Az előző ülés után kiadott közlemény szövege alapján is számítani lehetett a döntésre, továbbá Palotai Dániel, MNB ügyvezető igazgató múlt heti nyilatkozatában is megjegyezte, hogy nincs szükség változtatásra az irányadó rátát illetően - kommentált Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. elemzője.

Az inflációs folyamatok továbbra is nyomottak, melyek a laza monetáris politika fenntartását támogatják. Decemberben 0,9 százalékon állt az inflációs mutató éves alapon, miközben a tavalyi év egészében 0,1 százalékkal mérséklődött átlagosan a fogyasztói árindex. Az idei évben sem számítunk jelentős gyorsulásra, várakozásaink szerint 2016-ban sem sikerül elérni a jegybanki 3 százalékos célt, átlagosan 1,3 százalék lehet idén az infláció Magyarországon.

A jegybank jelenlegi kommunikációja szerint a teljes előrejelzési időhorizonton, azaz 2017 végéig változatlan maradhat a jelenlegi alapkamat. Ráadásul Palotai szerint akár még ennél tovább is a tartás mellett dönthet az MT (2018 első negyedév vége).

Az Erste alapforgatókönyve változatlan kamatszinttel számol legalább 2017 első negyedévéig. Ugyanakkor alternatív szcenárióként nem zárják ki egy újabb lazítási ciklus indítását, legkorábban idén a második negyedévben. Ezt támogathatja a csökkenő olajár, illetve az Európai Központi Bank (ECB) további lazító intézkedésekről dönthet márciusban. A márciusi felülvizsgált Inflációs jelentéssel párhuzamosan a jegybank kommunikációja is megváltozhat.

Az MNB az alapkamatot igen hosszú ideig alacsonyan kívánja tartani, amit támogat, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem tűnik valószínűnek, valamint a gazdaság teljesítményét figyelembe véve - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A tartást az ECB további mennyiségi monetáris lazítása, a - Fed várható, de egyre csökkenő valószínűségű kamatemelése kivételével - továbbra is igen támogató nemzetközi monetáris kondíciók, a külső sérülékenység meredek csökkenése, az MNB önfinanszírozási programja és hazánk kockázati megítélésének várható további javulása, valamint az idén várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják. Így 2017 közepéig nem számítunk a kamatok változására, azonban 2017 második felétől - bár egyre kisebb valószínűséggel - nem zárható ki fokozatos kamatemelés. Így 2017 végére 2 százalékrra emelkedhet az alapkamat, de növekvő lefelé mutató kockázatokra számítunk, emiatt a közeljövőben csökkenthetjük a kamatok várható alakulásával kapcsolatos előrejelzésünket - fogalmazott a szakértő.

Az alapkamat mértéke egyre kisebb szerepet játszik a gyakorlatban, a jegybank elsősorban a monetáris eszköztár átalakításával kíván fellépni a továbbiakban is, ahogy ezt a január 12-én bejelentett önfinanszírozási program harmadik fázisában láthattuk. Rövid távon továbbra is a nem konvencionális eszközök juthatnak főszerephez, további kamatvágást több okból is elkerülheti a jegybank - véli Kiss Mónika, az Equilor Zrt. vezető elemzője..

Az inflációs kilátások korrigálása ellenére nem várható, hogy a jegybank kamatvágással lépjen fel az infláció élénkítésének érdekében. A kamatmódosítással ugyanis a magyar irányadó kamatszint megközelítené az év végére várhatóan 1 százalékra emelkedő amerikai kamatszintet, ahol az amerikai állampapírok árazása sokkal attraktívabbnak bizonyul a magyarral szemben, miközben a jegybankok (a gazdaságok eltérő ciklusa miatt) egymástól széttartó monetáris politikát folytatnak - mondta az elemző.

Így az MNB vélhetően kivár a márciusi inflációs jelentésig, valamint az ECB szintén márciusi kamatdöntő üléséig. Amennyiben az eurózóna jegybankja további monetáris lazító intézkedéseket jelent be, valamint az olaj árában nem következik be jelentős visszapattanás, úgy az MNB számára is nagyobb tér nyílik a nem konvencionális eszközökkel történő lazításra. Ha pedig a hitelminősítők befektetésre ajánlott kategóriába emelik Magyarországot és ezzel párhuzamosan a lengyel jegybank is 1 százalékra csökkentené irányadó kamatszintjét, a helyzetet újra kellene értékelnie az MT-nek.

A következő hetekben a nemzetközi piaci hangulat mellett meghatározó lehet a magyar kamat szempontjából, hogy milyen lépéseket tesz az ECB és a amerikai Fed. A tartást indokolta az olaj árának csökkenése, amely az üzemanyagárakon keresztül visszafogja az inflációt - véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember szerint elképzelhető a következő hónapokban egy mérsékelt kamatcsökkentés, ám május előtt erre nem valószínű, hogy sor kerül. Az államadósság finanszírozása ugyanis az év első részében kicsit nehezebb, és a jegybankárok feltehetően nem kockáztatják, hogy egy csökkentés miatt eladási hullám alakuljon ki a piacon.

Az MNB friss indoklása megerősíti, hogy a laza monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, és arra is utal, hogy szükség esetén a meglévő nem konvencionális eszköztár alkalmazásával hajthatnak végre további monetáris lazítást - fogalmazott Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.

Úgy látja, hogy alapesetben az irányadó ráta legalább egy évig 1,35 százalék marad, szükség esetén a nem-konvencionális eszköztár finomhangolásával gyakorolhat hatást az MNB a hozamgörbe hosszú végére.