Kétszámjegyű béremelés Magyarországon?

A gyorsított járulékcsökkentés több szempontból is előnyt jelent a foglalkoztatóknak; a bérjárulékok szintje befolyásolja a versenyképességet, másrészt a szociális hozzájárulási adó csökkentésével együtt a százalékos egészségügyi hozzájárulás, továbbá a kifizetők által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is azonos módon mérséklődik majd - hívta fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó. Idén 11 százalékkal nőhet a bruttó kereslet.
Dzindzisz Sztefan, 2017. október 17. kedd, 07:54

A társaság adóigazgatója, H. Nagy Dániel az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra reagált, hogy a nemzetgazdasági miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek a szociális hozzájárulási adó csökkentésére - 22-ről 19,5 százalékra - vonatkozó indítványt. A szakértő hangsúlyozta: a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a kelet-közép-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Magyarországon az úgynevezett adóék - a bérköltség adó- és járuléktartalma - még régiós összehasonlításban is kifejezetten magas, így indokolt a munkáltatói terhek további csökkentése.

Szerinte a tényleges bérteher számításakor továbbra sem szabad elfeledkezni az ugyancsak a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulásról. Felmerült a munkavállókat terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék mérséklése vagy teljes eltörlése is, ami további, érdemi elmozdulást jelentene az élőmunka terheinek csökkentése terén, és pozitívan hatna a munkavállalók bérhelyzetére.

H. Nagy Dániel kommentárjában felidézte, a járulékmérséklési folyamat 2017. január 1-jén kezdődött, amikor a foglalkoztatókat terhelő közteher mértékét 27-ről 22 százalékra csökkentette a kormány. Egy másik, szintén 2016 decemberében törvénybe iktatott módosítás 2018. január 1-jén lépne hatályba, és további, 22-ről 20 százalékra történő járulékcsökkentést irányzott elő. Ehelyett a múlt héten az Országgyűlésnek benyújtott javaslat 2018 januárjától még nagyobb mértékben, 19,5 százalékra csökkentené a vállalkozások szociális hozzájárulásiadó-kötelezettségét, és ezzel az őket terhelő bérköltséget.

A szakértő jelezte, hogy a javaslat hátterében az a vállalás áll, amelyet a kormányzat tavaly novemberben tett az érdekképviseleteknek. Ennek lényege, hogy a szociális hozzájárulási adó további 0,5 százalékpontos csökkentése akkor várható 2018-tól, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset. A törvénymódosítás benyújtásából arra lehet következtetni, hogy ez a feltétel a kormány szerint idén teljesülni fog - fejtette ki kommentárjában a Mazars adóigazgatója.

HOZZÁSZÓLÁSOK