Az útdíjrendszer (HU-GO) nincs kész, az elemi útdíjköteles szakaszok használatának újradefiniálása nem történt meg, így elvileg továbbra sem használatarányos a rendszer - közölte a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE). A rendszer továbbra sem biztosítja a külföldi járművek környezetvédelmi besorolásának ellenőrizhetőségét, ami versenyhátrányt okozhat a magyar vállalkozásoknak. Mindezt tovább súlyosbítja, hogy bár a szabályszegések aránya a hazai és külföldi vállalkozások vonatkozásában 40-60 százalék, a bírságok megoszlása 88-12 százalék, mely 11 milliárd forintos versenyhátrányt okoz a hazai közúti közlekedési szolgáltatóknak. A fuvarozók szerint a jóhiszemű úthasználókat tovább sújtja, hogy nincs különbségtétel a szándékosság és a tévesztés között, mely alkalmanként 165 ezer forintot jelent egy vállalkozásnak. Némi könnyebbséget jelentene, ha működne a kilátásba helyezett riasztási rendszer, ám ez még mindig nem valósult meg.

A rendszer anomáliái ellenére az útdíj 5 százalékos emelését és hálózati kiterjesztését helyezték kilátásba, ami az egyesület véleménye szerint nem elfogadható és indokolatlan.

Az MKFE elengedhetetlennek tartja továbbá a bírságrendelet módosítását és annak a társadalmi egyeztető szervezetnek a felállítását, amelynek az útdíjtörvény és a végrehajtási rendelet szerint 2013. október 1-je óta működnie kellene.

Piacvédelmet sürgetnek

Hozzátették: a magyar fuvarozó vállalkozások piaci kilátásait tovább rontja, hogy Magyarországon még mindig nem működik hatékonyan a piacvédelem, a külföldiek térnyerése tovább tart. A bilaterális kapcsolatok és engedélyek felülvizsgálata érdemben nem kezdődött meg - sorolja az egyesület. Hozzáteszik: további megoldandó feladat az engedélyek megfelelő ellenőrzése, melynek jelenleg sem az anyagi, sem a személyi, sem a technikai feltételei nem elégségesek. Szükséges a jogszabályi környezet további módosítása.

Halasztani kéne

Az MKFE szerint az ágazatot érintő általános szakmai probléma, hogy a jogalkotás nem veszi figyelembe a felkészülési időt. Erre példa a 2015. január 1-jén bevezetésre kerülő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) is, melyről még mindig nincsenek részletes információk, továbbá sem a felhasználói felület, sem a rendszer nincs kész. A kormány végrehajtó és jogalkalmazó szervei a fuvarozói érdekképviseletekkel folytatott "konzultációk" keretén belül sem tudtak részletes ismertetést adni, operatív információkkal, részletszabályokkal segíteni a felkészülést. Ezért azt javasolják, hogy január 1-jével ne vezessék be a rendszert, illetve a bevezetésre egy hosszabb felhasználói tesztidőszakot követően kerüljön sor.

Nem csak az MKFE akadt ki az EKÁER miatt, hanem a szintén a közúti fuvarozókat képviselő NiT Hungary is. A szervezet - amely közel 3000 regisztrált vállalkozást tömörít - úgy látja, hogy az üzemanyagok árának csökkenő tendenciája nem kompenzálja azoknak az intézkedéseknek és külső eseményeknek a hatásait, melyek a hazai közúti fuvarozás költségeit jelentősen növelik

A NiT Hungary elnöksége - elfogadva és támogatva az EKÁER bevezetésének nemzetgazdasági megfontolásait és indokait - úgy látja, hogy a teljes hazai közúti szállítmányozási alágazat működését alapvetően befolyásoló rendszer kizárólag felkészülési időszak biztosításával, minimum 3 hónapos tesztüzem mellett vezethető be.

Kezdeményezik az EKÁER-t meghatározó jogi szabályozás olyan irányú módosítását:
 mely a fuvarozás alatt álló, a hatóság által jogsértés miatt csomag- vagy raktérzárral zárolt termékek vonatkozásában a fuvarozók által elszenvedett anyagi károk jogszabály erejénél fogva történő mindennemű jogi eljárás nélküli megtérítését eredményezi.
 a magyar honosságú fuvarozók piacvédelme érdekében fontos az EKÁER rendszer adatai közé a külföldi honosságú fuvarozók közlekedési engedély sorszámainak felviteli kötelezettségét előírja és ily módon az engedélyek meglétét ellenőrizhetővé teszi.