Az elmúlt két hónap jól jelezte az energiapiac, az ellátásbiztonság kihívásait. Az idei január az elmúlt 70 év leghidegebb hónapja volt, s bár ennek ellenére sem volt gond az energiaellátásban, a váratlan helyzet jelzi, hogy mind a termelés, mind a felhasználás volatilitása megnőtt. Ez új dimenziókat ad az ellátásbiztonság tervezéshez - mondta Csiba Péter, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója a konferencián.

Az elmúlt tél több komoly problémára hívta fel a figyelmet. Például az EU-ban nőtt az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás, miközben csökkennek az atomenergia-kapacitások. Januárban a régióban emelkedett az áramigény, miközben esett a román energiatermelés - ezek a viszonyok azonnal lecsapódtak a tőzsdei energiaárakban. A magyar helyzetet árnyalja, hogy az energiahordozók 80 százaléka határon túlról származik, míg villamos-energia 30 százaléka érkezik importból.

Kiestek a balkáni erőművek - elszálltak az árak

Az elmúlt januárban több csúcsot is döntött magyar felhasználás -fogyasztás megközelítette a szokásos nyári csúcsigényt. Ebben az időszakban Paks 4 blokkja adta a termelés alapját, miközben a másik alaperőmű, a Mátrai Erőmű kiesett. Ezeket földgáz-kapacitásokkal és gyors reagálású erőművekkel lehet pótolni.

Csak tartalékok bevetésével lehetett garantálni a hazai áramellátást, hiszen erre az időszakra esett a balkáni erőművek leállása és a nemzetközi tőzsdei árak elszállása. Az időjárás szélsőségessé válásával a jövőben egyre gyakrabban fordulhatnak elő ilyen helyzetek. Ahhoz, hogy ezeket a magyar energiarendszer tartósan kezelni tudja - jelentős import nélkül -, jelentős beruházásokra lesz szükség - mondta Csiba Péter.

Baj lehet

A jelenlegi szabályozói környezetben rövid távon megnő tartalék erőművek szerepe - mindaddig míg nem alakul ki az energiatárolás ipari méretű technológiája. Az MVM több innovatív programja is fut, amely erre kérdésre keresi a megoldásokat. A januári kihívások is jól mutatják, hogy a magyar villamos energia rendszerirányítás jól teljesít. Az EU-s szabályozás regionális törekvéseit könnyen felülírhatják a nemzeti energiahiányok - ezt mutatta meg 2017 januárja is - mondta Csiba Péter.

Aradszki: jelentős változások előtt állunk

Jelentős változások előtt áll a magyar és a nemzetközi energetikai szektor, elég csak a párizsi klímacsúcs vállalásainak teljesítésre gondolni - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investors Forum 2017 konferenciáján. A vállalások szerint 2030-ra 27 százalékra kell növelni a megújuló energia részarányát, 2050-re pedig dekarbonizálni kell az energiatermelést - mindezt az ellátásbiztonság fenntartása mellett.

Európában két úton járnak az országok: a vízválasztó az atomenergia alkalmazása és a megújuló stratégiák között húzódik. A magyar energiastratégia az atom-szén-zöld mix mellett tette le a voksát 2011-ben. Ez most némi módosításra szorulhat: a szénenergia helyett fosszilis energiahordozók alkalmazását kell megfontolni. A dekarbonizálás egyik fontos eleme a paksi reaktorok élettartam-hosszabbítása, illetve a két új reaktor építése.

Az elmúlt időszakban számottevően nőtt a megújulók súlya Magyarországon is - de nem lehet az energiaellátást garantálni kizárólag az időjárásfüggő technológiákkal, ez az a szempont, amit szem előtt kell tartani. A mostani tudásunk szerint Magyarország teljesíteni tudja dekarbonizációs céljait - mindezt úgy, hogy az ellátásbiztonságot elérhető energiaárakkal tudjuk teljesíteni.

Új források kellenek

A kormány híve a regionális árampiaci együttműködésnek, de nem a nemzeti hatáskörök elvonásának. Magyarország a regionális piacokon kedvező pozíciókat ért el, folyamatosan bővülnek a határkeresztező kapacitások. Amennyiben megvan a politikai szándék és gazdasági tér, brüsszeli túlszabályozás nélkül is jelentős eredményeket lehet elérni.

A földgázpiacon jelentős kockázat és többletfeladat, hogy a magyar lakosság energiaellátása jelentősen függ ettől az energiahordozóból, amelynek túlnyomó része Oroszországból érkezik. Ezen a területen is vannak kockázatok, kérdés, hogy mi lesz a északi áramlat 2. gázvezeték sorsa. A források és a szállítási kapacitások diverzifikálására megoldás egy alternatív fekete-tengeri bolgár-román-magyar-osztrák vezetékrendszer kiépítése, a meglévők összekapcsolása, de alternatívát jelent horvát lng-terminál is.

Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országba tud földgázt szállítani ez fordított irányban még nem igaz, de Románia kész a fejlesztésekre és várhatóan teljesülhet ez feladat Horvátország irányába is.