Kész a középtávú logisztikai stratégia vitaanyaga

Évi mintegy 12 milliárd forintot költene logisztikai célú kiadásokra a kormány 2014-2020 közötti időszakot felölelő középtávú logisztikai stratégiája (kls), ennek 75-80 százalékát infrastuktúra-fejlesztésre.
NAPI, 2013. május 28. kedd, 12:36

A vitaanyag harmadik verziója szerint a kls elkészítésének elsődleges célja egy olyan, a Kormány és a szakma által elfogadott, a kapcsolódó stratégiákkal (Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Fejlesztés 2020, Új Széchenyi Terv) és a nemzetközi elvárásokkal is összhangot mutató, a logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő stratégiai terv létrehozása, amely megvalósítása esetén érdemben hozzájárulhat a foglalkoztatás és a beruházások bővüléséhez, Magyarország versenyképességének javításához. Nem mellékes cél, hogy a kls hozzájárulhat a logisztikai ágazat nemzetgazdasági súlyának megfelelő megjelenéséhez a 2014-20-as uniós tervezési periódusban, hatékonyan érvényesítve az ágazatnak tulajdonítható pozitív nemzetgazdasági hatásokat.

A stratégia négy stratégiai pillért azonosít a logisztikai ágazat legfontosabb termelési tényezőiként, ezek:

  • szakértelem,
  • infrastruktúra,
  • kapcsolatrendszer és
  • K+F+I.

Ezt kiegészítve, két terület, a közlekedési és a hírközlési hálózati infrastruktúra, horizontális tényezőként (azaz szintén pillérként) jelenik meg. Ezen hálózatok rendelkezésre állása meghatározó jelentőségű a logisztikai stratégia sikerességét illetően, ám a logisztikai ágazat szempontjából mindkettő olyan külső tényezőnek tekintendő, amelyet más szakpolitikák határoznak meg. Ennek megfelelően a kls a közlekedési és szélessávú hálózatok fejlesztését elemzi, de az ezzel kapcsolatos célok és intézkedések nem a stratégiai célok és eszközök között jelennek meg, hanem az érintett szakpolitikai területtel szemben megfogalmazott elvárásként egy külön alfejezetben.

A stratégia az alábbi fő eszközcsoportok és az azon belüli eszközök alkalmazását javasolja a kitűzött célok elérése érdekében:

  • A logisztika szempontjából releváns közigazgatási szolgáltatások fejlesztése

- vámszabályozás egyszerűsítése
- a vállalkozók logisztikai igényeihez alkalmazkodó e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése
- a kereskedelemfejlesztési program logisztikai alprogramjának kidolgozása a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal együttműködve
- logisztikai országmarketing-program kidolgozása

  • Logisztikai oktatás korszerűsítése

- nemzetközi gyakorlatnak megfelelő logisztikai szakemberképzés feltételeinek javítása
- gyakorlati képzés erősítése
- a hazai KKV-szektor számára képzési program kidolgozása
- a logisztikai képzési kínálat és vállalati kereslet illeszkedésének rendszeres vizsgálata (skill gap analysis)

  • Számbavételi és monitoring-rendszerek kiépítése

- átfogó logisztikai statisztikai számbavételi rendszer fejlesztése a hazai és az EU-s elvárások alapján
- áruáramlási monitoring- rendszer kidolgozásának támogatása
- egységes logisztikai szolgáltatói adatbázis létrehozása
- egységes logisztikai szolgáltatói minősítési keretrendszer létrehozása

  • Hálózatosodás és együttműködés elősegítése a logisztikai szektorban

- a logisztikai vállalkozások közötti komplementer együttműködés támogatása
- logisztikai KKV-k nemzetköziesedésének támogatása, regionális hálózataik kialakításának elősegítése

  • Logisztikai K+F+I támogatása

- nemzetközi innovatív követendő gyakorlatok adaptálásának támogatása
- a K+F+I, az oktatási és az üzleti szféra együttműködésének elősegítése a folyamat- és szervezet innovációs logisztikai kutatások támogatása és gyakorlati alkalmazása
- rendszeres empirikus kutatások alapján éves jelentések, szakpolitikai ajánlások készítése a hazai logisztikai szektorról

  • Logisztikai infrastruktúra-fejlesztés támogatása

- kerítésen kívüli logisztikai fejlesztések ösztönzése
- kerítésen belüli logisztikai fejlesztésének ösztönzése

  • Logisztikai tevékenység fenntarthatóságának biztosítása

- zöld logisztikai fejlesztések
- inverz logisztikai fejlesztések
- city logisztikai fejlesztések

Az indikatív pénzügyi számítások alapján a stratégia megvalósításának éves költsége a 2014-2020-as periódusban mintegy 12 milliárd forintra rúgnak évente. Előzetes becslések alapján a többi eszközcsoportra évente néhány (tíz)millió forint jutna, a zöld logisztikai fejlesztések támogatására már évi százmillió a terv, míg a kerítésen kívüli logisztikai fejlesztések ösztönzésére 4,5, a kerítésen belüli logisztikai fejlesztésének ösztönzésére 5 milliárd forintot szánnak majd évente. Ez azt jelenti, hogy az éves keret 75-80 százalékát a logisztikai-releváns infrastruktúra-fejlesztések tehetik ki a kls szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK