A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Egy hónap alatt tud az országgyűlés olyan lépéseket tenni, amelyek meggyőzik mind az Európai Bizottságot (EB), mind a piacokat, olyan alternatívát kell találniuk, amely megfelel mindenkinek − mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Bár az EB-vel szemben az időhúzó stratégia elvileg járható út, a piacok türelme véges és ez jelentős nyomással járhat együtt. Az eljárásban szereplő kérdések rendezése szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elinduljanak a hivatalos tárgyalások, ami pedig nélkülözhetetlen, és ezt januárban valószínűleg a kormány is belátta. A finanszírozási tartalékok miatt korábban magabiztosnak tűnt, mára azonban világossá vált, hogy a gyors tőkekiáramlást − amely nemcsak az állami, hanem a magánszektort is érinti − nem tudja kontrollálni és ez kivitelezhetetlenné teszi a stratégiát.

Kapcsolódó

Szűk a kormány mozgástere − véli hasonlóan Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. Egy ehhez hasonló eljárás vélhetőleg nem érdekelné más körülmények között a piacokat, sok a konfliktus az egyes országok és az unió között, de most ezek a kérdések jelentik a megállapodás alapját. Bár nincs olyan pontos dátum, ameddig biztosan meg kell egyezni, de nem is lehet a végtelenségig húzni csak azért, mert a piac most elfogadta, hogy lesz megállapodás. Az első negyedévben már látszania kell, hogy mikor egyeznek meg a tárgyaló felek. Ugyan a sokat emlegetett török példa − azaz az időhúzás lehetősége − újra felmerülhet, ám a nemzetközi és a piaci szereplők is tanultak ebből, amint ezt az év eleji forint-, hozam-, cds-csúcsok is alátámasztják.

Az uniónál pattog a labda

Az EU általánosságban fogalmaz, és mindig újabbnál újabb feltételeket támaszt a magyar kormánnyal szemben. Rá kell kényszeríteni, hogy pontosabban fogalmazzon, az uniónál pattog most a labda − fogalmazott meg eltérő véleményt Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. A bizottságnak a mindenkire vonatkozó szabályozásokkal kellene foglalkoznia és nem hatalmi játszmaként kellene kezelnie a kérdést.

Az utóbbi időszakban az EB több kérdésben önállósította magát és nem az egész EU nevében beszél − véli Barcza. Ennek következménye, hogy az unió nem ugyanúgy kezeli az egyes vitatott kérdéseket a tagországokban. A túlzottdeficit-eljárásnál például bírálta a költségvetési deficit érdekében tett egyszeri bevételek elszámolását, noha más ország is tett hasonló lépéseket és ott nem volt ez ellen kifogása.

A devizatartalék az állami tartalék része

Az már látszik, hogy a piaci szereplők úgy tekintik, elindultak a tárgyalások. A forint árfolyama stabilan beállt a 310 körüli szintre és most a piac kivárja, hogyan is végződik a történet. Mindeközben az eurózóna egyelőre még nagy bajban van, és Magyarország sokkal jobban áll, mint sok más ország, elég csak a görög, a portugál vagy éppen az ír állapotokra gondolni − emelte ki a K&H közgazdásza. Ha a valutaövezet helyzete elkezd javulni, akkor a Magyarországra nehezedő nyomás is mérséklődik, így a tárgyalásokra is több idő maradhat.

Bár tavasszal egy nagyobb mennyiségű államkötvény lejár, az a tartalékokból törleszthető, az előző IMF-hitelből ugyanis még megvan 2-2,5 milliárd euró, amit fel lehet erre használni. Az elemző szerint attól, hogy a devizatartalékot a jegybank kezeli, az még az állami tartalék része marad. A jegybanki szakemberek néha elhiszik, hogy az övék, és úgy tekintenek rá − mondta Barcza György −, de a tartalék azért van, hogy vészhelyzetben hozzá lehessen nyúlni.