Kínosan ügyeltünk arra, hogy ne legyen egyetlen terület sem, amely jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint az idén - jelentette be Varga Mihály a 2014-es költségvetést bemutató sajtótájékoztatóján. A 2014-es költségvetés valóban arra törekszik, hogy minden területre kicsit több jusson, de természetesen 1092 oldalon lehet olyan fontos területet találni, ahol nem áll meg a miniszteri kijelentés. A 2014-es költségvetésnek sok nyertese lesz, ha csak szigorúan a számokat nézzük.
Mint ismert a kormány az idei 0,5 százalék után mintegy 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol - vagyis nő az elkölthető pénz, ráadásul a hiánycélt is megemelték a korábbi 2,7-ről 2,9 százalékra, ami mintegy 60 milliárdos kiadási többletet tesz lehetővé.
Az egyik legnagyobb nyertes
A büdzsé egyik legnagyobb nyertese a 2010 óta évről évre gyarapodó miniszterelnökségi fejezet. A fejezethez tartozó intézmények működési költségvetése 34,2 százalékkal emelkedik az idei 25,5 milliárd forint után 34,2 milliárdból gazdálkodhatnak az ide tartozó intézmények. Lázár János vezette testület alatt működik immár a külgazdasági hivatal, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet, a "rendszerváltás időszakáig kiemelkedő államférfiak szellemi örökségének bemutatására" törekvő Veritas Intézet, az ettől független Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, a Nemzeti Örökségi Intézete és az intézetek intézete az Információs Hivatal, vagyis a polgári hírszerzés.
A közvetlenül a Miniszterelnökségen dolgozók létszáma a tavalyi 275 főről 324-re nőhet 2014-ben - ez is növeli a kiadásokat. Ugyanakkor a Miniszterelnökség főösszege mégis látványos csökken, aminek az az oka, hogy még idén a költségvetési tervezési hibákra szánt 400 milliárdos Országvédelmi Alapot 100 milliárd forintra csökkentik - de ez a tartalék még így is a GDP 0,3 százalékára rúg. Emelkedik 20 százalékkal a kormány házipénztára, a költségvetési tartalék "rendkívüli kormányzati intézkedések" kerete pedig 120 milliárd forintra nő.
Nagyon jól járhat a Magyar Művészeti Akadémia is: a két éve gründolt szervezet kiadásai 87,5 százalékkal nőhetnek.
A választások miatt
Az országgyűlés fejezete is szépen gyarapodik a Napi.hu számításai szerint 23,1 százalékkal több pénz jut ide - zömmel a választások miatt. A pártok támogatása az idei 3,8 milliárd forintról a választásokra adandó extra hatmilliárd forinttal megnő, így itt 136 százalékos a növekedés. Ugyancsak a parlamenti büdzsét növeli a 10 milliárdos választási költségvetés, illetve az idén létrehozott Nemzeti Választási Hivatal 1,5 milliárdos működési költségvetése.
Az országgyűlés alatt működik az új "Rezsihivatal" - ahogy Orbán Viktor nevezte a Magyar Energiahivatal utódját. Ám míg idén az energiahivatal 4,7 milliárdos büdzsével oldotta meg feladatát, addig az új hivatal a rezsiharc frontját már csak 7 milliárdos működési költségvetésből állja - ami 49 százalékos kiadásnövekedést takar. Örvendetes tény, hogy maga a parlament működése 100 millió forinttal csökken, így az csak 21,3 milliárdba kerül az adófizetőknek - persze nem számolva a pártok támogatásával.
A legnagyobb keret az Emmié
A legnagyobb költségvetéssel az Emberi Erőforrások Minisztériuma gazdálkodik, hiszen hatalmas területet felügyel: a minisztérium kiadásai 20 százalékkal 1959 milliárd forintra emelkednek, így a minisztérium költi el a költségvetés 11,6 százalékát. Jelentősen nő a közoktatás és az egyetemek finanszírozása, az utóbbi az idei költségvetési feszültségekkel, az előbbi a pedagógus béremeléssekkel magyarázható.
Számottevően esik a Szociálpolitikai Alap kiadási tétele, legnagyobb mértékben a korhatár előtti (nyugdíj)ellátásoké, de kevesebb pénz jut családi pótlékra is. Mind a kettő demográfiai okokkal magyarázható, hiszen kevesebb gyerek lesz és kevesebb korhatár előtti nyugdíjas.
A családi pótlékra fordítható összeg pár milliárddal csökken, ám a családi adójóváírás jelentősen nő a járulékokra való kiterjesztéssel, ráadásul pont az alacsonyabb jövedelmű családoknál - így végül is a családok nyertesei a mostani változásoknak. .
Csökken a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások mértéke a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, jelentősen nő viszont a közmunkára fordított kiadások összege.
2013 | 2014 | Változás (%) | |
Országgyűlés | 119,0 | 146,5 | 23,1 |
Pártok támogatása | 3,8 | 9,0 | 136,8 |
Energiahivatal | 4,7 | 7,0 | 49,4 |
Nemzeti Választási Hivatal | - | 11,5 | 0,0 |
Közmédia támogatása | 68,6 | 69,8 | 1,8 |
Országgyűlési őrség | 2,2 | 2,5 | 15,2 |
Parlament működése | 21,5 | 21,3 | -0,6 |
Bíróságok | 86,3 | 88,8 | 3,0 |
Ügyészség | 36,8 | 37,7 | 2,4 |
Önkormányzatok támogatásai | 636,4 | 703,6 | 10,5 |
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium | 343,1 | 321,5 | -6,3 |
Bérkompenzáció a közigazgatásban | 89,5 | 71,2 | -20,5 |
Miniszterelnökség | 525,5 | 254,2 | -51,6 |
Működési költségek | 25,5 | 34,2 | 34,2 |
Általános tartalék | 100,0 | 120,0 | 20,0 |
Országvédelmi Alap | 400,0 | 100,0 | -75,0 |
Vidékfejlesztési Minisztérium | 375,2 | 422,9 | 12,7 |
Honvédelmi Minisztérium | 241,6 | 241,4 | -0,1 |
Belügyminisztérium | 421,3 | 440,5 | 4,6 |
TEK | 13,4 | 12,4 | -7,8 |
Rendőrség | 235,7 | 244,5 | 3,7 |
Nemzetgazdasági Minisztérium | 65,2 | 78,8 | 21,0 |
NAV | 139,0 | 142,0 | 2,2 |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium | 579,1 | 594,2 | 2,6 |
Külügyminisztérium | 62,3 | 63,7 | 2,2 |
Uniós fejlesztések | 1436,8 | 1959,1 | 36,4 |
Emberi Erőforrások Minisztériuma | 1813,9 | 2173,6 | 19,8 |
Egyetemek | 373,6 | 420,3 | 12,5 |
Közoktatás | 446,9 | 496,8 | 11,2 |
Szociálpolitikai Alap | 829,6 | 714,5 | -13,9 |
Magyar Művészeti Akadémia | 2,4 | 4,5 | 87,5 |
Foglalkoztatási Alap | 345,1 | 377,4 | 9,4 |
Munkanélküliségi ellátások | 59,3 | 56,3 | -5,1 |
Start-munkaprogram (közfoglalkoztatás) | 153,8 | 183,8 | 19,5 |
Egészségbiztosítási Alap | 1804,3 | 1875,3 | 3,9 |
orvosi,kórházi ellátások | 880,4 | 931,7 | 5,8 |
gyógyszerkiadások | 280,0 | 294,1 | 5,0 |
Forrás: 2013-as elfogadott költségvetés, 2014-es tervek |