BUX
38657

Kiállt a Tesco-adó mellett Parragh

Az MKIK elemzése szerint a kereskedelemi szektorban 2005-08 között a mérlegben kimutatott jövedelemhozam 52 százalék volt, 2003 és 2008 között pedig 80 százalék. Ehhez képest viszont van olyan cég, amely Magyarországon az elmúlt három évben 300 milliárd forint feletti eredmény mellett évről évre 8-9 milliárd forintos veszteségről jelent - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a GKI Gazdaságkutató Zrt. keddi konferenciáján, ahol előadásában a szektorra kivetett adó jogosultsága mellett érvelt.

NAPI, 2010. december 7. kedd, 17:30

Az MKIK elemzése alapján kiderült, hogy a kereskedelem esetében a 2005-08 között a mérlegben kimutatott jövedelemhozam 52 százalék volt, 2003 és 2008 között pedig 80 százalék - mondta Parragh, aki a kereskedelmi szektort ostorozva azt is megjegyezte: ehhez képest a kereskedelmi szektorban van olyan cég, amelynek 400 milliárd az árbevétele, az eredmény alapján befizetett nyeresége pedig 12 millió forint. De van olyan cég is, amelynek tartósan 300 milliárd forint felett van az eredménye, míg az elmúlt három évben minden évben 8-9 milliárd forint veszteséget jelentett. Vagyis "látszik, hogy karitatív alapon tartotta magát itt a piacon" - fogalmazott az MKIK elnöke, utalva arra az előadásában szintén elhangzott felvetésre, hogy Magyarországról az elmúlt években folyamatos volt az itt megtermelt jövedelem kiáramlása és amelyben a régiós társainkhoz képest élen jártunk.

Ma Magyarországon a polcpénz 15 százalékos - vetette fel az MKIK elnöke -, ezzel szemben, ahol szabályozott a piac, vagyis például Szlovákiában ez maximum 3 százalék, Franciaországban maximum 4 százalék. A kereskedőktől, beszállítóktól körülbelül 80 féle jogcímet kapott a kamara arra vonatkozóan, hogy milyen befizetési kötelezettségek jelennek meg az áruházaknál.

Rengeteg visszajelzés érkezik arra vonatkozóan is - modta Parragh -, hogy vannak belső transzferárak, jövedelemáttételek a rendszerben. Az áruházláncoknál van olyan Magyarországon, ahol 15 százalék alatti a hazai beszállítói termékarány, miközben van olyan is, ahol több mint 80 százalékban van Magyarországon gyártott termék. Ez azért fontos, mert ma az úr a piacon a kereskedő, aki eljuttatja az árut a fogyasztókhoz - hangsúlyozta Parragh.

Foglalkoztatási szabálytalanságokkal is sokszor lehet találkozni - mondta az MKIK elnöke, miközben azt is elismerte, hogy a kicsi kereskedőknél, illetve a kiskereskedelemben is van csalás. Példaként azt említette, hogy a szakmunkást árufeltöltőként foglalkoztatják, megkerülve ezzel a szakmai mimálbért, de arra is rámutatott, hogy a munkaerő jelentős része munkaerőkölcsönző cégeken keresztül érkezik.

A kereskedelmi láncokat ostorozó kritikára reagálva a Feiner Péter, a Spar Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója emlékeztetett, hogy a kormány által bevezetett ágazati adó a nagykereskedelmi ágazatot nem, csak a kiskereskedelmet érinti, amely 30 milliárd forint veszteséget termelt tavaly. Az ágazattól elvárt különadó 90 százalékát hat nagyvállalatnak kell megfizetnie. Ezt „véletlenül hat nemzetközi nagyvállalat fogja megfizetni", olyan nemzetközi nagyvállalatok, amelyek eddig is teljesen legálisan, szabályosan a magyar törvényeknek megfelelően működtek - fogalmazott. Példaként saját cégét a Spar Magyarországot említette, amely tavaly 25 milliárd forintot fizetett be az állami költségvetésbe különböző jogcímeken, amelyet idén még mintegy 6 milliárd forinttal fejel meg a cégre kivetett válságadó kötelezettsége.

Ezek a nagyvállalatok vélhetően valóban vittek ki pénzt az országból osztalék, vagy franchise díj formájában - folytatta Feiner Parragh előadására reagálva - ám ebben az esetben azt is érdemes összehasonlítani, hogy az elmúlt években ezen cégek tulajdonosai mennyit fektettek be, mennyit fordítottak a beruházásaik keretében üzletnyitásra, logisztikára, munkahelyteremtésre, és mennyit vittek ki az országból. Feiner véleménye szerint ebben az összehasonlításban még mindig a beruházások vannak túlsúlyban.

A polcpénzre utalva pedig megjegyezte: ilyen már nincs, ugyanis létezik egy beszállítókkal szembeni tisztességtelen magatartás tilalmáról szóló törvény, amely deffinitíve tiltja a polcpénz és a hozzá hasonló díjak szedését és egyértelműen szabályozza, hogy milyen szolgáltatásokért milyen díjat kérhetnek a kereskedők. Emellett pedig vannak hatóságok, amelyeknek e törvény betartatása és a tisztességtelen kereskedők megbüntetése a feladata - jegyezte meg.