BUX
38616

Két szűk esztendő vár a magyar gazdaságra

A vártnál jóval magasabb tavalyi adat után a magyar gazdaság növekedése két százalékra lassul a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. A részsikerek ellenére nem sikerült felzárkózó pályára állni. A növekedési mélypontot várhatóan 2016-ra éri el a gazdaság, 1,7 százalékkal.

Papp Zsolt, 2015. március 23. hétfő, 11:17

A magyar gazdaság 2014-ben minden előrejelzést fölülteljesített, ám nem került felzárkózó pályára a régió többi országaihoz mérve. A magas dinamika jellemzően átmeneti tényezőknek köszönhető. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzői nem várnak érdemi fordulatra a kormány gazdaságpolitikájában sem. Idén a fogyasztás átmenetileg nőhet a devizahitelek átváltása nyomán, 2015-2016-ban viszont lassul a gazdasági növekedés az uniós pénzek visszaesése, így a beruházások csökkenése miatt.

Magyarország fokozatos felminősítése várható a következő hónapokban - a kockázatok ugyanis lassan csökkennek. Nem számítunk gyors és látványos változásra. 2015-ben tovább folytatódik a piacgazdaságot leépítő modell építése, amelynek célja egyes gazdasági csoportok jövedelempozíciói javítása, a kormányzati munka színvonala az M1 szintjére csökkent - jelentette ki Vértes András, a GKI elnöke a cég legújabb gazdasági előrejelzését ismertetve.

A prognózis szerint a külső környezet kedvező lesz, az olajárak tartósan 60 dolláron maradnak, majd lassú áremelkedés várható 2016-tól. Sok a politikai kockázat (orosz-ukrán helyzet, görög válság, Iszlám Állam). Ha a politikai kockázatok nem nőnek, úgy az EU gazdasági növekedése gyorsulhat 2015-ben. Németország újra 1,5 százalékos növekedést produkálhat. A Fed az év közepétől elindítja - kis lépésekben és szünetekkel - a dollárkamatok emelésének, az ECB folytatódja a kötvényvásárlási programot - vagyis elválik a két devizacentrum monetáris politikája.

A fogyasztás húzza a növekedést

Magyarországon a fogyasztói bizalom ötödik hónapja enyhén, de fokozatosan csökken - más tényezők ezt a trendet megváltoztatják, például a devizahitelek átváltásából származó jövedelemtöbblet. Sikeres volt a túlzottdeficit-eljárás elkerülésében a kormány, és a kamatcsökkentés is egyértelmű siker - mondta Vértes. Részeredményeket hoztak a rugalmasabb munkaerőpiaccal kapcsolatos intézkedések, az apró megszorításokra épülő költségvetési politika és a áfa-területen elért fehéredést is ide sorolja a GKI.

A magyar potenciális növekedés így 0,5 százalékról, 1-1,5 százalékra emelkedett, ám ez még mindig kevés a régióhoz való felzárkózáshoz. A kutatók szerint összességében a gazdaságpolitika súlyos kudarcot vallott, mert az elmúlt években is a magyar gazdaság maradt a régió leggyengébben teljesítő országa. Ráadásul a tartós növekedés messze elmarad a tervezett három százaléktól.

Nagyon kedvezőtlen a beruházási klíma, többletberuházás szinte kizárólag az EU-pénzekből származik; működőtőke-beáramlásból vagy megtakarításokból nem keletkezett - makroszinten - új beruházás. Ez a legnagyobb baja a magyar gazdaságnak. Másik probléma az alacsony fogyasztás - az még mindig a 2010-es szinten van -, ami nyolc százalékkal még mindig elmarad a válság előtti szinttől. Az állami beavatkozás, a piaci versenyt torzító intézkedések hatására a magyar gazdaságban a működési mód előreláthatatlan, kialakult a tartós jogbizonytalanság. A vásárlóerő-paritáson mért GDP-t számolva, 2003-ben még nyolc ország volt Magyarország mögött, ma már csak három - ez az előző kormányok közös bűne.

Lassuló pályára kerül a gazdaság

Idén átmeneti fogyasztásnövekedésből származó növekedés lesz, és húz a nettó export is. A lakossági fogyasztás 2,5 százalékkal nőhet reálértékben. A beruházások növekedése nulla százalék körüli szintre esik vissza. Idén sem lesz érdemi áremelkedés - a infláció nulla százalék körül maradhat.

Az ipari termelés növekedése 5 százalékra, az építőiparl három százalékra lassul . A mezőgazdaság várható növekedése az év elején még nem becsülhető - ám két jó év után nem kizárt, hogy rosszabb év lesz, - ezért számolnak kétszázalékos csökkenéssel. Így a tavalyi 3,6 százalék után a GDP dinamikája 2 százalékra csökken, az uniós pénzek kifutása miatt jövőre pedig 1,7 százalékra. Így 2016 lesz a  növekedési mélypont, a pontos mérték a kérdés - mondta Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezetője.

Újabb megszorítás kell

A foglalkoztatás javulása várhatóan lassul, lévén az idei már nem választási év, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalék után idén 7,4 százalék lehet. A költségvetésben a 2,5 százaléknál kisebb deficitre kell törekednie a kormánynak - annak érdekében, hogy az államadósság csökkenő pályán maradjon, illetve az uniós elvárások miatt. Ennek eléréséhez 150 milliárd forintos nettó kiadáscsökkentésre/bevételnövelésre lesz szükség - ami nem megoldhatatlan.

Nem lesz érdemi adócsökkentés

Az államadósság pár tizeddel csökkenhet idén, ám nem került tartós adósságcsökkentési pályára a magyar gazdaság. A napokban beígért adócsökkentések a "Tapolca-hatásnak" tudja be a GKI, a realitásoknak ezek az ígéretek nem felelnek meg. Paks-2 újabb költségvetési terheket jelentenek, szigorodik a hiányelvárás is - e lépésekbe nem férnek bele a beígért adócsökkentések.

A kutatók várakozása szerint az MNB újabb kamatcsökkentési ciklusba kezd kedden, a következő hónapokban 0,3-0,5 százalékponttal mérséklődhet az alapkamat. Ennek hatásra és a Fed-kamatemelések miatt forint gyengülése várható, a GKI éves átlagban 315 forintos euróval számol. Idén még folytatódik a vállalati hitelállomány csökkenése, 2016-ban várható fordulat a hitelezésben. A Standard and Poor's múlt pénteki felminősítése várható lépés volt - hisz mélyen spekulatív szinten tartotta a cég a magyar adósság minősítését - befektetői kategóriába való felminősítés 2015 második felében vagy azután jöhetnek.

Napi.hu