek, illetve a munkavállalóknak viszonylag szűk körét érinti érzékenyen az adómentesen adható béren kívüli juttatások januári szigorítása.

NAPI Online, 2006. március 21. kedd, 07:40

Piaci tapasztalatok szerint a cafeteria-rendszert alkalmazó vállalkozások alkalmazkodtak könnyebben a megváltozott adószabályokhoz, vagyis az évi 400 ezer forintban meghatározott kerethez. A cafeteriában ugyanis jellemzően csak 150-200 ezer forintot tesznek ki munkavállalónként a természetbeni vagy pénzbeli juttatásra költött összegek, amelyek jellemzően éves szinten fixek. A lapunk által megkérdezett cégek profiltól függően emelték ki a jogszabály-szigorítás jó és kevésbé jó elemeit: a lapkiadónak a magas szintű továbbképzésre eső adó miatt fáj a feje, máshol a különböző egészségügyi juttatások nem férnek bele a keretbe.

Jellemzően azoknál a cégeknél nem okozott gondot a természetbeni juttatások szigorítása, amelyek cafeteria-rendszert alkalmaznak. Csak akkor változtatnak a juttatási rendszeren a cégek, ha nagy összegű képzési támogatást vagy egészségpénztári befizetést biztosítanak. Az adómentesen adható béren kívüli juttatások szabályozásának ez évi változtatása eredetileg a menedzseri juttatások adóügyi kiigazítását célozta, hogy a középvezetői réteg ne adómentes természetbeni vagy pénzbeli juttatásként kapja fizetése nagy részét, hanem rendesen adózott jövedelemként. Az adómentes juttatások egy részét ezért évi 400 ezer forintos küszöb alá szorítja a jogszabály január 1-jétől. A limitált körbe tartozik számos, az elmúlt évek tapasztalata alapján igen népszerű juttatási forma, mint az önkéntes egészségbiztosítási és önsegélyező pénztári befizetés, az iskolarendszerű képzés, az üdülési csekk vagy az iskolakezdési támogatás. Az eddigi tapasztalatok mindazonáltal azt mutatják, hogy a cégeknek, illetve a munkavállalóknak viszonylag szűk körét érinti érzékenyen a januári szigorítás - a kabinet őszi terveivel ellentétben nem támogatták a képviselők a juttatási korlátot a bér 15 százalékában is meghatározó kitételt.

A cafeteria-rendszert (juttatási keretrendszer) működtető cégeknél végzett felmérések szerint éves szinten 150-200 ezer forint körül szóródnak a munkavállalónként természetbeni vagy pénzbeli juttatásra költött összegek, amelyek jellemzően éves szinten fixek. A Mercer Human Resource Consulting tapasztalata szerint hetvenből csupán két-három cafeteria-rendszert működtető cégnek okoz majd gondot az idei 400 ezres küszöb. Csupán a jogszabályváltozás miatt nem módosítanak a keretösszegen a cégek, a munkavállalóknak a megadott juttatási lehetőségekből úgy kell válogatniuk, hogy azok akkor is beleférjenek a megadott költségkeretbe, ha esetleg adóvonzatuk keletkezik. Ez utóbbi juttatásfajtákat viszont jellemzően nem választják a munkavállalók, legfeljebb a magas jövedelmi kategóriába tartozó vezető beosztású alkalmazottak. A cafeteria-rendszerben a munkaadó és a munkavállaló állapodik meg egy juttatási csomagról, amelynek egyes elemei tartozhatnak a béren kívül adómentesen adható körbe is.
Ahol mégis fejtörést okozhat majd a küszöb beállítása, az az egészségpénztári és önsegélyező pénztári juttatás a magasabb fizetési kategóriákban rendelkezőknél - amennyiben a bér arányában van meghatározva a hozzájárulás -, valamint az iskolarendszerű oktatás finanszírozása. Az előbbi esetben könnyen előfordulhat, hogy ez az összeg önmagában kitölti az éves keret meghatározó részét - mondta a NAPI Gazdaságnak Németh Ildikó, a Hay Group munkatársa. A pénztári juttatások terén így elképzelhető egyfajta átrendeződés az egészségpénztári befizetésektől az önkéntes nyugdíjpénztári juttatások irányába, amelyek korlátlanul adhatók adómentesen - jegyezte meg Horváthné Szabó Bea, a PricewaterhouseCoopers szakértője. Ez megegyezik a pénzügyi kormányzat azon szándékával, hogy a fitneszjuttatásokat ne adómentesen kapják a munkavállalók az egészségpénztárak erre is kiterjedő kínálata révén.
Az iskolarendszerű képzés a legnagyobb érvágás ebben a történetben, mivel egy-egy másoddiploma évente minimum 300-400 ezer forintot emészt fel, de egy MBA-képzés akár 4-5 millió forintba is kerülhet. Amennyiben a tanulmányi szerződésben szereplő képzés már tavaly megkezdődött, még nem vonatkozik rá az új szabály, csak a 2006-ban kezdődöttekre. Horváthné Szabó Bea szerint viszont ha egy drága képzést felvállal a munkáltató, akkor annak adóvonzata már nem riasztja őt el attól, de döntő fontosságú a kérdésben, hogy mennyire ragaszkodik a munkáltató a szóban forgó munkavállalóhoz. Alternatív lehetőséget jelent ugyanakkor a nyelvtanfolyam, ami korlátlan mértékben adómentesen finanszírozható. A Human Matrix számos olyan cégről tud, amely a 400 ezer forintos összeghatár miatt dolgozta át a béren kívüli juttatási politikáját - jellemzően az iskolai rendszerű képzési költségek miatt, az egyéb címen adott juttatások ritkán közelítik meg a határértéket - mondta lapunknak Sipos Barbara, a cég tanácsadója. A juttatási rendszereket mindazonáltal valószínűleg átszabja némileg a 400 ezres szabály bevezetése, mivel a meghatározott juttatási körrel kapcsolatban mindenképpen részletes nyilvántartást kell vezetniük a cégeknek, akkor is, ha nem alkalmazzák az adott juttatást. Németh Ildikó szerint így - és az adómentesség miatt - a táesaságok egyre inkább törekszenek arra, hogy a 400 ezres körbe tartozó juttatások bekerüljenek a cafeteria-csomagba is.

A természetbeni juttatások a bértárgyalás részét képezik, így érdemes az arra vonatkozó szabályozásokat úgy változtatni, hogy a már megszületett alkut ne befolyásolják. Az értékhatár viszonylag magas és megmaradt a választás lehetősége is, így ez most nem jelentett problémát - hangsúlyozza Hérai Katalin, a NEXON tanácsadója. Az adminisztráció is többletmunkával járhat a nagyobb cégeknél, mivel a juttatásokra vonatkozó információk sokszor elszórtan vannak jelen náluk. A kevés alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások vélhetően nem foglalkoznak majd a rendszeres adminisztrációval, a határt úgysem lépik át, ellenőrzés esetén pedig összedobják a kimutatást.