Két nagy táborra szakadtak a médiacégek: az egyik csoport magához tért a válság után, s vagy imét növekvő bevételekről számolhatott be vagy alkalmazkodni tudott a zsugorodott piachoz. A másik csoport azonban továbbra sem talált megoldást az elmúl évek csapásaira, bevételük csökken, miközben kiadásaikat nem tudják ehhez igazítani. Lapunk tetszőlegesen kiválasztott kiadók tavalyi és 2009-es eredményeit vetette össze - a listára print napilapok, hetilapok és rádiók kerültek fel, a televízió és csak internetes megjelenésű orgánumok viszont kimaradtak.

Egyes kiadványok - a Népszabadság és a Figyelő - eredeményei helyett a kiadóé szerepel. A napilap még nem nyújtott be 2010-ről mérleget - 2009-ben több mint egymilliárd forint mérleg szerinti veszteséget produkált -, a Figyelő eredménye pedig csak a Sanoma mérlegében szerepel. A Figyelő új tulajdonosa, a Word Communication Kft. 192 millió forint bevétellel, hatmillió forint üzemi, s négymilliós mérleg szerinti eredménnyel zárta az évet.

A médiaválallkozásokat a válság több szempontból is érzékenyen érintette. Amellett, hogy a print lapok olvasottsága folyamatosan csökken - már az eredménynek számít, ha kisebb csökkenést tudnak felmutatni, mint a versenytársak -, a korábbi hirdetők is elpárologtak. A vállalatok eleve a marketingbüdzsé kurtításával reagláltak a recesszióra, ráadásképpen azonban a fő hirdetőket külöandókkal is sújtotta az állam - bankok, energetikai cégek, gyógyszergyárak, távközlési vállalatok.

Csak két kiadó tudta növelni a bevételét

Tavaly azonban már mutatkoztak jelek arra, hogy a legrosszabbon már túl van a szektor. Két kiadó tudta növelni árbevételét: a Heti Válasz 15 százalékkal, a Ringier pedig nyolc százalékkal. Az Advenio ebből a szempontból nem mérvadó, hiszen a 2009-es 90 millió forint árbevétel nem vehető alapul az összehasonlításban - az mindenesetre pozitív, hogy a nulláról 2,4 milliárd forint bevételt tudott elérni a még mindig nyomott piacon. A Világgazdaságot kiadó Zöld Újság Zrt. és a Magyar Nemzet visszaesést szenvedett el, ez azonban nem veszélyeztette a működést. A gazdasági napilapnál a hirdetési bevétel kissé jobban, a terjesztési kevésvé esett vissza. A Magyar Nemzet összességében kisebb mértékű csökkenést volt kénytelen könyvelni mind lapkiadás mint a hirdetés esetében.

A Sanoma tavaly jelentős, majd kétmilliárd forintos mérleg szerinti vesztesége mindössze egy elszámolásnak köszönhető: a kiadó rendkívüli ráfordításként hárommilliárd forint eszközátadást könyvelt el. A kiadó üzemi erdménye több mint 800 millió forint volt. A Sanomával együtt a vizsgált kilenc print kiadó közül öt talált megoldást a válság ellen, a fennmaradó négy azonban irreális mínuszokat termelt.

A legtöbbet a Magyar Hírlap: tavaly naponta egymillió forint veszteséget termelt Széles Gábornak a napilap, ami egyébként még mindig jobb, mint a 2009-es eredmény. A lap két év alatt több mint 830 millió forint mínuszt termelt. Bevételei tíz százalékkal csökkentek, ráfordításai 12 százalékkal, ám ez édeskevés az érdemi változáshoz. Szintén hatalmasat hasalt a HVG, amely 2009-es mínusz 170 milliós eredményéből 213 milliót csinált - vagyis két év alatt 383 millió veszteséget termelt. A Népszava lényegében megtartotta olvasóit, előfizetői árbevétele 496 millióról 460-ra esett, a jelentős mínuszt a hirdetések elmaradásával érte el, ez 670-ről 409 millióra esett. A Napi Gazdaság versenytársával ellentétben jelentős bevételcsökkenést szenvedett el, a 12 százalékos mínuszt kompenzálására pedig nem volt elég a költségcsökkentés. Erősen kérdéses, mikor fordulhat meg a mínuszos lapok szekere. Ehhez a nagy kiadó vagy a lelkes vállalkozó tulajdonos befektetése, stratégiaváltása és legfőképp türelme kell.

A rádiók helyzete nem valami fényes

Még ennél is rosszabb a rádiók helyzete. A vizsgált hét adó közül mindössze kettő mutatott ki pozitív ereményt, egy pedig, a radiocafé május 17-én el is némult. A Class Fm első éve jól sikerült, esetükben a későbbi évek adnak választ arra, hogy ez fenntartható-e. A másik a Jazzy, amely egyébként azt is jelzi: nem kell ahhoz százmillió forint sem, hogy egy médiavállalkozás működjék - a fenntarthatóság ugyanakkor itt is kérdéses, hisz a félmilliós eredményre építeni nem nagyon lehet.

A Klubrádió kétszázmillió forint bevételcsökkenés mellett több mint százmillió forint hitelt halmozott fel, s mínusz 238 millióra hozta az évet, az InfoRádió pedig két év alatt termelt majd százmillió forint veszteséget - jóllehet 2009-es veszteségét tavaly megfelezte, bevétele jelentősen csökkent. A legnagyobb mélyrepülést a Gazdasági Rádió produkálta tavaly: bevételei drasztikusan, több mint 40 százalékkal estek, a végeredmény pedig a nullszaldót követően 260 millió forint mínusz lett. A Klubrádió a hallgatóinál keres forrást, kérdés, mit tervez a Műsor-Hang Nyrt., a Gazdasági Rádió tulajdonosa.