A diktatúrák ragályosan terjednek és sokszor csendben, feltűnés nélkül alakulnak ki - adja meg cikke felütését Simonyi András, Magyarország volt amerikai nagykövete, jelenleg a Center for Transatlantic Relations igazgatója a washingtoni The Hill politikai portálon megjelent cikkében. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki valaha Kelet-Európa liberális fenegyereke volt, szerelembe esett Vlagyimir Putyin orosz államfővel - folytatódik a szöveg.

Ezzel nem is lenne baj, ha nem jelentené azt, hogy elfogadja Putyin antidemokratikus, Nyugat-, Európa- és Amerika-ellenes világlátását. Orbán keményen dolgozik azon, hogy Magyarországot - a régió egykoron legliberálisabb, leginkább Nyugat-barát országát - illiberális állammá tegye.

A legjobb családokban is előfordul, hogy a gyermekek eltévelyednek. Ez történt Magyarországgal, a nyugati államközösség tagjával is. Hányszor hallunk olyan gyerekekről, akik mások akarnak lenni, mint a szüleik, ám azok mégsem hagyják magukra őket. A fegyelmező eszközök és az érvelés vegyítésével igyekeznek rávezetni csemetéiket arra, hogy megértsék: az ő szeretetüknél nem kaphatnak többet másoktól.

Atyai eligazítás

Magyarországot sem szabad magára hagyni és Orbánnak szüksége van egy kevés szigorú szülői szeretetre - véli Simonyi. Ezután összefoglalja mi történik Magyarországon. Az ország visszafordul az 1989-ben elhagyott egypártrendszer felé, illiberális elemekkel, államkapitalizmussal, tágra nyitva a kapukat a korrupció előtt. A demokratikus intézményeket kiürítették, a civil szerveződéseket korlátozzák, oligarchikus rendszert vezetnek be, a törvényeket eltorzítják annak érdekében, hogy egy párt hatalmának hosszú távú fenntartását biztosítsák.

Orbán pártja és az állam megkérdőjelezhetetlen vezetője, utánozva Putyin Oroszországát. Az ellenzéknek nem volt esélye az idei választásokon, mivel az amúgy is gyenge párokat inkorrekt versenyre késztették az 2010 után kreált szabályok. És ez egy NATO- és EU-tagállamban történik meg.

Nagy a csábítás, hogy demokrácia nehézségeit az illiberális modell bevezetésével próbálják gyógyítani, ám ez csak felfedi azokat a személyes ambíciókat, amelyek célja az ellenőrizetlen hatalom kiépítése. Magyarország ma már példa arra, hogy a demokrácia fennmaradását Európában sem lehet magától értetődőnek tekinteni.

Figyelmeztetés

Orbán nagyot téved, ha azt hiszi, hogy országa nyertese lehet a Nyugat és a Kelet ellentétének, akárcsak Ausztria a hidegháború idején. Az USA végül felismerte, mi a tét, ami kiderült Bill Clinton volt államfő, Barack Obama elnök megjegyzéseiből, majd a külügyminisztérium egyik államtitkárának üzenetéből és végül a korrupt magyar tisztviselők kitiltásából. Az EU egyelőre késlekedik követni ezt az utat - sokkal több várható el ezen a téren Németországtól.

Orbán Viktornak megvan a lehetősége arra, hogy hátat fordítson jelenlegi politikájának. Bár azt nem várhatjuk tőle, hogy olyan nyugati értelemben vett liberális legyen, mint amilyen 20 éve volt, ám országa alapvető érdekeit azért felismerheti. Visszafordulhat vagy folytathatja útját abba a zsákutcába, ahova bement. Ha az utóbbit választja, akkor súlyos gondokat fog okozni Magyarországnak, a kelet-közép-európai régiónak és az atlanti közösségnek.

Végül úgy járhat, mint sokan mások előtte, akik az autoritáriánus hatalomgyakorlás útjára léptek. A magyarok, ahogy azt a történelmük során bizonyították, megmozdulhatnak, dühödten a hatalom ellen fordulhatnak. A múlt heti több tízezres tüntetés az internetadó ellen a világsajtó címlapjaira került. Ez a megmozdulás figyelmeztetés volt - véli Simonyi.

Észhez térhet-e a magyar kormányfő? Rajta múlik. Egyelőre - zárul a cikk.