Az új Széll Kálmán tervvel a kabinet elsősorban a kohéziós támogatások valódi elvonását kívánja elkerülni, ennek megfelelően a költségvetési egyensúly szempontjából valóban fajsúlyos intézkedések találhatók benne - mondta a Napi Gazdaságnak Gimes Gergely, a Political Capital gazdaságpolitikai elemzője.

Gimes szerint a kormány eddig is egyértelműen időt húzott: miközben hangoztatta, hogy a cél az EU/IMF-megállapodás mielőbbi létrejötte, addig a konkrét elvárások szintjén nem, vagy nagyon lassan engedett a nemzetköz szervezetek feltételeinek. E taktika az elemző szerint csak akkor változhat meg, ha olyan piaci nyomás nehezedik az országra, amelynek a kormány már kénytelen lesz engedni.

Kapcsolódó

 

Nem a kompetenciát erősíti az "adóarzenál"

Gimes szerint a bejelentett adóemelések abból a szempontból hasonlóak az elmúlt két évben látottakhoz, hogy nem közvetlenül a fogyasztókra veti ki azokat a kormány, hanem a piaci szereplők közbeiktatásával szedik majd be. Így megmaradhat az eddigi, lakosságot óvó, a sikeres - legtöbbször külföldi - vállalkozásokat terhelő gazdaságpolitikáról szóló kommunikáció, ami azonban egyre kevésbé hihető - fogalmazott az elemző. Közel kétévnyi "unortodox" gazdaságpolitika és következményei után az új adóarzenál "élesítése" nem a kormányzati kompetencia képét erősíti majd a választópolgárokban - hangsúlyozta Böcskei, aki szerint az ellenzék várhatóan a "hibás, unortodox gazdaságpolitika megszorító intézkedések" nyomvonalán haladva reagál majd.

 

A Széll Kálmán Terv 2.0 vízválasztó lesz az EU és a Magyarország közötti agóniában, most fog eldőlni, hogy az unió megelégszik a gazdaságpolitikai feltételek vélt vagy valós teljesítésével, vagy pedig ténylegesen számon kéri a demokrácia minőségi követelményeit - vélekedett Antal Attila politikai szakértő. A magyar kormány eddigi kommunikációjából és az EU, valamint a Velencei Bizottság által támasztott követelmények nem teljesítéséből az következik, hogy a kabinet a végsőkig kitart és elmegy a "közjogi falig", vagyis nem ad érdemi választ a demokrácia minőségét ért kifogásokra.

Antal szerint az új terv azt támasztja alá, hogy a kormány inkább az IMF által elvárt gazdaságpolitikai elvárások teljesítését tűzte ki, semmint az EU túlságosan is kellemetlen demokráciavédő szempontjait. Csupán azzal nem számol az Orbán kabinet, hogy ezúttal az IMF meglehetősen együttműködik az EU-val, így a hitelfelvételnek bőven lehetnek előfeltételei a demokrácia minőségét illetően is - tette hozzá.

A kormány a többletterhek szétterítésének szakaszához érkezett, már a középosztály széles körére terhelve az egyes új, tervezett adók költségeit, a társadalom legalsó rétegeinek jövedelme több terhet nem bír el, így a nyilvánosságra került tervek a terhek szélesebb társadalmi megosztását, az aktívak "megsarcolását" jelentik - fogalmazott Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Böcskei szerint a jelenleg kedvezőtlen nemzetközi konjunkturális feltételek közepette, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai intézkedések "jóvoltából" a háztartásoknál maradó többletjövedelem ugyanakkor eleve nem, vagy csupán elhanyagolható mértékben élénkítette a belső keresletet.

Kockázatos lehet az indulás elhúzódása

Változatlannak látja a kormányzati stratégiát Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint a kormány kompromisszumkészségét hangsúlyozza, miközben fenntartja a gazdasági önállóság megtartásának igényét. Óriási politikai kockázattal jár a tárgyalások megkezdésének elhúzódása, a kormány érdekelt a mielőbbi megállapodásban, miközben igyekszik erősíteni tárgyalási pozícióit. A kabinet Szomszéd szerint igyekezett előre felkészülni a várható feltételek teljesítésére, elkerülve, hogy kész tények elé állítsák, és kialakuljon annak látszata, hogy kívülről diktálnak neki.

Gimes szerint ugyanakkor az elsősorban bevételnövelő lépések a nemzetközi hitelszerződéshez kapcsolódó tárgyalásokon vitaponttá is válhatnak, mivel az IMF vélhetően elsősorban strukturális kiadáscsökkentő lépéseket vár majd a kormánytól. Az időhúzó taktika következménye az elemző szerint, hogy a magyar kormányt már sem a piacok, sem a nemzetközi szervezetek nem tartják elkötelezettnek, így ha meg is kezdődnek a tárgyalások, vélhetően komoly garanciákat kérnek majd a nemzetközi szervezetek a pénzügyi segítségért cserébe. Böcskei szerint a kettős kommunikáció eredménye a romló nemzetközi megítélés, a dráguló finanszírozás és a várhatóan egyre keményebbé váló feltételek lesznek.

Fontos a "tálalás"

A prioritások változatlansága mellett a kormány által igénybe vett eszközök alkalmazkodnak a gazdasági változásokhoz a takarékossági intézkedésekből pedig az látszik Szomszéd szerint, hogy a kabinet korábbi céljaihoz hasonlóan továbbra is inkább a fogyasztást terhelné. A kommunikáció fő csapása pedig várhatóan marad a "nem lépnek rá a közvetlen megszorítás útjára" marad - tette hozzá Szomszéd, aki szerint a kormány érdeke, hogy a majdani megállapodást nemzeti érdekként tudja bemutatni, ezért is fontos az a "tálalás", hogy a kabinet már megtette a szükséges intézkedéseket, amelyek az ország érdekét szolgálják.

Kettős szorítás várhat a kormányra

A demokrácia leépítése nem nagyon "hatotta meg" a választópolgárokat, a helyzet azonban változhat - fogalmazott Antal Attila. A kormány egy olyan malomkő közé kerülhet, amikor az egyik oldalon az EU/IMF szorítja elvárásokkal a demokrácia alapszabályainak betartására, a másik oldalon pedig a választói kérik számon a "nem lesz megszorítás" politikáját.