BUX
38657

Káosszal indulhat a jövő év a kórházakban

Fél évvel a térségi rendszerre való átállás után megszületett és január elsejétől hatályossá is válik Budapest és Pest megye sürgősségi ügyeleti beosztása, amely első ránézésre jó néhány kérdést fölvet. Mint kiderül, az új ügyeleti rendszerből eltűntek a budapesti detoxikálók - eddig a Dél-Pesti Kórház és a Péterfy ágyain józanodhattak a mértéktelen italozás miatt ellátásra szoruló páciensek - helyettük ezentúl a sürgősségi centrumokba irányítják az alkoholmámorba zuhantakat.

Szepesi Anita, 2012. december 22. szombat, 08:35

Hogy a sürgősségi osztályok miként oldják meg, hogy a netán agresszív, fékezhetetlen, vagy akár csak tévelygő, kontrollt vesztett, esetleg öntudatlan páciensek ne teremtsenek elviselhetetlen környezetet a többi, ott várakozó beteg számára, illetve kezelhetetlen helyzetet az ott dolgozó, nem erre felkészült ápolószemélyzet számára - még nem lehet tudni. Az agresszív részegekkel a detoxikálók jellemzően nem ötven kilós nővérekből álló személyzete már megfelelő gyakorlatot szerzett. Kérdés, hogy az amúgy váratlan helyzetek kezelésre szakosodott sürgősségiek uralni tudják-e majd, ha az egészségügyi vészhelyzettel, vagy vészhelyzetekkel párhuzamosan aktív fázisban lévő részegekkel is hadakozniuk kel

Mélyen elgondolkodtató, hogy vajon egy kétmilliós városban valóban luxus-e az effajta speciális intézmények, azaz a detoxikálók üzemeltetése. Mindemellett az sem egészen világos még, hogy az öntudatlan állapotú páciensekről az utcán ki és hogyan fogja eldönteni, hogy vajon csupán az alkoholtól, vagy a drogoktól, esetleg a kettő kombinációjától estek-e delíriumba. A drogos ügyelet ugyanis más intézmény hálózatra szerveződik.

Komoly problémákat rejthet az ügyeleti szervezés területi rendszere. A Semmelweis terv alapeleme volt az ellátás egymástól elkülönített, a közigazgatási területekkel sem egyező térségek kialakítása. Elvileg tehát az ellátás napközben, munkaidőben térségi elvek alapján szerveződik, de ha leszáll az éj, az egymással sok szálon összefüggő három központi térség jelentősen átalakul.

Ügyeleti időben a mintegy 4,4 milliós központi régióhoz tartozó megyei területek ügyeleti ellátása már a helyi kórházakhoz tartozik, az így megcsonkult három központi térség mintegy 3 millió lakosának az ügyeleti ellátása viszont 4 régióra, valamint további alrégiókra bomlik. A kialakuló rendszer egyszerűnek nem mondható, ráadásul a napi végrehajtás is komoly nehézségekkel járhat.

Melyik ügyelethez tartozik, ha többféle betegsége is van?

A nehézségeket két tényező okozza. Egyfelől nem világos, hogy mi történik azzal az ügyeleti ellátásra szorulóval, akinek egyszerre több betegsége is van, és betegségenként eltérő illetékes kórházhoz kellene fordulnia az ügyeleti beosztás szerint. Másfelől az sem látható, hogy mi történik akkor, ha a kórházak a saját alapfeladataik, nappali területi ellátási kötelezettségeik teljesítése közepette kifutnak a kapacitásaikból és nem marad, vagy nem elég kapacitás marad az ügyeleti feladatokra. Az ügyeleti rendszer áttekintéséhez kellő szakértelem, és némi egészségügyi jártasság, valamit város-ismeret szükséges, azt pedig majd a gyakorlat mutatja meg, hogy maguk a betegek - akik korábban ügyeletben a saját helyi kórházaikat keresték fel - hogy találnak el a megfelelő helyre. Jelenleg az sem világos, hogy a járási rendszerre való áttérés miatt kényszerűen átalakuló, igen gyakran külsős óraadó munkatársakat foglalkoztató kistérségi háziorvosi ügyeletek és a budapesti ügyeletek hogyan csatlakoznak a rendszerhez. A perifériás területek romló ellátása mindazonáltal egyértelműnek tűnik.

Miért veszélyes magánszolgáltatókra alapozni az ügyeleti CT/MR vizsgálatokat?

Figyelemre méltó az új rendszerben, hogy az alapvetően tervezhetetlen volumenű ügyeleti ellátásban a sürgősségi CT/MR diagnosztikát olyan magánszolgáltatókra bízták, akik felülről korlátos OEP finanszírozással végzik ezt a tevékenységet. Úgy tűnik, mintha az államosított egészségügyi rendszerben nem lenne az ügyeleti ellátáshoz elégséges állami fenntartású CT/MR kapacitás.

Pedig éppen a kiszámíthatatlanság miatt célszerűbb lenne a sürgősségi képalkotói diagnosztikát állami kézben tartani a volumenkorlátolt magánvállalkozások bevonása helyett. A nyereségérdekelten működő szolgáltatók ugyanis az engedélyezett aktuális havi finanszírozás (TVK) elfogytával - különösen a hónap utolsó harmadában - kényszerhelyzetbe kerülhetnek az ügyeletben: vagy a saját kárukra is elvégzik a vizsgálatokat, vagy a beteg nem jut hozzá a megfelelő diagnosztikához.