BUX
39999

Kész a kamatemelésre az MNB!

A monetáris tanács júliusban egyhangúlag döntött az alapráta tartásáról, továbbá jelezte, hogy a kockázati felárak tartós megemelkedése esetén kész a kamatemelésre.

NAPI, 2010. augusztus 11. szerda, 14:25

A július 19-ei kamatdöntő ülésen a jegybank monetáris tanácsának mind a hét tagja támogatta az alapráta 5,25 százalékon tartásáról szóló javaslatot - derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az IMF- és EU-hitelmegállapodás felülvizsgálatának elhalasztása kedvezőtlenül hat Magyarország kockázati megítélésére, ugyanakkor a tendencia tartósságának megítéléséhez több időre van szükség. A piaci hangulat érdemi megváltozásához a kormányzat költségvetési konszolidáció melletti korábbi elkötelezettségének kinyilvánításán túl a költségvetési hiány tartós csökkentésére, a gazdaság növekedési potenciáljának javítására irányuló intézkedésekre, valamint a nemzetközi intézményekkel való partneri kapcsolat javítására van szükség. A tanács a forintárfolyam túlzott ingadozásának megakadályozása érdekében úgy döntött, hogy a jegybank folytatja az EU-források piacra vezetésének gyakorlatát.

A testület jelezte: a kockázati felárak tartós megemelkedése esetén kész a monetáris kondíciók irányadó kamat emelésével történő szigorítására.

A tanácstagok többsége úgy látta, hogy a nemzetközi hitelmegállapodással kapcsolatos tárgyalássorozat elhalasztását megelőzően a makrogazdasági folyamatok a májusi alappályának megfelelően alakultak, és az inflációs kilátások nem változtak érdemben.

Egyes tanácstagok szerint a piaci szolgáltatások inflációjának tendenciaszerű mérséklődése az inflációs perzisztencia megtörését jelezheti, és ezt a folyamatot segítheti előretekintve a háztartások svájci frank erősödésével párhuzamosan csökkenő rendelkezésre álló jövedelme.

Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy a májusi inflációs jelentés publikációja óta a forint árfolyamgyengülése miatt az inflációs pálya felfelé mozdulhatott el, és a gazdaságpolitikai lépések körüli bizonytalanság is inkább a magasabb infláció kialakulásának kockázatait növeli.

A tanácstagok megítélése szerint az országkockázat hétvégi emelkedése a makrogazdasági kilátásokat is érdemben befolyásolhatja. Az árfolyam tartós leértékelődése az inflációs jelentésben szereplő alapfeltevések változásán keresztül a korábban vártnál lényegesen magasabb, az inflációs célt is meghaladó inflációt vetít előre, még akkor is, ha a keresleti kondíciók tartósan visszafogottak maradnak. Egyes tanácstagok szerint a tendencia folytatódása a pénzügyi stabilitásra is kedvezőtlenül hathat.

A tanács tagjai egyetértettek abban a kérdésben, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás hiányában az ország finanszírozási mozgástere is szűkülhet.

A kamatpolitikai kérdések vitája során a tanácstagok meghatározó többsége kivárás melletti álláspontot képviselt, mert a hitel felülvizsgálat elhalasztás piaci fogadtatásának megítéléséhez több időre van szükség. Ez alapján lehet majd a jövőben megítélni azt, hogy az országkockázati felár tartósan milyen mértékben változik, illetve az inflációs pályát befolyásoló tényezők miképp alakulnak.

Többen kiemelték azt, hogy egy elhamarkodott jegybanki lépés a kedvezőtlen piaci hangulatot tovább ronthatná, és egy esetleges kamatemelésből a piaci szereplők indokolatlanul a költségvetési helyzettel, vagy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos bennfentes jegybanki információkra következtethetnének. Többen úgy érveltek, hogy a kormány fokozatosan felmérheti az ország valós helyzetét, és a piaci reakciókat figyelembe véve újabb intézkedési terveket fogalmazhat meg, ami megfordíthatja a piaci megítélés kedvezőtlen tendenciáit; ezért egyelőre indokolt lehet kiváró monetáris politikai álláspontra helyezkedni.