Vitathatatlan, hogy a hét végi népszavazás legfőbb tétje a részvétel. Ha az érvényes lesz a voksolás, az a 2018-as választásokig lendületbe hozhatja a kormánypártot, ha az érvénytelen, az az ellenzéknek adhat muníciót a kormány ellen, mondván: a bevándorlás ügye helyett inkább az ország bajaival törődjön - írja a Policy Agenda. A kutatóközpont elemzése azonban nem ezzel foglalkozik, hanem a referendum további üzeneteivel.

Kétfarkú Kutya

Az első érdekes kérdés, hogy mekkora lesz az érvénytelen szavazatok száma. A széles közvélemény előtt ezt az álláspontot leginkább a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) képviselte, ezért két dolog is kiderülhet vasárnap. Egyrészt, hogy képes-e ez a párt országos kampányhoz aktivista-hálózatot szervezni és mozgatni, másrészt  hogy mennyire képesek a véleményükkel befolyásolni a választókat.

Az első kérdésre már látható a válasz: ha nem is egyenletesen és országosan, de több településen is képesek voltak megjelentetni a plakátjaikat. Az érvénytelen szavazatok 4-5 százalékos arányából azt a következtetést is levonhatják, hogy országos választáson nem elérhetetlen a pártnak a parlamenti küszöb vagy legalábbis az állami párttámogatást biztosító egy százalékos szavazati arány.

Vidék és város

A második aspektus, hogy mennyire lesz tetten érhető az adatokon belül (akár részvétel, akár a nem szavazatok száma alapján) a településtípusok közötti különbség. Az eddigi tapasztalatok szerint a baloldali ellenzék a fővárosban képes versenyre kelni a Fidesszel, a nagyvárosokban domináns a kormánypárt, de kicsi a távolság, míg a tízezer fő alatti településeken megkérdőjelezhetetlen a Fidesz első helye és a Jobbik a második erő.

A hét végén a fővárosban akár érvénytelen is lehet a szavazás, míg a kormány stabil hátországát jelentő kistelepüléseken összejöhet a többség. A kérdés az, hogy mi lesz a kettő eredője.

Liberálisok

A harmadik ügy, amely főleg a Magyar Liberális Pártot érinti, az igen szavazatok aránya. A pártok közül ez az egyetlen, amely óriásplakátok, politikai hirdetések formájában is arra biztatja támogatóit, hogy vegyenek részt a szavazáson, és voksoljanak igennel. Amennyiben ezeknek az aránya öt százalék körüli alakul, akkor az MLP felnagyíthatja ennek jelentőségét, és a 2018-as választások előtt megpróbálhat jobb pozíciót fogni a többi ellenzéki párttal való alkudozás előtt.

Határon túliak

Negyedik kérdés, hogy a határon túli szavazók mekkora arányban vesznek részt a szavazáson. Ez a közeg az országgyűlési választásokon a Fidesz aranytartalékát jelenti. Nélkülük nem lett volna kétharmados többsége két évvel ezelőtt, és biztosan számol ezekkel a szavazókkal 2018-ban is. Az előző országgyűlési választáson 66,4 százalékos volt a részvétel a levélben szavazó határon túli kettős állampolgárok körében.

Ha ez most kevesebb lesz, az jelzés lehet a Fidesznek, hogy a mozgósítási ereje ebben a térségben gyenge. És külön figyelmeztető lehet, ha az igen és az érvénytelen szavazatok aránya meghaladja majd a 2014-ben nem a Fidesz-re és a nem a Jobbikra leadott szavazatok arányát (azaz a három százalékot), mivel azt mutatja, hogy növekszik az ellenérzés a kormánypárttal szemben.

Bal és jobb

Az ötödik érdekes aspektusa a választásnak az lehet, hogy lesz-e különbség a baloldali vezetésű városok (például Szeged, Salgótarján. Kazincbarcika) és a kormánypárti városok részvételi, érvényességi aránya között. Ha magas lesz a részvétel és sok a nem szavazat ezeken a településeken, akkor kijelenthető, hogy működött a kormány megfélemlítő retorikája. Ebben ugyanis azzal érveltek, hogy ha elbukik a kötelező kvóta elleni magyar küzdelem, akkor az Európai Bizottság baloldali várásokba hoz migránsokat.

Jobb és jobb

A hatodik szempont a Jobbik és a kormánypárti települések közötti esetleges eltérés. Ugyan nincs sok település, ahol a Jobbik adja a város vezetését, de mégis visszajelzést ad a választói hangulatról, hogy milyen szavazati arány lesz például Tapolcán, Ózdon vagy Tiszavasváriban. Amennyiben ez rosszabb lesz a kormány szempontjából, mint a kormánypárti városokban, akkor az azt mutatja, hogy ezeken a településeken a kormánnyal szembeni antipátia erősebb, mint a migrációtól való félelem.

Érintett és nem érintett

A hetedik kérdés, hogy lehet-e mérni különbséget a migrációval érintett területek és azok között, amelyek lakossága csak a tévében, a hírekben találkozik ezzel a problémával. Azaz a kvótanépszavazás eredménye a kormány számára kedvezőbb lesz-e a déli határon lévő településeken, mint például a borsodi falvakban vagy éppen ennek ellenkezője lesz megfigyelhető. (Ez jelezheti akár a kormányzati kommunikáció hatékonyságát vagy az emberek félelmét attól, hogy következménye lehet, ha nem vesznek részt a szavazáson - a szerk.)