Magyarország az Európai Unió tagja, az uniós szerződés aláírója, amely kötelezi a tagállamokat, hogy megőrizzék, fenntartsák a demokratikus értékeket - mondta Todd. A szóvivő úgy értékelte, hogy egy nyári táborban elhangzott beszédből a bizottságnak nincs oka arra következtetni, hogy Magyarország elállna szerződésben rögzített kötelezettségeinek teljesítésétől.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati rendezvényén tartott előadásában többek között arról beszélt, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. A kormányfő egyúttal bírálta azokat "a fizetett politikai aktivistákat", akik civileknek tüntetve fel magukat külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.

Kezdhetünk aggódni?

A Forexlive.com pénzügyi portálon a bizottsági komment után rövidesen megjelent egy vélemény, amelyet Ryan Littlestone, egy több mint 20 éve befektetőként dolgozó szakember jegyez. Mint írja, a Bloombergen megjelent egy szalagcím, miszerint az EU azt mondja: semmi okunk nincs azt gondolni, hogy Magyarország nem fogja magát tartani az uniós kötelezettségeihez.

Ha egy politikai szervezetről szóló szalagcím azt mondja, hogy nem kell aggódni valami iránt, akkor az általában jelzés, hogy kezdhetünk aggódni - jegyzi meg véleményében. A szerző szintén emlékeztet: Orbán arról beszélt, hogy felhagyna a liberális demokráciával az illiberális állammal szemben, és Oroszországot valamint Törökországot említette fő példaként.

A szerző ezzel kapcsolatban úgy véli: az számára egyelőre még nem világos, hogy ez mit jelent az ország számára, ám ennek Európára gyakorolt esetleges hatása már aggodalomra ad okot. Szerine az egyik aggasztó megjegyzés az az, ahogy Orbán a Magyarországra Európából érkező forrásokat látja. Azokat a szervezeteket ugyanis, amelyek külföldről érkező finanszírozásban részesülnek "külföldi hatalmak ügynökeinek" nevezte - teszi hozzá.

A szerző ezek után arra mutat rá, hogy Magyarország infrastukturális beruházásai szinte teljes mértékben az uniós finanszírozástól függnek, Norvégia pedig májusban 153 millió eurós finanszírozást függesztett fel,  miután a komrány pénzek osztását egy állami tulajdonú cégtől a kormányzat hatáskörébe utalta.

Mindez a szerző szerint elég baljóslatúan hangzik. Szerinte a legtöbb ország az EU-tól remélt haszna miatt csatlakozott az unióhoz és nem azért, amit bele tud tenni, ezért szerinte, hacsak Magyarország nem válik egy olyan tagállammá, amelyik fő hozzájáruló lehet, ez a hír meglehetősen rosszul hangzik. Továbbá azt is megjegyzi: egy tagállam kilépése az EU-ból nem annyira "fertőző", mint az eurózónából való kilépés, de jelentős negatív hatása lehet, ha a szokások fertőzés miatti aggodalmak a felszínre kerülnek - véli a szakember.