Augusztusban a várakozásoknál is mélyebbre csökkent az infláció - köszönhetően a rezsicsökkentésnek: a KSH adatai szerint 1,3 százalékra mérséklődött a 12 havi drágulás üteme az előző havi 1,8 százalékról. Ráadásul a novemberi újabb rezsicsökkentéseknek következtében a drágulás üteme tovább lassulhat. A Reuters augusztusi elemző felmérése szerint a piaci elemzők az adatok közzététele előtt az idei 2 százalék után 2013-ra 2,8 százalékos átlagos inflációt vártak 2014-re.

Ezeket a prognózisokat az élet várhatóan fölülírja: Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, arra számít, hogy a következő időszakban lesznek ennél is alacsonyabb adatok is, szerinte olyan hónap is lehet, amikor 1 százalék alatt lesz a drágulás mértéke. Török  idén az év egészére 1,8 százalékos, jövőre pedig 2 százalékos átlagos pénzromlásra számít. Az elemző szerint az inflációs folyamatok a további kamatcsökkentés irányába mutatnak. Úgy véli, az év végére legalább 3,5 százalékos szintre mérsékli az MNB monetáris tanácsa az alapkamatot.

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint az idén 1,9, jövőre 1,7 százalék lehet az átlagos infláció. A szakértő arra számít, hogy a monetáris tanács a nemrég bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben, szüneteket tartva csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,5 százalék alatti alapkamat elérésére nem lát esélyt.

A januári évenkénti nyugdíjemeléseket a nyugdíjtörvény az infláció várható mértékéhez köti: idén januárban 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ugyanis a 2013-as költségvetés eredetileg ekkora pénzromlással számolt - ezt követően lépett a kormány a rezsicsökkentések útjára, így szakad a mélybe az infláció. A többszöri rezsicsökkentés révén az pénzromlás üteme így az idén két százalék alá is csökkenhet, ami éves átlagban 3 százalék feletti reálnyugdíj-emelkedést jelent, ami nem rossz egy olyan évben, amikor a magyar gazdaság stagnálás közeli fél százalékos növekedést produkál.

A reálnyugdíjemelés ugyanakkor politikai szempontból nem a legjobb időzítéssel érkezett legalábbis a kormány és a közelgő választásokra figyelemmel. A nyugdíjtörvények világosan fogalmaznak:  a januári nyugdíjemelés a költségvetésben tervezett egész éves inflációval lehet egyenértékű. A mostani elemzői prognózisokat látva, így a januári nyugdíjemelés nem lehet magasabb két százaléknál - ez a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését, ám sokkal többre nem elegendő. Ráadásul hiába az alacsony inflációs környezet, az inflációs érzet ennél jóval magasabb. A nyugdíjak egy százalékos emelése mintegy 35 milliárd forintos kiadással, a két százalék körüli emelés pedig 70 milliárd forintból kigazdálkodható, ami nem megterhelő az államháztartás számára.

Nyugdíjak változása
201020112012
Ellátásban részesülők száma, ezer fő2937,12900,72889,7
A kifizetett összeg (milliárd forint)3043,83177,73349,7
Átlagos nyugdíj (forint)863619129296600
Átlagos nyugdíj változása (százalék)3,65,75,8
Nyugdíjak reálértékének változása (százalék)-1,900,2
Forrás: KSH