Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Ahogy minden évben, úgy a munkaügyi hatóság idén is ellenőrizte a cégeket. A januártól júniusig tartó időszakban összesen 11 042 munkáltató került a látókörükbe, melyek 68 százalékánál találtak valamiféle szabálytalanságot. Amennyiben az érintett munkavállalókat nézzük, úgy az 57 935 fő 65 százalékánál voltak gondok.
Az idei első félévben is számtalan szabálytalanságot találtak az ellenőrök, ezek megoszlása itt látható:
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Mint látható a feketefoglalkoztatás még mindig viszonylag általános jelenség, a cégek sokszor "elfelejtik" bejelenteni a dolgozóikat, majd, amikor ez kiderül, különböző kifogásokhoz fordulnak. Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglalója szerint ilyen az "adminisztrációs hiba", a "könyvelő mulasztása", a "próbamunka", és az "első munkanap"is.
Jellemző az is, hogy akik viszonylag nehezebben megközelíthető helyen dolgoztatnak, legyen szó például építőipari, vagy vagyonvédelmi cégekről bíznak az ellenőrzések elmaradásában, így pedig tudatosan nem jelentik be a munkavállalóikat. A hatóság megjegyzi azt is, hogy az utóbbi években már nemigen jellemző a harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása.
A rossz hír, hogy szinte az összes ellenőrzött ágazatban nőtt a feketén foglalkoztatottak aránya, az egyetlen kivételt a kereskedelem jelentette. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy ez a szektor az építőipar, a vagyonvédelem és a vendéglátás mellett ne legyen a leginkább érintett iparág.
Sokan csalnak még a munka- és pihenőidővel, illetve sértik meg a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat; a hatóság összesen 12 815 ilyen problémával érintett munkavállalót talált. Az ilyen típusú jogsértések főképp a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén jellemzőek, míg a leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya. Sok olyan esettel is találkoztak az ellenőrök, amikor nem határozták meg a kezdő és befejező időpontját a munkaidőnek, ami például a munkabér kifizetésénél is okozhat problémákat. Gyakori gond volt az is, hogy a megengedettnél többet dolgoztatták a munkaerőt a cégek, miközben az előírt pihenőidőt sem adták meg nekik.
A munkabérrel viszont - még ha kevéssel is, de - a korábbihoz képest kevesebben csaltak az idei első félévi ellenőrzések során. Az összesen 6457 érintett dolgozónál előfordult, hogy késve kapta meg a fizetését, nem kapta meg a pótlékokat, illetve, hogy nem megfelelően számolta el a cég a munkabért.
Rossz hír viszont, hogy a szabadságolásokkal érintett szabálysértések száma jelentősen megugrott: amíg egy évvel ezelőtt 1406 főt érintettek, addig idén már 5909 főt. A két leggyakoribb eset: hiába szerepel a nyilvántartásban "kiírt" szabadság, a munkavállaló dolgozik, illetve, hogy hiába írja elő a törvény, nem adják meg nekik a legalább tizennégy nap egybefüggő szabadságot.
Mindezek miatt pedig persze bírságokat és egyéb figyelmeztetéseket is kiszabott a hatóság, ezek eloszlása itt látható:
Munkaügyi bírságot összesen 125,7 millió forint értékben szabtak ki a hatóságok, 1531 figyelmeztetési határozatot, 1429 szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó kötelezést, míg 2878 esetben szabálytalanságot megállapító határozatot hoztak. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az érdemi döntések 90 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor megjegyzi a hatóság, hogy a kkv-k támogatására bevezetett új szabályok, miszerint első alkalommal nem büntetik őket, nem tartják vissza őket a szabálytalanságoktól, sőt. "A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok megtakarításával" - olvasható a hatósági összefoglalóban.
