A költségvetési bizottság elfogadta az utolsó körös módosító javaslatokat, ezek folyományaként a 2015-ös büdzsé  bevételei 67,7 milliárd, a kiadásai 67,9 milliárd forinttal csökkennek az október elején benyújtott javaslathoz képest. Így a bevételek összege 16 312 milliárd, a kiadásoké 17 190 milliárd forint lehet, a hiány pedig 877,4 milliárd forint lesz, ami a jövő évre tervezett GDP 2,4 százalékának felel meg.

A költségvetés vagyonfejezetében továbbra is ott szerepel az a 169 milliárd forintos bevételi tétel, amelynek forrásáról mind a mai napig nem adott számot a kormány annak ellenére, hogy az összes nagyberuházás (sportcsarnokok, stadionok, új Puskás-stadion) építését ebből a pénzből finanszíroznák. Elvileg van egy fék a rendszerben, ugyanis a beruházási alap addig nem kap pénzt ezen építkezések megindítására, illetve folytatására, amíg az ominózus 169 milliárd forint be nem folyik a költségvetésbe, ám ez nehezen hihető. A 169 milliárdos tétel kérdéses megalapozottságát korábban a Költségvetési Tanács (KT), az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank külön-külön is szóvá tette, ennek ellenére az ügy tisztázására nem tett érdemi lépéseket a kormány és módostó javaslatot sem nyújtottak be. Ez jelenti tehát a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb kockázatát.

Elolvadt a  tervezési tartalék

A KT nem csak a 169 milliárdos bizonytalan bevételt tette szóvá, mint költségvetési kockázatot, de ezek között említette az alacsony Országvédelmi Alapot. A kormány eredetileg 40 milliárd tervezési tartalékkal terjesztette volna be a büdzsét, a KT kritikájára adott válaszul végül a javaslatba 60 milliárd forintot írtak, így került az a honatyák elé. A most elfogadott bizottsági módosítók után viszont a tartalékban alig 30 milliárd forint marad - holott az ennél magasabb összeget is már kockázatosan alacsonynak nevezte a KT.

A kabinet viszont azzal érvel, hogy hasonló célokat szolgálhat a költségvetés általános tartaléka, amit a kormány az előre nem látható kiadásokra fordíthat. Ezt az összeget százmilliárd forintban határozták meg 2015-re. A dolog szépséghibája csak az, hogy az Orbán-kormány ezt a keret egyéb tételekre el szokta költeni. Idén az általános tartalékban 113 milliárd forint volt, ebből az első tizenegy hónapban közel százmilliárdot költöttek.

Átvezették az adódöntéseket

A módosító javaslatokkal csökkentette a kormány egyes adóbevételeket. Eszerint a távközlési adóból 12,8 milliárd forinttal kevesebb folyik be az internetadó elvetése miatt. Az eredetihez képest kisebb szigorítás következett be a cafeteria rendszerben, amiatt 36 milliárd forinttal vették vissza eho-bevételeket, míg az e-útdíjból várható bevételek 20 milliárd forinttal csökkentették, miután a tervezett szigorítások nem következtek be, így ebből a forrásból 149 milliárd folyhat be. (Utóbbi nettó összeg, nem keverendő az általában említett 150 milliárdos bruttó bevétellel - utóbbinak az idénre betervezett 133,9 milliárd forint felel meg, ezt 15 milliárddal múlja felül a 2015-ös terv. Igaz, az idén is több folyhat be a vártnál. A szerk.)

A költségvetési törvény beterjesztése óta viszont drasztikusan megemelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, a boltláncoktól e címen beszedendő bevételeket így 6,4 milliárd forinttal megemelték, és ötmilliárd forinttal feljebb srófolták az szja-bevételi tervet is, utóbbit a nagyobb a bérkiáramlással magyarázták. A kieső bevételek maradék részét egyenlítik ki a Országvédelmi Alap 30 milliárd forintos csökkentésével.

A tranzakciós illetékekből várható bevételeket 56 milliárd forinttal, 206,2 milliárd forinttal csökkentették. A csökkenés csak látszólagos, mert nem a bankok, hanem a Magyar Államkicstár által fizetett járulékokat érinti ez a tétel, ám ez így MÁK kiadásaiból is kikerül - vagyis a módostás nullszaldós.

Kevesebb tőkét kapnak az állami cégek

A bevételi oldalhoz hozzá kellett igazítani a kiadásokat is. A legnagyobb kiadási elvonást a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. szenvedi el. Az gyakorlatilag száz százalékos állami tulajdonban lévő cég 50 milliárd forintos tőkeinjekciót kapott - ezt most 18 milliárd forintra csökkentették - vagyis a a kiadásokat máris 32 milliárddal mérsékleték. Törölték az Eximbank 18 milliárdos tőkejuttatását is a 2015-ös kiadások közül, ugyanis erre már az idei költségvetés módosításával sort kerítenek, így sikerült 18 milliárdos kiadástól mentesíteni a jövő évet.

Az elfogadott módosítások szerint plusz 13 milliárdot kapnak a segélyezésre a kormányhivatalok és növelték az önkormányzati támogatásokat: 12,5 milliárdot kaphatnak azon települések, amelyek kimaradtak az adósságkonszolidációból. Néhány képviselői lobbijavaslat is megkapta a szükséges kormányzati támogatást, így 400 millió forintból fölújíthatják a Csepeli Birkózó Club csarnokát. Dunakeszi új iskolát kap 4,7 milliárd forintért és 2,7 milliárd forintot szavazta meg a Nemzeti Táncszínház költözésére. Mint az közismert az együttes eddig a budai várban székelt, ám a Karmelita udvarba 2016-ig a kormányfői stáb költözik.