Kínosan ügyeltünk arra, hogy ne legyen egyetlen terület sem, amely jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint az idén - jelentette be Varga Mihály a 2014-es költségvetést bemutató sajtótájékoztatóján. A 2014-es költségvetés valóban arra törekszik, hogy minden területre kicsit több jusson, de természetesen 1092 oldalon lehet olyan fontos területet találni, ahol nem áll meg a miniszteri kijelentés. A 2014-es költségvetésnek sok nyertese lesz, ha csak szigorúan a számokat nézzük.

Mint ismert a kormány az idei 0,5 százalék után mintegy 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol - vagyis nő az elkölthető pénz, ráadásul a hiánycélt is megemelték a korábbi 2,7-ről 2,9 százalékra, ami mintegy 60 milliárdos kiadási többletet tesz lehetővé.

Az egyik legnagyobb nyertes

A büdzsé egyik legnagyobb nyertese a 2010 óta évről évre gyarapodó miniszterelnökségi fejezet. A fejezethez tartozó intézmények működési költségvetése 34,2 százalékkal emelkedik az idei 25,5 milliárd forint után 34,2 milliárdból gazdálkodhatnak az ide tartozó intézmények. Lázár János vezette testület alatt működik immár a külgazdasági hivatal, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet, a "rendszerváltás időszakáig kiemelkedő államférfiak szellemi örökségének bemutatására" törekvő Veritas Intézet, az ettől független Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet, a Nemzeti Örökségi Intézete és az intézetek intézete az Információs Hivatal, vagyis a polgári hírszerzés.

A közvetlenül a Miniszterelnökségen dolgozók létszáma a tavalyi 275 főről 324-re nőhet 2014-ben - ez is növeli a kiadásokat. Ugyanakkor a Miniszterelnökség főösszege mégis látványos csökken, aminek az az oka, hogy még idén a költségvetési tervezési hibákra szánt 400 milliárdos Országvédelmi Alapot 100 milliárd forintra csökkentik - de ez a tartalék még így is a GDP 0,3 százalékára rúg. Emelkedik 20 százalékkal a kormány házipénztára, a költségvetési tartalék "rendkívüli kormányzati intézkedések" kerete pedig 120 milliárd forintra nő.

Nagyon jól járhat a Magyar Művészeti Akadémia is: a két éve gründolt szervezet kiadásai 87,5 százalékkal nőhetnek.

A választások miatt

Az országgyűlés fejezete is szépen gyarapodik a Napi.hu számításai szerint 23,1 százalékkal több pénz jut ide - zömmel a választások miatt. A pártok támogatása az idei 3,8 milliárd forintról a választásokra adandó extra hatmilliárd forinttal megnő, így itt 136 százalékos a növekedés. Ugyancsak a parlamenti büdzsét növeli a 10 milliárdos választási költségvetés, illetve az idén létrehozott Nemzeti Választási Hivatal 1,5 milliárdos működési költségvetése.

Az országgyűlés alatt működik az új "Rezsihivatal" - ahogy Orbán Viktor nevezte a Magyar Energiahivatal utódját. Ám míg idén az energiahivatal 4,7 milliárdos büdzsével oldotta meg feladatát, addig az új hivatal a rezsiharc frontját már csak 7 milliárdos működési költségvetésből állja - ami 49 százalékos kiadásnövekedést takar. Örvendetes tény, hogy maga a parlament működése 100 millió forinttal csökken, így az csak 21,3 milliárdba kerül az adófizetőknek - persze nem számolva a pártok támogatásával.

A legnagyobb keret az Emmié

A legnagyobb költségvetéssel az Emberi Erőforrások Minisztériuma gazdálkodik, hiszen hatalmas területet felügyel: a minisztérium kiadásai 20 százalékkal 1959 milliárd forintra emelkednek, így a minisztérium költi el a költségvetés 11,6 százalékát. Jelentősen nő a közoktatás és az egyetemek finanszírozása, az utóbbi az idei költségvetési feszültségekkel, az előbbi a pedagógus béremeléssekkel magyarázható.

Számottevően esik a Szociálpolitikai Alap kiadási tétele, legnagyobb mértékben a korhatár előtti (nyugdíj)ellátásoké, de kevesebb pénz jut családi pótlékra is. Mind a kettő demográfiai okokkal magyarázható, hiszen kevesebb gyerek lesz és kevesebb korhatár előtti nyugdíjas.

A családi pótlékra fordítható összeg pár milliárddal csökken, ám a családi adójóváírás jelentősen nő a járulékokra való kiterjesztéssel, ráadásul pont az alacsonyabb jövedelmű családoknál - így végül is a családok nyertesei a mostani változásoknak. .

Csökken a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások mértéke a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, jelentősen nő viszont a közmunkára fordított kiadások összege.

Vesztesek és nyertesek (milliárd forint)

20132014Változás (%)
Országgyűlés119,0146,523,1
Pártok támogatása3,89,0136,8
Energiahivatal4,77,049,4
Nemzeti Választási Hivatal-11,50,0
Közmédia támogatása68,669,81,8
Országgyűlési őrség2,22,515,2
Parlament működése21,521,3-0,6
Bíróságok86,388,83,0
Ügyészség36,837,72,4
Önkormányzatok támogatásai636,4703,610,5
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium343,1321,5-6,3
Bérkompenzáció a közigazgatásban
89,571,2-20,5
Miniszterelnökség525,5254,2-51,6
Működési költségek25,534,234,2
Általános tartalék100,0120,020,0
Országvédelmi Alap400,0100,0-75,0
Vidékfejlesztési Minisztérium375,2422,912,7
Honvédelmi Minisztérium241,6241,4-0,1
Belügyminisztérium421,3440,54,6
TEK13,412,4-7,8
Rendőrség235,7244,53,7
Nemzetgazdasági Minisztérium65,278,821,0
NAV139,0142,02,2
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium579,1594,22,6
Külügyminisztérium62,363,72,2
Uniós fejlesztések1436,81959,136,4
Emberi Erőforrások Minisztériuma1813,92173,619,8
Egyetemek373,6420,312,5
Közoktatás446,9496,811,2
Szociálpolitikai Alap829,6714,5-13,9
Magyar Művészeti Akadémia2,44,587,5
Foglalkoztatási Alap345,1377,49,4
Munkanélküliségi ellátások59,356,3-5,1
Start-munkaprogram (közfoglalkoztatás)153,8183,819,5
Egészségbiztosítási Alap1804,31875,33,9
orvosi,kórházi ellátások880,4931,75,8
gyógyszerkiadások280,0294,15,0
Forrás: 2013-as elfogadott költségvetés, 2014-es tervek