Titokban hatmilliárdért térképeznék fel az országot

Több szempontból is rendhagyó döntést hozott tavaly decemberben utolsó előtti ülésén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága. Rövid vita után a kormánypárti képviselők engedélyezték, hogy a Debreceni Egyetem 6,5 milliárd forintos projekt keretében elkészítse az "Országos Környezetállapot Felmérést" - mindezt közbeszerzés nélkül. Mind az engedélyt kérő intézmény, mind a projekt nagysága tekintve rendhagyó a decemberi döntés: mint a mellékelt táblából látható nemzetbiztonsági okokra hivatkozva általában honvédelmi vagy a belügyi tárca kér felmentést a közbeszerzés általános szabályai alól. (Ilyen esetben nem kell széles körű közbeszerzési pályáztatás lefolytatni, hanem nemzetbiztonsági átvilágításon átesett cégektől lehet ajánlatot kérni. Ám ilyenkor sem kötelező a verseny, elég a listáról egy céget választani a vonatkozó törvények szerint. Az átvilágításon átesett cégek száma a több százra rúg, ám a lista nem nyilvános.)

Az e-útdíj mindent vissz

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Mint a listán is látható azonban vannak kakukktojások: mindjárt ilyen a legnagyobb projekt a Nemzeti Fejlesztés Minisztérium (NFM) által nagy rohamban tavaly levezényelt e-útdíjrendszer kiépítése, amelynek közbeszerzés alól mentesített keretét 42 milliárd forintban szabták meg. Erre a kibúvóra az NFM-nek nem elsősorban a nemzetbiztonság érdekek védelme miatt volt szükség - hanem így jóval gyorsabban le lehet vezényelni az akkor már hatalmas késében levő projektet. Hasonló a helyzet a Fővárosi Önkormányzattal, amely a CET-Bálna projektet ügyében kértek összesen három alkalommal is felmentést. A kétszeri ismétlésre az emelkedő költségek miatt volt szükség. Ugyanakkor egyetem, felsőoktatási intézmény elmúlt négy évben nem fordult a Honvédelmi Bizottsághoz felmentési kérelemmel.

Az összeget nézve is rendhagyó a Debreceni Egyetem projektje, hisz mint látható még a nagyok (BM, HM, TEK) is pár száz milliós, egymilliárdos beszerzésekkel fordulnak a bizottsághoz mentességet kérve. Az e-útdíjrendszer 42 milliárdos üzlete után a december 16-án meghozott bizottsági határozat a második legnagyobb projekt, amit közbeszerzés nélkül hajthatnak végre 2010-2013 közötti adatok szerint. (A parlamentben a honvédelmi mellett még a nemzetbiztonsági bizottság is ad felmentés közbeszerzések alól - ám ezen bizottság határozatai nem találhatóak meg a parlament honlapján.

Mi is lenne a környezetállapot felmérés?

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a projekthez a Debreceni Egyetemnek sem technikája, sem épülete, sem szakembere nincsen, viszont rendelkezésre áll 6 milliárd forintos uniós támogatás. A bizottság ülésén Szilvási Zoltán, az egyetem rektora elmondta, hogy a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola térinformatikai munkacsoportja - amely "csupa debreceni eredetű kutatókból" áll vinné a projektet Debrecenben, ennek érdekében az egyetem az uniós támogatásból önálló intézetet alakítana ki. Projekt keretében távérzékelési (légifotózási) technológiával elkészítenék az ország teljes digitális adatbázisát, amely mind az analóg mind a digitális térképek alapja lenne. Egységes országos térképészeti felmérés 40 éve nem folyt az országban, a projekt keretében a teljes ország földfelszínéről és - részben a földfelszín alatti objektumokról - is egy olyan egységes adatbázis készülhetne, amely további kutatások adatbázisául szolgálhatna. Az indoklás szerint ezzel a módszerrel olyan adatok keletkeznek "amelyek bizalmas, nemzetbiztonsági szempontból nagyon delikát kategóriába tartoznak".

(Alább "nemzetbiztonsági szempontból nagyon delikát" adatokat nézegethet.)

A 6,5 milliárd forintos projektből csak a légi távérzékelési technológia beszerzése nettó 1,9 milliárd forintba, az épületberuházás 670 millió forintba kerülne. A határozat szerint a repülési tevékenységért 150 milliót fizetnének, míg az IT fejlesztések 550 millió forintot költenének.

A projekt elődjének tekinthető a 2010 októberében Országleltár projekt, amit akkor az Index derített fel: a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet az új nemzeti vagyonnyilvántartáshoz kézsített volna öt milliárd forintért az ország egy részéről (70 ezer négyzetkilométerről) légifelvételeket. Az akkori számítások szerint is a légi fotózás potom 160 millió forintba került volna a - pénzt ott is a kapcsolódó beszerzések vitték volna, ha azt nem fújja le akkor a kormány.